Végtagzsibbadás

Tartalom

Mi a zsibbadás?

Mi okozhat zsibbadást?

Milyen egyéb tünetek jelentkezhetnek a zsibbadás mellett?

Mitől alakulhat ki éjszakai zsibbadás?

Mikor szükséges orvoshoz fordulni zsibbadás esetén?

Hogyan történik a zsibbadás kivizsgálása?

ENG vizsgálat zsibbadás esetén

A zsibbadás kezelési lehetőségei

Online Bejelentkezés

Dr. Para Szabolcs

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Mi a zsibbadás?

A zsibbadás (orvosi nevés paraesthesia) az érzőidegek működészavarára utaló, kóros érzékelési tünet. A betegek ezt gyakran bizsergésként, tompaságként, érzéskiesésként vagy „hangyamászásként” írnak le. A zsibbadás jelentkezhet a test bármely részén, de elsődlegesen a végtagokat – karokat, lábakat, ujjakat – érinti. A zsibbadás nem egy önálló betegség, hanem egy tünet, egy idegrendszeri – jellemzően szenzoros – működészavar tünete. A zsibbadás lehet átmeneti, de lehet tartós is, ami akár fokozódhat is, és komolyabb probléma is állhat a hátterében.

Mi okozhat zsibbadást?

A zsibbadás legtöbbször akkor jelentkezik, ha az érzőidegek vagy az érzőpályák működészavara, súlyosabb esetben károsodása áll. A kiváltó okok többfélék lehetnek, melyre a zsibbadás helye is utal.

Perifériás idegrendszeri okok

A zsibbadás mögött álló egyik leggyakoribb ok a perifériás neuropathia, amely során a hosszú idegrostok fokozatosan károsodnak. Ennek egyik leggyakoribb megjelenési formája a diabéteszes polyneuropathia, amely szimmetrikus zsibbadást okoz. A zsibbadás ebben az esetben először a lábujjakban jelentkezik, majd a kézujjakban is érezhetővé válik.

A perifériás idegrendszeri okok kiváltotta zsibbadás közé tartoznak még az alábbiak:

• alkoholos neuropátia
• krónikus vesebetegség
• autoimmun neuropathiák (például Guillain-Barré szindróma)
• herpes zoster utáni neuralgia
• B12 vitaminhiány
• gyógyszeres neurotoxicitás (például kemoterápia miatt)

Kompressziós idegkárosodások

Kompressziós idegkárosodásról akkor lehet beszélni, ha a perifériás ideg fizikai nyomás alá kerül. Az alábbi esetekben van szó erről.

• Karpális alagút szindróma – a nervus medianus elnevezésű ideg nyomódik a csuklóban. A zsibbadás a hüvelyk-, mutató- és középső ujjat érinti.
• Cubitalis alagút szindróma – ebben az esetben az ulnaris ideg kerül nyomás alá, amit könyöktáji, illetve a gyűrűsujjban és a kisujjban jelentkező zsibbadás jelez.
• Peroneus neuropathia – ilyenkor a lábszáron futó ideget éri nyomás, ami lábfeji zsibbadással, „lógó láb” érzésével járhat.
• Cervicalis vagy lumbális radikulopathiák – a gerincből kilépő ideggyökök nyomódnak, aminek oka jellemzően porckorongsérv vagy degeneráció.

Központi idegrendszeri okok

Ha a zsibbadás féloldali vagy diffúz (szétszórt), abban az esetben centrális okot kell keresni, mert ez azt jelentheti, hogy a zsibbadás nem követi a perifériás ideg lefutását.

• Sclerosis multiplex – ez egy autoimmun, idegrendszert érintő betegség, melyben egy vagy több végtagot érintő zsibbadás jelentkezik, gyakran relapszusokban
• Gerincvelői károsodások – többek között alsó végtagi zsibbadás léphet fel a gerincet/gerincvelőt érintő tumoros elváltozások vagy myelopathia esetén
• Stroke/TIA – stroke esetén kialakulhat hirtelen jelentkező, féloldali zsibbadás, melyhez látás- és beszédzavar is társulhat

Milyen egyéb tünetek jelentkezhetnek a zsibbadás mellett?

A zsibbadás érzését többféleképen is megfogalmazzák az érintettek, melyek leginkább a zsibbadás típusára utalhatnak. Ilyen például a bizsergés, az érzéscsökkenés, a hideg vagy melegérzet torzulása; gyakori még a tűszúrásszerű érzés is.

A zsibbadás jelentkezhet egyoldalon és kétoldalon is, lehet állandó vagy időszakosan megjelenő, illetve mozgással, testhelyzettel provokálható vagy spontán jelentkező is. Lokalizáltság szempontjából érintheti az ujjakat-kézfejet-lábfejet (disztális), de kiterjedhet akár a teljes végtagra is.

Ha a zsibbadás jelentkezik, fontos megfigyelni, hogy társul-e hozzá egyéb panasz, neurológiai jelenség. Ilyen egyéb panasz lehet az izomgyengeség, mozgáskoordinációs zavar, a bőr elszíneződése vagy akár a fájdalom is. A diagnózist segíti az is, ha a beteg megfigyeli, hogy a zsibbadás mikor jelentkezik – nyugalomban, éjszaka vagy akár valamilyen tevékenység végzése közben.

Mitől alakulhat ki éjszakai zsibbadás?

Az éjszaka jelentkező zsibbadás sok esetben a testhelyzettel összefüggő idegkompresszió következménye: ekkor alvás közben a csukló vagy könyök nagy valószínűséggel hosszabb ideig hajlított helyzetben van, ami karpilás vagy cubitális alagút szindrómát provokálhat. Ilyenkor a beteg gyakran arra ébred, hogy nagyon zsibbad a keze, ami mozgatás hatására általában enyhül.

Abban az esetben, ha az éjszakai zsibbadás rendszeresen, illetve ugyanazon a helyen jelentkezik, felmerülhet, hogy a háttérben nem egyszerűen a rossz pozíció okozza a panaszt.

Ilyenkor felmerülhet már meglévő alagút szindróma vagy akár az úgynevezett cervisalis spondylosis is, amikor a nyaki gerincben jelenlévő elváltozás nyomja az ideggyököket, kifejezetten fekvő helyzetben.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni zsibbadás esetén?

A zsibbadás hátterében többféle ok is állhat, melyek lehetnek egyszerű, banális okok, de előfordulhat, hogy neurológiai, kardiológiai eredetűek. Éppen ezért, ha a zsibbadás tartósan fennáll, mindenképpen szükséges orvoshoz fordulni, hiszen így kizárhatók vagy időben felfedezhetők a komolyabb betegségek.

Zsibbadás esetén orvoshoz kell fordulni az alábbi esetekben:

• ha a zsibbadás visszatérő, vagy tartósan fennáll
• izomgyengeség, mozgászavar vagy fájdalom társul hozzá
• fokozatosan súlyosbodik
• éjszaka jelentkezik
• egyoldali, lokalizált, jól behatárolható
• hirtelen alakul ki – ha egyéb tünetekkel párosul, mint látászavar, arcbénulás, akkor az a stroke jele is lehet, és azonnal sürgősségi ellátás szükséges!

Hogyan történik a zsibbadás kivizsgálása?

A zsibbadás kivizsgálásának célja, feltárni a kiváltó okokat és meghatározni a megfelelő kezelést. Az elsődleges lépés a pontos anamnézis felvétel, melynek során a neurológus kikérdezi a pácienst. Itt fontos ismerni – legalábbis nagy mértékben segíti a pontos diagnózis felállítását -, ha a páciens tisztában van a zsibbadás megjelenésének körülményeivel, idejével: mikor jelentkezik, mióta és meddig tart. Fontos az is, hogy a zsibbadás hol jelentkezik, lokalizált-e vagy szétterjed, adott testhelyzetben enyhül vagy erősödik.

A neurológiai vizsgálat során az orvos megvizsgálja az érző-, és mozgatórendszert, hogy megfelelően működik-e. Ide tartozik az érzékelés, az izomerő, a reflexek, koordinációs képességek ellenőrzése. Amennyiben a zsibbadás jellemzői és a fizikális vizsgálat eredményei alapján a neurológus úgy ítéli meg, további vizsgálatokra is szükség lehet. A leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer zsibbadás esetén az ENG vizsgálat (elektroneurográfia), de akár MR vagy CT vizsgálatot is előírhat az orvos.

ENG vizsgálat zsibbadás esetén

Az ENG vizsgálat egy rendkívül hatékony diagnosztikai módszer zsibbadás esetén. Jellemzően a neurológus akkor javasolja, ha a zsibbadás jellege alapján az érzőidegek vezetési zavara állhat a panaszok hátterében. ENG segítségével behatárolható, hogy az érintett ideg, ami a zsibbadást okozza, milyen szakaszon, illetve milyen mértékben érintett, illetve az is, hogy az érzőideg vezetési zavarát az ideghüvely sérülése vagy pedig az idegrostok pusztulása okozza.

A vizsgálat során felszíni elektródák kerülnek a bőrre az érintett ideg lefutása mentén, majd ezt követően egy stimulációs elektródával az orvos meghatározott erősségű elektromos impulzust ad le az idegre. Az elektromos impulzus gyenge, fájdalmat nem okoz! Így mérhetővé válik az idegvezetés sebessége, a latencia (válaszkésés), illetve a válasz amplitúdója.

A zsibbadás kezelési lehetőségei

A zsibbadás megfelelő kezelésének meghatározásához fontos a pontos diagnózis felállítása, vagyis annak meghatározása, hogy mi okozza a panaszt. A kezelés célja az idegi károsodás progressziójának (tovább romlásának) megállítása, illetve a reverzibilitás (visszafordítás) elősegítése. A kezelésnek 3 iránya lehet: oki, tüneti és funkcionális rehabilitáció.

Oki kezelés alatt a kiváltó ok kezelése értendő. A kezelés attól függ, hogy mi áll a hátérben: vitaminhiányos állapotok esetében azok pótlása az elsődleges, anyagcsere- eredetű zsibbadás esetén a vércukorszint rendezése, alagút szindróma esetén csuklórögzítő használata.

A tüneti kezelés abban az esetben szükséges, ha a zsibbadás mellé fájdalom vagy égő érzés is társul. Ilyenkor a neurológus döntése szerint alkalmazhatók antiepileptikumok, topikális szerek, illetve nem-szteroid gyulladáscsökkentők – utóbbiak jellemzően az alagút szindrómában használatosak.

A rehabilitációs kezelés jellemzően gyógytornát, illetve fizioterápiét jelent. A célzott gyógytorna segíti az idegi regenerációt, javítja az izomerőt, míg a fizioterápia segít a fájdalom csökkentésében.

Téma szakértője

Dr. Para Szabolcs

neurológus

Specialitások:

• fejfájás, migrén botox kezelése
• végtagzsibbadás, fájdalom
• alagút szindróma 
• ENG vizsgálat
• szédülés
• Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!)

 

Rendelés típusa:

• Személyes, rendelői vizit az alábbi helyszíneken:
• Hétfő, kedd: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. FSZ. 3-as rendelő
• Szerda, péntek: 1147 Budapest, Csömöri út 18. 
• Csütörtök: 1036 Budapest, Lajos u. 66.

 

Az ENG vizsgálat az Ostrom utcai és a Csömöri úti rendelőben elérhető!

Botox kezelés az Ostrom utcai rendelőben elérhető!

Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available

Előjegyzés