Köszvény

Köszvény kialakulásának okai

Köszvény fajtái

Köszvény rizikófaktorai

Köszvény tünetei

Diagnózis felállítása

A köszvény kezelése

Köszvény és diéta

FájdalomKözpont

Online bejelentkezés

Online bejelentkezés

A köszvény napjainkban gyakori betegség. A rohamokban jelentkező ízületi gyulladás először 30-60 év között jelentkezik. A férfiaknál nyolcszor gyakrabban alakul ki a betegség.

Köszvény kialakulásának okai

A köszvény egy fájdalmas és krónikus állapot, amely azokat érinti, akiknek túl magas a húgysavszintjük a vérükben. Az ilyen magas húgysavszintek kristályokat képeznek az ízületekben és a szövetekben, ami fájdalomhoz, gyulladáshoz és merevséghez vezet. De mi okozza a köszvényt és hogyan lehet megelőzni a kialakulását? A cikk első alcímében megvizsgáljuk a köszvény kialakulásának legfontosabb okait.

A legfőbb ok a magas húgysavszint. A húgysav a sejtek anyagcseréjének mellékterméke, és a szervezet általában a vizelettel üríti ki. De ha a húgysavszint túl magas, akkor kristályok képződnek, amelyek az ízületekben és a szövetekben lerakódnak. A magas húgysavszintet leggyakrabban az étrend okozza. A magas purintartalmú ételek, mint például a vörös hús, a sör és a belsőségek, növelik a húgysavszintet. Az elhízás és az alkoholfogyasztás is hozzájárul a magas húgysavszint kialakulásához.

Az öröklött tényezők is szerepet játszanak a köszvény kialakulásában. Ha valaki családjában már volt köszvény, akkor nagyobb valószínűséggel fogja maga is kialakítani ezt az állapotot. Az öröklött betegségek, mint például a von Willebrand-kór vagy a hemochromatosis is növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát.

A metabolikus szindróma, amely magában foglalja az elhízást, a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet és a magas vércukorszintet, szintén hozzájárulhat a köszvény kialakulásához. A metabolikus szindróma olyan anyagcsere-rendellenesség, amely előfordulhat azoknál, akik túl sokat esznek, nem mozognak eleget, és magas stressznek vannak kitéve.

A szív- és érrendszeri betegségek, mint például a magas vérnyomás és az érelmeszesedés, szintén hozzájárulnak a köszvény kialakulásához. A szív- és érrendszeri betegségek gyakran magas vérnyomással járnak, ami növeli a vér húgysavszintjét. Az érelmeszesedés pedig az artériákban képződő plakkok miatt korlátozza a véráramlást, ami növelheti a húgysavszintet és elősegítheti a köszvény kialakulását.

Köszvény fajtái

• Elsődleges köszvény: Az elsődleges köszvény általában a magas húgysavszint miatt alakul ki, amely kristályok kialakulásához vezet az ízületekben és a szövetekben. A magas húgysavszint leggyakrabban az étrendből származó purinokból származik. Az elsődleges köszvény kezelése általában az étrend változtatásával, az alkoholfogyasztás csökkentésével és a húgysavszint csökkentésére irányuló gyógyszeres terápiával történik.
• Másodlagos köszvény: A másodlagos köszvény kialakulása az egyéb betegségekkel vagy állapotokkal összefüggésben állhat. Ez a típus a hematológiai betegségek, a vesebetegségek, a rosszindulatú betegségek, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma miatt alakulhat ki. Az ilyen típusú köszvény kezelése általában a kiváltó ok megszüntetésétől függ. Ha például a köszvény vesebetegség következménye, akkor a vesebetegség kezelésére kell összpontosítani.

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Krónikus sokízületi gyulladás aktív terápiája

  Sokunk életét megkeseríti az ízületi merevség, amelynek okozója több esetben a krónikus sokízületi gyulladás. Erről a problémáról és a ...

Köszvény rizikófaktorai

A köszvény kialakulásában számos rizikófaktor szerepet játszik, amelyek közül az egyik legfontosabb a családi halmozódás. Ha a családban már előfordult köszvény, akkor nagyobb az esély arra, hogy a betegség kialakuljon más családtagoknál is.

Azonban a köszvény kialakulásában számos más tényező is szerepet játszhat, például az étrend és az életmód. Az alkohol, különösen a sör fogyasztása gátolja a húgysav ürülését, és növeli annak szintjét a szervezetben, ami hozzájárulhat a köszvény kialakulásához. Az üdítőitalok túlzott fogyasztása is kapcsolatban állhat a betegség kialakulásával.

Az elhízás és a súlyfelesleg is növeli a köszvény kockázatát. Az étrend zsíros ételekkel, vörös húsokkal és belsőségekkel, valamint proteinben gazdag ételekkel is összefüggésben állhat a köszvény kialakulásával. A menopauza utáni időszakban nőknél is gyakoribb a betegség kialakulása.

Azonban a köszvény kialakulásában a betegségek és az állapotok is szerepet játszhatnak, amelyek felgyorsítják a sejtosztódást, például a lymphoma vagy más daganatos betegségek. Ezek a betegségek növelik a húgysavszintet a szervezetben, amely hozzájárulhat a köszvény kialakulásához.

Köszvény tünetei

A köszvény tünetei a podagrával (lábujj ízületi gyulladással) és a köszvényes rohammal kezdődnek, de idővel a betegség egyéb tünetei is megjelenhetnek. A podagra jellegzetesen az öregujj ízületén jelentkezik, de a betegség előrehaladtával más ízületeket is érinthet, mint például a boka, a térdek, az ujjak és a kézízületek.

A köszvényes roham nagyon gyakran éjszaka jelentkezik, és hirtelen fellépő, heves fájdalommal jár az érintett ízületben. Az ízület környéke duzzadt és érzékeny, a bőr pirosas és meleg tapintású lehet. A köszvényes roham általában 5-10 napig tart, majd magától elmúlik. Azonban a betegség előrehaladtával a rohamok gyakorisága és az ízületi fájdalom időtartama is növekedhet.

A krónikus köszvény a hosszú távú húgysav felhalmozódásának következménye, és az idővel kialakuló köszvénytünetek közé tartozik az ízületek merevsége, a csontok és ízületek károsodása, a kövek képződése az ízületi területen, a vesékben és a húgyhólyagban, valamint a vizeletürítéssel kapcsolatos problémák. A betegség előrehaladtával az érintett szervek tartós károsodása is bekövetkezhet.

A köszvényes rohamok és a krónikus köszvény tünetei hasonlóak lehetnek a reumatoid artritiszhez és más ízületi betegségekhez, ezért a betegség helyes diagnosztizálása nagyon fontos a megfelelő kezelés érdekében. Azonban, mivel a köszvény olyan specifikus tünetekkel jár, mint a podagra, az orvosok általában könnyen felismerik a betegséget. Ha bármilyen tünetet tapasztal, amely a köszvényre utalhat, fontos, hogy azonnal keresse fel az orvosát.

Diagnózis felállítása

A köszvény diagnózisa nem mindig egyszerű feladat, és az orvosoknak többféle diagnosztikai eszközt kell alkalmazniuk a betegség kimutatásához. Az elsődleges lépés a betegségtörténet és a fizikális vizsgálat. Az orvosnak meg kell kérdeznie a beteget a tüneteiről és az egészségi állapotáról, valamint meg kell vizsgálnia az érintett ízületeket. A köszvény rohamokat jellemzően éjszaka vagy hajnalban éreznek a betegek, és a podagra jellegzetes tüneteit mutatják.

A vér húgysavszintjének mérése a köszvény diagnózisának fontos eleme. Általában az akut köszvény roham során a vérben lévő húgysavszint magas, azonban a betegség krónikus formáiban az emelkedett húgysavszint nem mindig jelenik meg a vérvizsgálatokban. Azonban a krónikus köszvényben a húgysavszint emelkedése a vizeletben is kimutatható.

A köszvény szövődményei között az ízületek, az ínhüvelyek, és a bursák közötti köszvényes csomók kialakulása is szerepel. Ezek a csomók általában nem okoznak tüneteket, és azonosításuk esetén általában a betegség késői stádiumában történik. Azonban, ha az ízületekben és azok körül lévő területeken kialakuló duzzanatok észlelhetők, azokat érdemes röntgenfelvétellel, ultrahanggal vagy más képalkotó eljárással is vizsgálni. A röntgenfelvételek általában csak akkor mutatják meg az ízületi pusztulást, ha a betegség már krónikus állapotban van.

Az ízületi folyadék vizsgálata is hasznos lehet a köszvény diagnózisának megerősítésében. Az ízületi folyadékban megnövekedett húgysavszint és a kristályok jelenléte nagy valószínűséggel utal a köszvényre. A szövetmintavétel (biopszia) is segíthet a köszvény diagnózisában, de általában csak akkor alkalmazzák, ha az előző tesztek eredményei nem egyértelműek.

Összességében, a köszvény diagnózisa nem mindig egyszerű, és az orvosoknak többféle diagnosztikai eszközt kell alkalmazniuk a betegség kimutatásához. Az orvosi vizsgálat, a betegségtörténet és a fizikális vizsgálat alapvető fontosságúak, de a vér húgysavszintjének mérése, az ízületi folyadék vizsgálata, az ultrahang és a röntgenfelvétel is segíthet a köszvény diagnózisában. Ha a diagnózis bizonytalan marad, akkor szövetmintavétel (biopszia) is szükségessé válhat. A korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés azonban kulcsfontosságú a köszvény súlyos szövődményeinek elkerülésében és a betegség szövődményeinek kezelésében.

A köszvény kezelése

A kezelés folyamán több a gyógyszeres kezelés, életmódváltás és diéta alkalmazása egyaránt fontos.

Rohamok esetén elsődleges a fájdalom csillapítás és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Erre leggyakrabban nem szteroid gyulladáscsökkentőket használnak. Ezeket a gyógyszereket roham esetén szedik a betegek. Ezek mellett hosszabb ideig a húgysavcsökkentő készítmények alkalmazása szükséges. Mivel mind a gyulladáscsökkentők, mind a húgysavszínt csökkentő gyógyszerek kellemetlen mellékhatása gyakran jelentkeznek, így az életmódváltás és a purinszegény diéta szerepe jelentős.

Az egészséges életmód fenntartása, beleértve a rendszeres testmozgást, az alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülése is fontos a köszvény kezelésében. Az alkohol és a dohányzás ugyanis növeli a köszvény kialakulásának és a rohamok súlyosságának kockázatát.

Köszvény és diéta

purinok olyan vegyületek, amelyek a húgysav előanyagai, és számos élelmiszerben megtalálhatók. A purin tartalmú ételek fogyasztása növelheti a vérben lévő húgysavszintet, amely szerepet játszik a köszvény kialakulásában és rosszabbodásában. Ezért a purin tartalmú élelmiszerek kerülése nagyon fontos a köszvényes betegek számára.

A magas purintartalmú élelmiszerek közé tartoznak a vese, a máj, a hal, a hering, a szardínia, a makréla és az erjesztett élelmiszerek, például az alkohol és az élesztőkészítmények. Ezen élelmiszerek korlátozása vagy teljes elhagyása csökkentheti a húgysavszintet és segíthet megelőzni a köszvényt.

A megfelelő hidratáltság fenntartása is kulcsfontosságú a köszvényes betegek számára, mivel a dehidratáció növelheti a húgysavszintet. Ezért fontos, hogy a betegek elegendő folyadékot fogyasszanak, különösen meleg időben vagy intenzív testmozgás után.

Téma szakértője

Dr. Kiss Csaba PhD

reumatológus

Specialitások:

• Vállfájdalom
• Gerincfájdalom
• Porckorongsérv
• Gerincsérv
• Isiász

 

Előjegyzés