Idegsebészet

Idegsebészet

Létrehozva: 2019.04.29 15:09 |

Az idegsebészet az orvostudomány azon ága, amely az idegrendszer sebészetileg kezelhető, veleszületett vagy szerzett betegségeivel foglakozik. Mozgásszervi fájdalmak esetén idegrendszeri műtétre akkor van szükség, amikor a konzervatív kezelések hatására a páciens tünetei nem, vagy nem kellő mértékben javulnak, a fájdalmai nem szűnnek.

Milyen esetekben szükséges idegrendszeri műtét?

Az idegsebészet gyakran a gerinc műtéti kezelésével foglalkozik, aminek leggyakrabban előforduló okai a gerincsérv (porckorongsérv), a csigolyacsúszás, a csigolya-összeroppanás, gerinccsatorna szűkület, baleset utáni gerincsérülések, a gerincvelő sérülései, a daganatok (a gerinccsatornában elhelyezkedő, valamint a gerincoszlopot érintő gerincdaganat) és a fertőzések.

A pontos diagnózis felállításához szükség van orvosi viziten a beteg kórelőzményének feltárására, fizikális vizsgálatra, általában képalkotó eljárásokra (legtöbbször röntgent, CT, MR) és elektrofiziológiai vizsgálatokra is.

alagút-szindróma kezelése idegsebészettel

Gerincsérv műtéti kezelése

A gerincsérv (más néven porckorongsérv) alapvetően a csigolyák közötti porckorong kitüremkedése, ami sok esetben a derékfájás okozója lehet. Gyakran akkor kerül sor már idegi műtétre, amikor a porckorong nem csak kitüremkedik, hanem átszakítja az őt körülvevő rostos gyűrűt. Ekkor a benne lévő kocsonyás anyag elvándorolhat a csigolyák között kilépő gerincidegek irányába, így az idegek nyomás alá kerülnek, "becsípődnek", és ekkor alakul ki a porckorongsérv. Idegrendszeri műtéttel, a súlyosságától mértékétől függő technikával csökkentik a nyomást az adott ponton. A beavatkozást követően fontos a gerincsérv további, konzervatív módszerekkel történő kezelése.

Csigolyacsúszás műtéti kezelése

A csigolyacsúszás (spondylolysis) során a kétoldali csigolyaív szakadásakor két csigolya egymáshoz képest elmozdul, „elcsúszik”. Ez jellemzően fejlődési rendellenesség, amit környezeti tényezők tudnak előidézni, általában a 4-5. ágyéki csigolyában. A csigolyacsúszás leggyakrabban a sok hátrahajlással járó sportokban fordul elő, mint például torna, súlyemelés, műkorcsolya, jellemzően a serdülő sportolóknál. Általában fokozatosan kezdődő derékfájás az első tünete, ami terhelésre, főként a hátrahajlásokkal járó mozgásokra fokozódik.

A gerinc mentén lefutó idegek ekkor nyomás alá kerülnek, és ez okozza a panaszt. Olykor végtagba sugárzó fájdalom is előfordulhat.

Súlyos esetekben a gerinc-stabilizáló beavatkozás mellett idegműtét is szükséges. Ennek is számos módja van, de leggyakrabban hosszú csavarokat és azt összekötő rudakat használnak a csigolyák rögzítésére, és így a kellemetlen idegi nyomás megszűntetésére.

Cikkek, melyeket mindenképp olvasson el! 

Csigolya-összeroppanás műtéti kezelése

A súlyos csontritkulás következménye lehet a gerinc degeneratív elváltozása, és akár a csigolya összeroppanása is. Gyakran nem azonnal, hanem akár hetek, hónapok múlva válik csak ismertté a képalkotó diagnosztikus eljárások által.

Az összeroppant csigolyatest nyomhatja a kilépő idegrostokat is, ami súlyos hát- vagy derékfájást eredményezhet. Ekkor a beteg gerincének íve is megváltozik, görnyedt tartás lesz jellemző, amivel a többi csigolyát könnyen túlterheli, ami a fájdalom fokozódását okozhatja. Gyakori a fájdalom fokozódása légvételre és mozdulatra.

A beavatkozás során egy különleges, de nem túlságosan megterhelő műtéti technikával visszaállítják a gerinc terhelhetőségét a sérült csigolyába juttatott csontcement segítségével. A műtétet követő 1-2 nap után a beteg már járóképes.

Alagút-szindrómák kezelése műtéttel

Alagút szindróma során a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban, „alagútban” lévő idegek nyomás alá kerülnek, mely zsibbadást vagy fájdalmat okoz az érintett végtagon. Kialakulhat a könyökben, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, de a leggyakoribb a kéztő alagút szindróma. A fájdalmat súlyos esetben perifériás idegműtéttel gyógyítják.

A kéztő (carpalis) alagút szindrómára jellemző a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása eleinte csak időszakosan, majd később állandóan nappal és éjszaka is. A tünetek súlyosbodásával egyre élesebb lesz a fájdalom, a tapintás érzéketlensége is érezhetővé válik, és gyengül a szorítóerő is. A csukló rendszerint duzzadt, nyomásra érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik.  Gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.

Ha a konzervatív kezelések nem vezetnek eredményre, perifériás idegműtét javasolt. A beavatkozás során a tenyér inainak átvágásával csökkentik az idegre gyakorolt nyomást, eltávolítják a gyulladásos szövetszaporulatot.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés gyógyszeres fájdalomcsillapításra:

 

Telefonos, emailes, facebookos bejelentkezéshez KATTINTSON ide!

FájdalomKözpont

 gyógyszeres fájdalomcsillapítás

+36 70 621 2433

Hírek

Az „úszóváll” miatt is fájhat a váll mozgatása

Az „úszóváll” miatt is fájhat a váll mozgatása

Az úszóváll kifejezés nem kifejezetten egyetlen betegségre utal, sokkal inkább egy összefoglaló elnevezés, ami bizonyos mozgásszervi elváltozásokat foglal magában. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a kar felemelése fájdalmat okoz. 

Gyakori sportsérülések 40 felett - focitól a futásig

Gyakori sportsérülések 40 felett - focitól a futásig

40 fölött a testünk hajlamos másképp reagálni az edzésre, hiszen az izmok is veszíthetnek erejükből, és a szív és a tüdő sem feltétlenül képes maximum teljesítményre. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az állóképesség és a teljesítmény is fokozható, ha megfelelően kezeljük a sportsérüléseket, amelyek rizikója a korral egyébként is növekszik.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport