Szédülés kivizsgálása

Szédülés kivizsgálása

Szerző: FájdalomKözpont | Létrehozva: 2019.05.08 09:23 | Módosítva: 2020.03.06 15:56

A szédülés olyan egyensúly-bizonytalansági érzés, amikor forgó-dőlő mozgás tapasztalható. Erőssége és típusa is különböző lehet, ahogy az egyensúlyzavar okai is több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek. A szédülés maga nem specifikus panasz, azaz nem jelent egy konkrét betegséget, oka is számos lehet. Azonban a rendszeres, avagy krónikus szédülés az életminőség jelentős romlásával jár annak ellenére, hogy a legtöbb esetben nem áll a hátterében visszafordíthatatlan idegrendszeri- vagy belsőfül-betegség.

A szédülés tünetei

A szédülés okainak feltárása szempontjából nagyon fontos a szédülés jellegének, előfordulásának körülményeinek pontos meghatározása, hiszen a betegek más-más módon élik meg a szédülés érzését. Lehet ez forgás, dőlés, zuhanás, ingadozás, lebegés érzése, de gyakori a bódultság, ájulásérzet, zsibbadás érzése is.

Az egyik leggyakoribb panasz manapság a hirtelen szédülés érzése, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A kor előrehaladtával számos, szédülést okozó betegség előfordulási gyakorisága nő. Bár a szédülés rohamai fölöttébb kellemetlenek lehetnek és levehetik az embert a lábától, ritkán figyelmeztetnek súlyos, életet veszélyeztető állapot jelenlétére.

Fontos szempont a kivizsgálás során a szédülés roham időtartamának, dinamikájának leírása is. Szokott szédülni fekvő testhelyzetben is? Rohamokban lép fel? Mennyi ideig érezhető? Társulnak mellé más panaszok? Mit érez utána? Reggeli szédülés a gyakori?

Vertigo szédülés

Amikor forog a szoba

A hirtelen szédülés azon típusát, amely során az embernek olyan érzése van, hogy a szobában minden körkörösen forog, vertigonak hívják. A forgó, avagy vertikális szédülés általában hirtelen lép fel, időnként ismétlődő rohamok formájában. Van, hogy utána tartós szédülékenység marad vissza, amihez rossz közérzet, verejtékezés, hányinger is társulhat.

Vertikális szédüléssel járó leggyakoribb kórképek

Migrénes szédülés

Sokszor a migrénes fejfájás rohamai alatt szédülés is jelentkezik hallászavar kíséretében. A körkörös szédülés érzésének időtartama nagyon változatos lehet: másodpercektől akár több napig is tarthat.

Vesztibuláris neuritis

A betegség állandó, heves forgó szédüléssel jár, hányinger, járás- és állásbizonytalanság, elesés kíséretében. A fej és a test helyzetének mozgatása fokozza a panaszokat, így a betegek törekednek a mozdulatlan testhelyzetre. Az állandó szédülés néhány hét után megszűnik ugyan, de kezeletlensége esetén később gyakran jelentkezik újta gyors mozgásoknál.

Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)

Jellemző az effajta szédülés érzetre a fej mozgatása kapcsán fellépő, mindig egy percnél rövidebb ideig tartó, de heves forgó-szédülés. Ez a leggyakoribb szédülésforma, ami bármilyen életkorban előfordulhat. A rohamok kezeletlenül akár több héten át előfordulhatnak, majd megszűnhetnek, de szinte mindig újra előjönnek hetek-hónapok múlva. A vertigo, körkörös szédülések oka a belsőfül folyadékterében szabadon elmozduló kristályok, amik az egyensúlyozó-rendszer rendellenes ingerlését okozzák, ami rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamokkal jár. A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, például reggeli szédülés formájában az ágyban felüléskor vagy megforduláskor.

Cikkek, melyeket mindenképp olvasson el! 

Krónikus szubjektív szédülés

Más néven pszichogén szédülés. Legtöbbször nem körkörös szédülés jellemzi, hanem lebegésérzet, bizonytalan egyensúlyérzet, ami a környezet vagy a saját test intenzív mozgásaira fokozódik. A krónikus szubjektív szédülésben szenvedő betegeknek nehezükre esik az olvasás (akár könyv, akár telefon, számítógép képernyője). Hátterében állhat korábbi, már megszűnt, kezelt szédülésérzet, de akár pánikroham, szorongás vagy személyiségzavar is.Szédülés kezelése

Szédüléshez társuló egyéb panaszok

  • Halláscsökkenés
  • Fejfájás
  • Eszméletvesztés
  • Fülzúgás
  • Homályos látás
  • Bizonytalan járás, elesések

A szédülés kezelése

A gyakori szédülés okainak feltárása különösen fontos a megfelelő kezelés elkezdése előtt. A szédülés kivizsgálását követően többféle kezelés alkalmazása is indokolt lehet a szédülést okozó betegségek típusától, súlyosságától függően:

  • Gyógyszeres kezelések
  • Fizikális módszerek (Epley-, Semont-manőver)
  • Mozgásterápia
    • BPPV esetén speciális gyakorlatok a mészkristályok eltávolítására
    • Egyensúlygyakorlatok – vesztibuláris rehabilitáció
  • Műtéti eljárások
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés Szédülés kivizsgálására:

Telefonos, emailes, facebookos bejelentkezéshez KATTINTSON ide!

FájdalomKözpont

Szédülés kivizsgálása

+36 70 621 2433

Téma szakértői

Dr. Mező Anita

Dr. Mező Anita

neurológus
Dr. Prinz Géza

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Jakab Gábor PhD Dr. Jakab Gábor PhD

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Hírek

Koronavírus és krónikus fáradtság szindróma

Koronavírus és krónikus fáradtság szindróma

A krónikus fáradtság szindróma jellemző tünetei a kimerültség, torokfájás, alvászavar – amelyek tartósan vannak jelen. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa egy amerikai KFSZ-szervezet figyelmeztetéséről beszélt, amely szerint az érintettek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a koronavírus szempontjából.

Fibromyalgia is lehet a rejtélyes izomfájdalom oka

Fibromyalgia is lehet a rejtélyes izomfájdalom oka

A nyilvánvaló ok nélküli, tartós izomfájdalmak oka bizonyos esetekben az úgynevezett fibromyalgia. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa szerint valóban nem könnyű diagnosztizálni és kezelni a rejtélyes fájdalmakat, de lehetséges!

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport