Az idegsebészet az orvostudomány azon ága, amely az idegrendszer sebészetileg kezelhető, veleszületett vagy szerzett betegségeivel foglakozik. Mozgásszervi fájdalmak esetén idegrendszeri műtétre akkor van szükség, amikor a konzervatív kezelések hatására a páciens tünetei nem, vagy nem kellő mértékben javulnak, a fájdalmai nem szűnnek.
Az idegsebészet gyakran a gerinc műtéti kezelésével foglalkozik, aminek leggyakrabban előforduló okai a gerincsérv (porckorongsérv), a csigolyacsúszás, a csigolya-összeroppanás, gerinccsatorna szűkület, baleset utáni gerincsérülések, a gerincvelő sérülései, a daganatok (a gerinccsatornában elhelyezkedő, valamint a gerincoszlopot érintő gerincdaganat) és a fertőzések.
A pontos diagnózis felállításához szükség van orvosi viziten a beteg kórelőzményének feltárására, fizikális vizsgálatra, általában képalkotó eljárásokra (legtöbbször röntgent, CT, MR) és elektrofiziológiai vizsgálatokra is.
A gerincsérv (más néven porckorongsérv) alapvetően a csigolyák közötti porckorong kitüremkedése, ami sok esetben a derékfájás okozója lehet. Gyakran akkor kerül sor már idegi műtétre, amikor a porckorong nem csak kitüremkedik, hanem átszakítja az őt körülvevő rostos gyűrűt. Ekkor a benne lévő kocsonyás anyag elvándorolhat a csigolyák között kilépő gerincidegek irányába, így az idegek nyomás alá kerülnek, "becsípődnek", és ekkor alakul ki a porckorongsérv. Idegrendszeri műtéttel, a súlyosságától mértékétől függő technikával csökkentik a nyomást az adott ponton. A beavatkozást követően fontos a gerincsérv további, konzervatív módszerekkel történő kezelése.
A csigolyacsúszás (spondylolysis) során a kétoldali csigolyaív szakadásakor két csigolya egymáshoz képest elmozdul, „elcsúszik”. Ez jellemzően fejlődési rendellenesség, amit környezeti tényezők tudnak előidézni, általában a 4-5. ágyéki csigolyában. A csigolyacsúszás leggyakrabban a sok hátrahajlással járó sportokban fordul elő, mint például torna, súlyemelés, műkorcsolya, jellemzően a serdülő sportolóknál. Általában fokozatosan kezdődő derékfájás az első tünete, ami terhelésre, főként a hátrahajlásokkal járó mozgásokra fokozódik.
A gerinc mentén lefutó idegek ekkor nyomás alá kerülnek, és ez okozza a panaszt. Olykor végtagba sugárzó fájdalom is előfordulhat.
Súlyos esetekben a gerinc-stabilizáló beavatkozás mellett idegműtét is szükséges. Ennek is számos módja van, de leggyakrabban hosszú csavarokat és azt összekötő rudakat használnak a csigolyák rögzítésére, és így a kellemetlen idegi nyomás megszűntetésére.
| Cikkek, melyeket mindenképp olvasson el! |
A súlyos csontritkulás következménye lehet a gerinc degeneratív elváltozása, és akár a csigolya összeroppanása is. Gyakran nem azonnal, hanem akár hetek, hónapok múlva válik csak ismertté a képalkotó diagnosztikus eljárások által.
Az összeroppant csigolyatest nyomhatja a kilépő idegrostokat is, ami súlyos hát- vagy derékfájást eredményezhet. Ekkor a beteg gerincének íve is megváltozik, görnyedt tartás lesz jellemző, amivel a többi csigolyát könnyen túlterheli, ami a fájdalom fokozódását okozhatja. Gyakori a fájdalom fokozódása légvételre és mozdulatra.
A beavatkozás során egy különleges, de nem túlságosan megterhelő műtéti technikával visszaállítják a gerinc terhelhetőségét a sérült csigolyába juttatott csontcement segítségével. A műtétet követő 1-2 nap után a beteg már járóképes.
Alagút szindróma során a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban, „alagútban” lévő idegek nyomás alá kerülnek, mely zsibbadást vagy fájdalmat okoz az érintett végtagon. Kialakulhat a könyökben, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, de a leggyakoribb a kéztő alagút szindróma. A fájdalmat súlyos esetben perifériás idegműtéttel gyógyítják.
A kéztő (carpalis) alagút szindrómára jellemző a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása eleinte csak időszakosan, majd később állandóan nappal és éjszaka is. A tünetek súlyosbodásával egyre élesebb lesz a fájdalom, a tapintás érzéketlensége is érezhetővé válik, és gyengül a szorítóerő is. A csukló rendszerint duzzadt, nyomásra érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik. Gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.
Ha a konzervatív kezelések nem vezetnek eredményre, perifériás idegműtét javasolt. A beavatkozás során a tenyér inainak átvágásával csökkentik az idegre gyakorolt nyomást, eltávolítják a gyulladásos szövetszaporulatot.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés gyógyszeres fájdalomcsillapításra: |
|
Telefonos, emailes, facebookos bejelentkezéshez KATTINTSON ide! FájdalomKözpont
|
Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázatban a jelenleg rendelkezésünk álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkból.
FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".
Az opiod gyógyszerek vagy narkotikumok gyakran szükségesek a daganatos betegek komoly fájdalmainak kezelésében. Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája arról beszélt, hogy lehet biztonságosan használni ezeket a hatékony gyógyszereket.
