Így segíthet a dietetikus az onkológiai kezelések mellékhatásain

Segíthet a megfelelő étkezés

Ma már az onkológiai terápiák egyre hatékonyabban képesek segíteni a betegeken, akiknek azonban még mindig számolniuk kell a kezelések gyakori mellékhatásaival. Az utóbbi években számos olyan gyógyszert fejlesztettek ki, amelyek elviselhetőbbé teszik a kezeléseket, emellett egy természetes módszer, amely könnyen elérhetően segít enyhíteni a panaszokat: a megfelelő étrend. A mellékhatások egy része az étkezés és az emésztés terén jelentkezik, ezek kezelésében érdemes a szakképzett dietetikus iránymutatására támaszkodni.

Az onkológiai kezelések leggyakoribb mellékhatásai

Hányinger, hányás

- A páciensek a terápia kezdetétől olyan gyógyszereket kapnak, amelyek a hányinger ellen hatnak. Egyéni érzékenységtől függően előfordul, hogy a hányinger, hányás a gyógyszerek ellenére sem szűnik meg, vagy csak mérséklődik. Ilyen esetekben bizonyos étrendi változtatások segíthetnek. Javasolt a többszöri, kis mennyiségben, lassan elfogyasztott étel. Az éhség fokozza a hányingert, emiatt ajánlott az étkezés megkezdése, már azelőtt mielőtt a beteg megéhezik. Étkezés közben javasolt a kevés folyadék, mert az innivaló a telítettség, a puffadás érzetét kelti. Étkezések között viszont kiemeleten fontos a folyadékfogyasztás (víz, gyömbértea, szűrt gyümölcslé) napi 2-3 liter mennyiségben, az étkezéshez hasonló módon többször, kis kortyokban, esetleg szívószál segítségével. Az ételeket szobahőmérsékleten vagy hidegen ajánlott fogyasztani, mert a meleg, vagy forró étel erősíti a hányingert. Reggeli hányinger esetén segíthet a felkelés előtt elfogyasztott kevés pirítós vagy száraz keksz. Kemoterápia alatt a cukorka, nyalóka, vagy a jégkocka szopogatása lehet előnyös. Ne egyen a beteg fülledt, büdös vagy konyhai illatokkal túltelített helyiségben. A zsírszegény, húsmentes fogások gyakorta jobban esnek. A húson kívül bármilyen egyéb alapanyagnál is előfordulhat, hogy már nem ízlik, akár a kedvenc fogások is undort kelthetnek. Ilyenkor érdemes új ízekkel, új fűszerekkel kísérletezni. Az étel legyen mindig vonzó küllemű és illatú, a húsok íze fűszerekkel, mártásokkal, pácolással, öntetekkel vagy szószokkal javítható. Praktikus lehet a műanyag evőeszközök használata (fémes ízérzet). Az étkezést követően két órán belül a beteg ne feküdjön le, pihenjen ülve, vagy fejét párnákon megtámasztva. – ismerteti Beretvás Eszter, a Fájdalomközpont dietetikusa.

Étvágytalanság

A daganatos betegségek kezelése alatt semmiféleképpen nem cél a fogyás, éppen ezért, ha valaki étvágytalansággal küzd, fontos megtalálni azokat az ételeket, ízeket, állagokat, amelyek étvágygerjesztőek a számára. Ilyenek lehetnek a zöldségek és a gyümölcsök, nyersen, vagy éppen párolva. Étvágygerjesztő a pürésített ételeket friss salátalevélen tálalni, a tápanyagokban gazdag gabonakását szeletelt sárgabarackkal, áfonyával vagy banánnal gazdagítani. Kevésbé érezhető kiadósnak az étel, ha kissé savas, tehát nagyobb mennyiséget tud belőle enni a beteg. Ha például tejszín helyett tejfölt teszünk a levesekbe, főzelékekbe, szószokba, ha az édességhez egy kanál joghurtot keverünk, vagy ha a tartalmasabb fogásokhoz pár csepp citromlevet adunk. Praktikus előre tervezni, gyűjtsük össze a gyorsan elkészíthető és magas fehérjetartalmú ételek -, italok receptjeit és alapanyagait. A kedvenc ételekből érdemes egy-egy adagot lefagyasztani, hogy amikor a páciens megkívánja őket, ne akkor kelljen a hozzávalókat beszerezni és az ételt megfőzni, hiszen mire elkészül már elmegy a kedve tőle. Reggel jobb az étvágy, ezért érdemes azt kihasználni. A dúsítás fogalma azt jelenti, hogy úgy növeljük egy adott étel energia -, tápanyagtartalmát, hogy annak mennyisége/térfogata nem változik. Dúsíthatunk különféle nyersanyagokkal (túró, tojásfehérje, aszalt gyümölcsök, reszelt sajt, reszelt főtt tojás, mascarpone stb.), és dúsíthatunk különböző tápszerekkel, vagy más néven speciális célra szánt élelmiszerekkel. A tápszerek íze, állaga, energia -, és tápanyag tartalma sokféle, így bárki megtalálja a számára megfelelőt, és a kezelőorvos, vagy a háziorvos támogatással felírhatja azokat. Az étrend alapvetően energiában -, fehérjében -, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag és jóízű legyen. Az étkezés történjen mindig kellemes környezetben, tekintsük azt a kezelés részének.

Szájnyálkahártya- és nyelőcsőgyulladás

A kemoterápia és a sugárterápia átmenetileg fájdalmas reakciókat válthat ki a szájnyálkahártyán, amelyek a garatra és a nyelőcsőre is kiterjedhetnek. Akut esetben javasolt folyamatosan kis mennyiségű folyadékot fogyasztani, hogy megakadályozza a nyálkahártya kiszáradását és a lepedékképződést. A fájdalom ellen hat a jégkocka szopogatása. Előnyös lehet a jégkockatartóban lefagyasztott, ízesített tápszer is, ilyenkor nemcsak a fájdalmat csillapítja, hanem közben táplál is. Ha csillapodott a gyulladás, eleinte érdemes folyadékokkal bővíteni az étkezést, mint a tejes turmixok, a hideg és langyos krémlevesek, majd a püré állagú ételek a tejfölös túró, tojáskrém, krémtúró, csokoládésodó, fagylalt, tejszínes paradicsommártás, vagy a besamel-mártás. Kerülendők a savas és erős ízű, valamint a meleg, vagy forró ételek és italok. Ha elmúlt a gyulladás, jól eshetnek a finomra reszelt zöldségekből álló fogások könnyű öntetekkel.   Evés közben a fej előre-hátra hajtása enyhít a fájdalmon. Rendelkezésre állnak érzéstelenítő cukorkák, folyadékok vagy spray-k, amelyekkel az étkezés idejére átmenetileg megszüntethető a fájdalom.

Nyelészavarok

A nyelési zavaroknak különböző okai lehetnek, de az minden esetben igaz, hogy kerülni kell a kemény, morzsás ételeket. Ivási nehézségeknél segíthet a szívószál, ugyanakkor nem tanácsos teljesen folyékony ételeket sem enni, mert azok könnyen félrenyelhetőek. A pürésített zöldségekből készült krémleveseket, a burgonya -, édesburgonyapürét, a jól megfőzött hüvelyeseket és a gabonafélékből készült kásákat könnyebb lenyelni, és ezek megfelelő mennyiségű energiát is tartalmaznak. 

Hasmenés

A hasmenésről tájékoztatni kell a kezelőorvost, mert időnként szükséges lehet az infúziós ellátás. A táplálkozásban hasonló elvek érvényesek, mint más hasmenéses betegségnél: A legfontosabb a folyadék-, só- és ásványi anyagpótlás. Erre megoldás a rostszegény, mag -és héjrészek nélkül elkészített zöldségek és gyümölcsök fogyasztása (banán, reszelt sárgarépa, reszelt alma, almakompót cukor nélkül elkészítve, tökfélék, burgonyafélék), a hígított gyümölcslevek, a sós levesek. Kerülni kell a tejet, és a laktóz tartalmú tejtermékeket, valamint a magas rosttartalmú zöldségeket, gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű pékárut. Az kezdeti fázisban segíthet a zab-, rizs- vagy árpakása, amelyet sós zöldséglevesben, vagy sós vízben kell megfőzni. A hirtelen, nagy mennyiségű folyadékfogyasztás káros lehet, ezt kerüljük el.

Székrekedés

Némelyik rákellenes gyógyszer és más kiegészítő szerek (pl. fájdalomcsillapító, hányáscsillapítók), a kevés rost- vagy folyadékfelvétel, a hosszan tartó ágyban fekvés, vagy adott esetben a helyi térfoglaló folyamat székrekedést okozhat. Segít a sok folyadék és a rostokban gazdag ételek, mint pl. a teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru, útifűmaghéj őrlemény, zabkorpa, gersli, bulgur, köles, hajdina, quinoa. Fogyaszthatók még smoothie-k (gyümölcs és/vagy zöldség „turmix”), gyümölcsteák, hársfatea, préselt gyümölcs-és zöldséglevek, Hunyadi víz is. A szilva, szilvalekvár, aszalt szilva is hatékony lehet. A székrekedésben érintett beteg építsen be rendszeres testmozgást a mindennapjaiba. A legtöbb esetben már 20-30 perces séta is kedvező hatással van az emésztésre, ami nem jelent különösebb megerőltetést sem.
- Az étvágyhoz, étkezési problémákhoz, erőnléthez kapcsolódó kérdésben érdemes személyre szabott tanácsadást kérni, hiszen mindig az adott személy állapotához, ízléséhez és a célokhoz kell igazítani a terápiát. A megfelelő táplálkozás kialakításának pedig jelentős szerepe van a gyógyulás folyamatában is – hangsúlyozza a dietetikus.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)