Onkológia

Onkológia

2024.03.13 11:31

Az onkológia a jó-, és rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel foglalkozó tudományág. A daganatok leggyakoribb tünetei a fájdalom, fogyás, láz, éjszakai izzadás. A daganatok a szervezet szinte bármely szervét érinthetik, bárhol kialakulhat egy gyors osztódásnak induló sejttömeg. Az onkológia éppen ezért egy hatalmas szakterület, melyet a további specializáció jellemez az utóbbi években. Ismerje meg mivel foglalkozik az onkológia!

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fájdalom Központban
Mivel foglalkozik az onkológia?
Milyen tünetek esetén érdemes az onkológia irányában kivizsgálást kérni?
Mik az onkológia legnagyobb területei?
Milyen vizsgálati módszerekkel rendelkezik az onkológia?
Milyen kezelési lehetőségek vannak az onkológia keretein belül?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fájdalom Központban

Mivel foglalkozik az onkológia?

Az onkológia a daganatos elváltozások (hétköznapi nevén a rákos betegségek) diagnosztizálásával, kezelésével és megelőzésével foglalkozik. A daganatos betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, évről évre több daganatos beteget azonosítanak. Az onkológia éppen ezért egy olyan szakterület, ahol a gyógyítás mellett a kutatás is kiemelten fontos. Számtalan kutatás folyik, melyek segítenek jobban feltérképezni a daganatos betegségek hátterét, és hatékony, specifikus terápiát kifejleszteni ellenük. Az onkológia különféle területeket ölel fel, mint például a daganatsebészet, sugárterápiát, kemoterápiát, immunterápiát, és a palliatív ellátást. Hazánkban az onkológia leggyakoribb daganatos betegségei közé tartozik a tüdőrák, vastagbélrák, prosztatarák és a mellrák.

Az onkológia a jó- és a rosszindulatú daganatokkal is foglalkozik. Daganatnak – vagy más néven tumornak - nevezzük a szervezet saját sejtjeiből leváló, burjánzó szövettömeget. Ezekben a sejtekben genetikai károsodás alakul ki, melynek következtében rendkívül gyors osztódásnak indulnak, a sebességük jóval meghaladja a környező, egészséges szövetek regenerációs, osztódási sebességét. A genetikai károsodás a sejtek elpusztítását is nehézzé teszi. A daganatos szövet ugyanis nem függ a szervezet szabályozásától és gyakran kifejezetten káros a szervezetre. Jóindulatúnak nevezzük azt a sejttömeget, ami lassan növekszik, lokálisan fordul elő (tehát nem terjed át más szövetekre vagy szervekre) és csupán helyi problémát okoz. A jóindulatú daganatok általában nem okoznak súlyos egészségügyi problémákat, bár néhány esetben nyomást gyakorolhatnak a környező szövetekre vagy szervekre. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatok gyorsabban növekednek, és képesek invazívan terjedni a környező szövetekre, képesek áttéteket adni, vagyis más szervekbe is átterjedhetnek, és ott másodlagos daganatokat hozhatnak létre. A rosszindulatú daganatok ezáltal súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

A daganat kialakulási okaként az alábbiakat említhetjük:

  • Daganatkeltő vírusok (pl.: Hepatitis vírusok)
  • Karcinogén/rákkeltő anyagok (pl: egyes aromás szénhidrogén vegyületek)
  • Sugárzás (pl.: ultraibolya-sugárzás)
  • Genetikailag öröklődő hajlam
  • Életmód (pl.: dohányzás, túlzott mennyiségű alkohol fogyasztás)

    Kapcsolódó cikkünk

    Izomgörcs a daganattól vagy a kezeléstől? Íme, az onkológus tanácsai

    Izomgörcs a daganattól vagy a kezeléstől? Íme, az onkológus tanácsai

    A daganat és annak kezelése is járhat olyan következményekkel, amelyek miatt izomgörcs, főként lábizom görcs jelenik meg kínzó tünetként. Utóbbi a ...

Milyen tünetek esetén érdemes az onkológia irányában kivizsgálást kérni?

A daganatos betegségek képe és tünetei rendkívül változatosak lehetnek. Mivel bármelyik szervünket érinthetik, ott helyben is okozhatnak tüneteket, de testszerte máshol is. Egyes tünetek általában csak bizonyos daganatos betegségekre jellemzőek, míg mások általánosan a legtöbb betegség esetén előfordulnak. Az onkológia feladata felismerni ezeket a tüneteket és azonosítani a daganatot. A rák tünetei az enyhétől (vagy a teljesen tünetmentes állapottól) az életveszélyesig terjedhetnek. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan tünetet, ami aggodalomra adhat okot, és amik esetében érdemes az onkológia irányában kivizsgálást kérni:

Általános tünetek az onkológia betegeinél:Onkológia - Fájdalom Központ

  • Fáradtság: A daganatos betegek nagyrésze általános fáradtságról számol be, amin nem segít a több alvás vagy egy csésze kávé sem.
  • Éjszakai izzadás: Habár a hőhullámok természetesek a menopauza idején, de fontos ezt a tünetet jelezni az orvosnak, ugyanis az éjszakai izzadás az onkológia sok betegségének is tünete lehet.
  • Tartós láz ismert ok nélkül: Keresse fel orvosát, ha ismeretlen eredetű láz jelentkezik, ami nem magyarázható fertőzéssel. A láz különösen gyakori tünet az onkológia olyan betegségei között, amelyek a vérképző rendszert érintik.
  • Megmagyarázhatatlan fogyás: Az akaratlan fogyás is lehet a daganatos betegségek jele. Amennyiben valakinél akaratlanul a testtömeg 5%-át meghaladó fogyás jelentkezik hat hónap alatt, mindenképp kivizsgálást kell kérni onkológia irányába. A kachexia, a testsúlycsökkenés és az izomsorvadás gyakori a késői stádiumú rákos megbetegedéseknél.

Az onkológia gyakori betegségeinek specifikus tünetei:

  • Légzőszervi tünetek: például tartós köhögés, légszomj vagy visszatérő légúti fertőzések
  • Emésztőrendszeri tünetek: például puffadás, hányinger, hányás, sárgaság vagy a bélműködésben bekövetkezett bármilyen változás
  • Neurológiai tünetek: mint például fejfájás, látászavar, beszédzavar vagy újonnan jelentkező epilepsziás rohamok
  • Bőrelváltozások: például változó vagy új anyajegyek, nem gyógyuló sebek
  • Fájdalom szinte bárhol: például fejfájás, hasi fájdalom vagy hátfájás
  • Vérzés: például gyomor-bélrendszeri vérzés, vér felköhögése vagy gyakori orrvérzés
  • Megnagyobbodott nyirokcsomók
  • Csomók a mellben vagy a herékben
  • Rekedtség

Mik az onkológia legnagyobb területei?

Az onkológia fő területei többféleképpen csoportosíthatóak. Az egyik lehetőség az érintett szervek, szervrendszerek alapján csoportosítani az onkológia területeit. Manapság az a tendencia jellemző, hogy az onkológusok további specializációt végeznek el, és elmélyednek az onkológiai bizonyos kisebb területén, aminek mestereivé válnak. Az onkológia legnagyobb területei a következők:

  • Gyermek onkológia, ami a rákos gyermekeket kezelik. Gyermekkorban gyakoriak a hematológiai és az agy eredetű daganatok.
  • Nőgyógyászati onkológia, ami olyan daganatok kezelésével foglalkozik, mint a petefészekrák, méhnyakrák és méhrák.
  • Neuro onkológia, ami az agy- és az agyba áttétet adó daganatok, valamint ennek következtében a központi és perifériás idegrendszer károsodásaival foglalkozik.
  • Gasztrointesztinális onkológia, ami a vastagbél igencsak gyakori daganatainak, és egyéb, az emésztőrendszer, daganatainak kezelésével foglalkozik.
  • Uro-onkológia, melynek kiemelt feladata a prosztatarák kezelése.
  • Onko-hematológia, ami a vérképző szervi betegségekkel, például a leukémiával és a limfómákkal foglalkozik.

Az onkológia és a benne dolgozó szakorvosok csoportosíthatóak úgy is, hogy milyen módon kezelik a betegeket. A sugárterápiás onkológusok feladata, hogy sugárzással kezeljék a rákot. A sebész onkológusok műtéteket végeznek a rosszindulatú daganatok eltávolítására. Az onkológia betegei gyógyszerekkel is kezelhetők, ezeket végzi a kemoterápiás, célzott terápiás, hormonterápiás vagy az immunterápiás szakember.

Milyen vizsgálati módszerekkel rendelkezik az onkológia?

Az onkológia speciális vizsgálati módszerekkel rendelkezik, melyek célja kimutatni a daganatot, meghatározni a típusát és stádiumát. Természetesen itt is az anamnézis részletes felvételével és fizikális vizsgálattal indul a diagnosztika. A daganat kimutatásában nagy segítség lehet a laborvizsgálat. A vérkép elemzése során például a nagyon magas fehérvérsejtszám felvetheti az esetleges leukémia gyanúját. Számos olyan tumormarker is létezik, amelyek különböző rákos megbetegedések esetén megnövekedhetnek. Ilyen például a prosztata szűrésen is mért PSA szint. Az onkológia gyakran használ képalkotó vizsgálatokat. Ide tartoznak az olyan vizsgálatok, mint például:

  • Ultrahang
  • Komputertomográfia (CT-vizsgálat)
  • Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI)
  • Pozitronemissziós tomográfia (PET-vizsgálat)
  • Csont szcintigráfiás vizsgálat
  • Pajzsmirigy szcintigráfiás vizsgálatok
  • Endoszkópos vizsgálatok: például kolonoszkópia (vastagbél), bronchoszkópia (tüdő) vagy cisztoszkópia (hólyag vizsgálatára).

Az onkológia a fenti eljárások alapján valószínűsíti a daganat meglétét. Ahhoz azonban, hogy biztosan ki lehessen mondani egy daganat jelenlétét, mintavételre van szükség. Ez azért is fontos, mert a mintavételt követő laboratóriumi vizsgálatok során pontosan azonosítható a daganat sejttípusa, meghatározható az osztódás mértéke, az invazivitás foka, sőt speciális genetikai mutációk is azonosíthatóak. Ezek mind olyan fontos tulajdonságok az onkológia számára, ami meghatározza majd a kezelés menetét. A mintavétel történhet egy szövethenger kivételével vagy folyékony, aspirációs citológiával, például csontvelő aspirációval. Miután a rákot diagnosztizálták, stádiumbeosztást végez az onkológia. A stádiumbeosztás a legjobb kezelési lehetőség meghatározásának kritikus lépése. Máshogyan kell ugyanis kezelni egy lokális, lassan osztódó daganatot, mint azt, ami már testszerte áttéteket adott.

A kivizsgálás mellett ki kell emelnünk a rendszeres rákszűrések fontosságát. Amint említettük, több daganat is tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel indul. A szűrővizsgálatok célja, hogy még ebben a fázisban felismerje a daganatot a rizikócsoportnál. Jelenleg számos különböző rákos megbetegedésre létezik szűrővizsgálat. Ezek közül néhány a következő:

Milyen kezelési lehetőségek vannak az onkológia keretein belül?

Az onkológia széles tárházzal rendelkezik a daganatok kezelésében, a lehetőségek pedig várhatóan tovább bővülnek a jövőben a folyamatban lévő, ígéretes kutatásoknak köszönhetően. A kezelés történhet helyileg vagy szisztémásan is az onkológia keretein belül. Az onkológia különlegessége, hogy eltérő kezelést alkalmaz az eltérő stádiumú betegeknél. Az egyik legfontosabb tényező tehát a kezelés céljának meghatározása. Bizonyos esetekben a kezelésekkel megpróbálják meggyógyítani a rákot. Más esetekben azt remélik, hogy a kezelés meghosszabbíthatja az életet. Ha ezekre kicsi az esély, akkor a cél az életminőség javítása, a fájdalom enyhítése és a rákkal való együttélés megkönnyítése.

Az onkológia kezelési lehetőségei a daganat típusától és stádiumától függően:

  • Sebészet
  • Sugárterápia
  • Kemoterápia
  • Hormonterápia
  • Célzott, biológiai terápia
  • Immunterápia
  • Csontvelő- és őssejt-transzplantáció
  • Támogató kezelés

    Téma szakértője

    Dr. Pádi Éva

    klinikai onkológus, belgyógyász, palliatív orvos

  • Specialitások:
    • Onkológiai betegek fájdalomcsillapítása 
    • Daganatos kórképek fájdalomkezelése
    • Palliatív -tüneti, kiegészítő- terápia
    • Daganatgyanú esetén kivizsgálás
    • Kóros leletek, panaszok kivizsgálása 
    • Másodvélemény adása