A szédülés olyan egyensúly-bizonytalansági érzés, amikor forgó-dőlő mozgás tapasztalható. Erőssége és típusa is különböző lehet, ahogy az egyensúlyzavar okai is több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek. A szédülés maga nem specifikus panasz, azaz nem jelent egy konkrét betegséget, oka is számos lehet. Azonban a rendszeres, avagy krónikus szédülés az életminőség jelentős romlásával jár annak ellenére, hogy a legtöbb esetben nem áll a hátterében visszafordíthatatlan idegrendszeri- vagy belsőfül-betegség.
A szédülés okainak feltárása szempontjából nagyon fontos a szédülés jellegének, előfordulásának körülményeinek pontos meghatározása, hiszen a betegek más-más módon élik meg a szédülés érzését. Lehet ez forgás, dőlés, zuhanás, ingadozás, lebegés érzése, de gyakori a bódultság, ájulásérzet, zsibbadás érzése is.
Az egyik leggyakoribb panasz manapság a hirtelen szédülés érzése, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A kor előrehaladtával számos, szédülést okozó betegség előfordulási gyakorisága nő. Bár a szédülés rohamai fölöttébb kellemetlenek lehetnek és levehetik az embert a lábától, ritkán figyelmeztetnek súlyos, életet veszélyeztető állapot jelenlétére.
Fontos szempont a kivizsgálás során a szédülés roham időtartamának, dinamikájának leírása is. Szokott szédülni fekvő testhelyzetben is? Rohamokban lép fel? Mennyi ideig érezhető? Társulnak mellé más panaszok? Mit érez utána? Reggeli szédülés a gyakori?
A hirtelen szédülés azon típusát, amely során az embernek olyan érzése van, hogy a szobában minden körkörösen forog, vertigonak hívják. A forgó, avagy vertikális szédülés általában hirtelen lép fel, időnként ismétlődő rohamok formájában. Van, hogy utána tartós szédülékenység marad vissza, amihez rossz közérzet, verejtékezés, hányinger is társulhat.
Sokszor a migrénes fejfájás rohamai alatt szédülés is jelentkezik hallászavar kíséretében. A körkörös szédülés érzésének időtartama nagyon változatos lehet: másodpercektől akár több napig is tarthat.
A betegség állandó, heves forgó szédüléssel jár, hányinger, járás- és állásbizonytalanság, elesés kíséretében. A fej és a test helyzetének mozgatása fokozza a panaszokat, így a betegek törekednek a mozdulatlan testhelyzetre. Az állandó szédülés néhány hét után megszűnik ugyan, de kezeletlensége esetén később gyakran jelentkezik újta gyors mozgásoknál.
Jellemző az effajta szédülés érzetre a fej mozgatása kapcsán fellépő, mindig egy percnél rövidebb ideig tartó, de heves forgó-szédülés. Ez a leggyakoribb szédülésforma, ami bármilyen életkorban előfordulhat. A rohamok kezeletlenül akár több héten át előfordulhatnak, majd megszűnhetnek, de szinte mindig újra előjönnek hetek-hónapok múlva. A vertigo, körkörös szédülések oka a belsőfül folyadékterében szabadon elmozduló kristályok, amik az egyensúlyozó-rendszer rendellenes ingerlését okozzák, ami rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamokkal jár. A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, például reggeli szédülés formájában az ágyban felüléskor vagy megforduláskor.
| Cikkek, melyeket mindenképp olvasson el! |
Más néven pszichogén szédülés. Legtöbbször nem körkörös szédülés jellemzi, hanem lebegésérzet, bizonytalan egyensúlyérzet, ami a környezet vagy a saját test intenzív mozgásaira fokozódik. A krónikus szubjektív szédülésben szenvedő betegeknek nehezükre esik az olvasás (akár könyv, akár telefon, számítógép képernyője). Hátterében állhat korábbi, már megszűnt, kezelt szédülésérzet, de akár pánikroham, szorongás vagy személyiségzavar is.
A gyakori szédülés okainak feltárása különösen fontos a megfelelő kezelés elkezdése előtt. A szédülés kivizsgálását követően többféle kezelés alkalmazása is indokolt lehet a szédülést okozó betegségek típusától, súlyosságától függően:
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés Szédülés kivizsgálására: |
|
Telefonos, emailes, facebookos bejelentkezéshez KATTINTSON ide! FájdalomKözpont |
Téma szakértői
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus főorvos, fejfájás specialista
Dr. Prinz Géza
neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Selyem Réka MSc
Reumatológus
A csuklóban jelentkező tendonitis tulajdonképpen íngyulladás, amely jellemzően egy sérülés vagy valamilyen ismétlődő mozdulatsor miatt alakul ki. Tehát például a napi sokórás számítógép használat miatt gyulladás alakulhat ki, ami akadályozza a további sokórás számítógép használatot. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a hatékony megoldási lehetőségekről beszélt.
A rheumatoid arthritis az ízületek fájdalmát és gyulladását okozza, de nem csak a nagyízületeket érintheti. Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa arról beszélt, milyen tünetei lehetnek az állkapocsban az ízületi gyulladásnak és mit lehet tenni ellenük.
