Alagút szindróma

Tartalom

Mit jelent az alagút szindróma?

Mik az alagút szindróma tünetei?

Hogyan alakul ki az alagút szindróma?

Hogyan diagnosztizálható az alagút szindróma?

Az alagút szindróma típusai

Alagút szindróma kezelése

Online Bejelentkezés

Dr. Para Szabolcs

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Mit jelent az alagút szindróma?

Az alagút szindróma elnevezés abból ered, hogy tulajdonképpen egy szűk anatómiai résről beszélhetünk, amelyben az inak között futnak erek és idegek, így amikor ebben az alagútban gyulladás vagy duzzanat keletkezik, ez a szűk csatorna összenyomódik és nyomni kezdi az ereket és az idegeket. A tünetek – mint a zsibbadás, a fájdalom - ennek következtében jelentkeznek.

Ezekben az alagutakban az idegek gyakran nyomás alá kerülnek, melyet bizonyos betegségek – mint cukorbetegség, elhízás, sérülések – , de egyes foglalkozások is elősegíthetik, például ahol munka közben fokozott igénybevételnek van kitéve a csukló vagy a könyök - például folyamatos gépelés. Az adott betegségek és maga az alapbetegség is az idegek károsodását okozza.

Mik az alagút szindróma tünetei?

Az alagút szindróma tüneteiben lehet némi eltérés attól függően, hogy melyik ideg van nyomás alatt, ugyanakkor vannak olyan általános és jellemző tünetek, amik jelzik az alagút szindrómát.

• zsibbadás, bizsergés
• égő vagy szúró fájdalom 
• ügyetlenség
• súlyosabb esetben fájdalom
• zsibbadás, fájdalom kisugárzása az érintett végtag más részeire
• jellemző, hogy a tünetek éjszaka vagy reggel rosszabbodnak

Hogyan alakul ki az alagút szindróma?

Kialakulásának oka lényegében bármi lehet, ami az olyan területeken duzzanatot vagy irritációt okoz, ahol az idegek a már fentebb is említett szűk csatornán keresztül futnak. Vannak azonban olyan körülmények, állapotok, amik magukban hordozzák az alagút szindróma kialakulásának lehetőségét.

Ismétlődő mozgás: az ideget körülvevő szövet megduzzadhat ezzel nyomás alá helyezve az idegeket, abban az esetben, amikor egy adott mozdulatot sokszor, ismétlődően végzünk. Ilyen pédául a gépelés is, de azoknál is ez áll fenn, akik valamilyen hangszeren játszanak. 

Gyulladás: ízületi gyulladás is okozhat nyomást, ezáltal pedig alagőt szindrómát, de idesorolhatók az ízületi sérülések is, mint például egy bokaficam.

Csonttörés: csonttöréskor a csont elmozdul, aminek következtében szövetközi folyadék gyűlhet fel, aminek következtében nyomás alá kerülhetnek az idegek.

Betegségek: vannak olyan betegségek amelyek - különösen későn vagy pedig egyáltalán nem kezelve - alagút szindrómához vezethetnek azáltal, hogy károsíthatják az idegeket; ilyen kórkép a cukorbetegség is.

Ganglion ciszta: a gangliion ciszta az ízületenél vagy az ínhüvelynél jelentkezik, amely folyadékkal van tele. Ahogy a ciszta növekszik az idegek is úgy kerülhetnek egyre nagyobb nyomás alá.

Hogyan diagnosztizálható az alagút szindróma?

Az alagút szindróma diagnosztikájának első és legfontosabb lépése a beteg pontos beszámolója a panaszairól, de ez nem minden esetben elegendő, mivel az alagút szindróma jellegzetes tünetei, mint fájdalom, zsibbadás, utalhatnak más betegségekre is. Sokszor az alagút szindróma azért nem kerül felismerésre, mert valamilyen súlyosabb betegség keresése van a vizsgálatok hátterében (gerincsérv, agyi folyamatok).

Az alagút szindróma diagnosztikájában alapvetően már a tünetek pontos ismerete és leírása is nagy segítség, hiszen jellegzetes, azonban ezek a tünetek utalhatnak más betegségekre is. Sokszor azért nem kerül felismerésre az alagút szindróma, mert valamilyen más súlyosabb betegség keresése zajlik (pl gerincsérv). Így ha felmerül a gyanú, annak megerősítéséhez feltétlenül szükséges lehet néhány speciális vizsgálat: 

• ENG vizsgálat: más néven elektroneurográfia, melynek segítségével az orvos képes megmérni, hogy az idegek milyen sebességgel képesek vezetni az ingerületet. Ez azért fontos, mert van egy egészséges tartomány, ami alagút szindróma esetén romlik.
• EMG vizsgálatra is szükség lehet, amivel az izmok eletromos aktivitása mérhető, pontosabban az, hogy az idegek hogyan mozgatják őket. 

Az alagút szindróma tüneteinek észlelése után minél előbb érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni, akár az első zsibbadásos vagy fájásos tünetek jelentkezése után. Az alagút szindróma később kialakuló tüneteinek jelenktezésekor elképzelhető, hogy az alagút szindróma már nem gyógyítható maradványtünetek nélkül.

Az alagút szindróma típusai

Carpalis alagút szindróma (kéztő alagút szindróma)

Csukló-táji alagút szindróma (vagy más néven kéztő alagút szindróma) - az összes alagút szindróma közül a leggyakoribb. Általában 40-60 éves kor között jelentkezik, a domináns oldali kézen gyakoribb. A csukló tenyéri felszínén jelentkező idegi károsodás okozza.

A kéztő alagút szindróma tünetei:

• égő fájdalom, zsibbadás a hüvelyk, a mutató- és középső ujjban
• a tünetek elsősorban éjszaka jelentkeznek
• a fájdalom az egész karra kisugározhat, a hüvelykujj vonalán
• a kéz ujjainak ügyetlenség, merevsége, hüvelyk alatti izompárna sorvadása

Thoracic outlet szindróma (TOS)

A karok idegezését biztosító karfonat nyomás alá kerül a nyakon vagy az izmok által képzett résben. Az alagút szindróma kiváltó oka lehet helytelen testtartás, izmok megduzzadása, bevérzése - például sportolás miatti megerőltetés, ízületi elváltozások, egyebek. Az alagút szindróma elsősorban azoknál fordul elő, akik felkarjukat folyamatosan, teljesen felemelve tartják – például festők, szerelők. Nyomásérzékenység jelenik meg a lapockánál, korlátozott a kar oldalra emelése.

Az alagút szindróma tünetei összetettek aszerint, hogy csak az ideg kerül nyomás alá vagy a vele együtt futó erek is:

• fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés – elsősorban az alkaron
• kéz és alkar izomgyengesége
• kéz ügyetlensége
• kéz hideg, elfehéredett – gyakran a kar felemelése után jelentkező tünetek

Peroneus alagút szindróma

Az alagút szindróma ezen formájában a lábszár és a láb egy részét befutó ideg kerül nyomás alá a térd alatt.

A perones alagút szindróma tünetei azoknál jelentkezhet elsősorban, akik gyakran ülnek keresztbe tett lábbal, szoros zokni viselése vagy hirtelen mozdulatra az ideg megnyúlása következtében.

Tünetei:

• zsibbadás és fájdalom a lábszár külső részén
• fájdalom a térd külső oldalán, nyomódásnak megfelelően
• „lógó láb”, nem tud sarokra állni

Egyéb alagút szindrómák

Elülső tarsalis alagút szindróma – lábháton futó ideg nyomódása miatti lábujj fájdalom

Tarsalis alagút szindróma – belbokánál okozott ideg nyomódása fájdalmat okoz a bokán és a talpon

Iliacalis vagy femoralis alagút szindróma – lágyékhajlatban lévő alagútban nyomódó ideg okoz fájdalmat combban, alhasban, forgóban. Fájdalom, zsibbadás jelentkezhet elsősorban a comb elülső alsó részén, a térd felett, a lábszár belső oldalán.

Cubitalis alagút szindróma - ilyenkor az ulnáris ideg kerül nyomás alá, mely a könyöknél található. A fájdalom, zsibbadás az alkarban jelentkezik a jellemzően a kisujj és a gyűrűsujj vonalán.

Alagút szindróma kezelése

Az alagút szindróma kezelése attól is függ, hogy milyen eredmény születik az ENG vizsgálat alapján, hogy milyen súlyos az állapot. Jellemzően a legtöbbet akkor lehet tenni, amikor még nincs állandó fájdalom, inkább "csak" zsibbadás. Ilyen esetben a neurológus konzervatív kezelést javasol, mely magában foglalja esetlegesen a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazását, az érintet terület pihentetését vagy akár sínben történő rögzítését.

Gyakran alkalmazandó a gyógytorna is alagút szindróma esetén, ami segít gyorsítani a felgyógyulást. Fontos, hogy ezeket a speciális gyakorlatokat gyógytornász vezetésével kell végezni, az esetleges sérülések elkerülésének érdekében.

Amennyiben a konzervatív terápia nem válik be, fájdalom jelentkezik és a tünetek romlanak, úgy műtétre lehet szükség.

Téma szakértője

Dr. Para Szabolcs

neurológus

Specialitások:

• fejfájás, migrén botox kezelése
• végtagzsibbadás, fájdalom
• alagút szindróma 
• ENG vizsgálat
• szédülés

 

Rendelés típusa:

• Személyes, rendelői vizit az alábbi helyszíneken:
• Hétfő, kedd: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. FSZ. 3-as rendelő
• Szerda, péntek: 1147 Budapest, Csömöri út 18. 
• Csütörtök: 1036 Budapest, Lajos u. 66.

Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett!)

Ellátás magyar, német és román nyelven./consultation in English, German, Romanian available

Előjegyzés