Idegsebészet

Online Bejelentkezés

Dr. Kiss Tibor

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Mivel foglalkozik az idegsebészet?

Milyen tünetekkel forduljon idegsebészhez?

Melyek a leggyakoribb idegsebészeti betegségek?

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Milyen esetekben szükséges idegrendszeri műtét?

Alagút-szindrómák kezelése műtéttel

Mivel foglalkozik az idegsebészet? 

Az idegsebészet az orvostudomány azon ága, amely az idegrendszer betegségeinek sebészi kezelésével foglalkozik. Ide tartoznak a központi idegrendszer (az agy és a gerincvelő) különböző kóros elváltozásai, mint például a daganatok, érbetegségek, sérülések vagy fejlődési rendellenességek. Emellett az idegsebészet feladata a perifériás idegek sérüléseinek, daganatainak és kompressziós (nyomási) szindrómáinak ellátása is, például az alagút szindrómák vagy idegbecsípődések kezelése. Fontos szerepe van továbbá a mozgásszervi eredetű idegkompressziós szindrómák, mint a porckorongsérv vagy a gerinccsatorna-szűkület sebészi megoldásában. Az idegsebészet tehát komplex terület, amely az idegrendszer működésének helyreállítását, a fájdalom csökkentését és a betegek életminőségének javítását célozza korszerű műtéti eljárások segítségével.

Milyen tünetekkel forduljon idegsebészhez?

Mikor érdemes idegsebészhez fordulni? Akkor, ha olyan tüneteket tapasztalunk, amelyek az idegrendszer (az agy, a gerincvelő vagy a perifériás idegek) működési zavaraira utalhatnak. Ilyen például a tartós vagy erős fejfájás, amely nem múlik el a megszokott fájdalomcsillapítók hatására, esetleg hányingerrel, látászavarral vagy szédüléssel társul. Felmerülhet a kérdés, mi van akkor, ha zsibbadást, végtaggyengeséget vagy ügyetlenséget érzünk az egyik karban vagy lábban? Ezek a tünetek is idegsebészeti kivizsgálást igényelhetnek, hiszen akár porckorongsérv is állhat a háttérben.

Mit tegyünk, ha a hát- vagy derékfájás lábba sugárzó fájdalommal, zsibbadással, esetleg vizelet- vagy székletürítési zavarral jár? Ilyen esetben is fontos idegsebészhez fordulni, mert a gerincvelő vagy az ideggyökök nyomása súlyos következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Ugyancsak indokolt az idegsebészeti vizsgálat, ha hirtelen látás-, beszéd- vagy mozgászavar, illetve egyensúlyvesztés jelentkezik, mert ezek akár agyi elváltozás, például daganat, vérzés vagy érprobléma jelei is lehetnek.

Mi történik, ha fejsérülést szenvedünk, és utána fejfájás, hányinger vagy tudatzavar alakul ki? Ilyenkor is az idegsebész az, aki felméri, van-e szükség műtéti beavatkozásra. Összességében tehát idegsebészhez akkor érdemes fordulni, ha a panaszok az idegrendszer nyomás alá kerülésére, sérülésére vagy elváltozására utalnak, és ezek nem javulnak pihenésre, gyógyszerre vagy más, nem műtéti kezeléssel.

Melyek a leggyakoribb idegsebészeti betegségek?

A leggyakoribb idegsebészeti betegségek közé tartoznak azok az állapotok, amelyek az agyat, a gerincvelőt vagy a perifériás idegeket érintik, és amelyek sebészi beavatkozást igényelhetnek.

Az idegsebészet gyakran a gerinc betegségeinek műtéti kezelésével foglalkozik, mivel a gerincet érintő elváltozások sok esetben idegi tüneteket, fájdalmat vagy mozgáskorlátozottságot okoznak. Az egyik leggyakoribb probléma a gerincsérv (porckorongsérv), amely során a csigolyák közötti porckorong kitüremkedik, és nyomást gyakorol a gerincvelőre vagy az ideggyökökre, ami erős fájdalommal, zsibbadással és izomgyengeséggel járhat.

 Szintén gyakori elváltozás a csigolyacsúszás, amikor az egyik csigolya elmozdul a másikhoz képest, instabilitást és idegi nyomást okozva.

A csigolyaösszeroppanás többnyire csontritkulás vagy sérülés következtében alakul ki, és a gerinc tartásának meggyengülését, valamint fájdalmat idéz elő. A gerinccsatornaszűkület (spinalis stenosis) esetén a gerincvelő vagy az idegek helye beszűkül, ami járási nehézséget, végtaggyengeséget és zsibbadást okozhat.

Baleset utáni gerincsérülések esetén az idegsebész feladata a gerinc stabilizálása és az idegrendszeri károsodás megelőzése. A gerincvelő sérülései különösen súlyos állapotot jelentenek, mivel részleges vagy teljes bénuláshoz is vezethetnek. Az idegsebészet ezen esetekben a nyomás megszüntetésére és a gerinc szerkezetének helyreállítására törekszik.

A gerincdaganatok, legyenek azok a gerinccsatornában elhelyezkedők vagy a gerincoszlopot érintők, szintén gyakori okai a műtéti beavatkozásnak. Ezek a daganatok nyomhatják az idegeket vagy a gerincvelőt, fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozva. Ritkábban, de előfordulhatnak fertőzések is, például a csigolyák vagy a porckorongok gyulladásai, amelyek szintén idegsebészeti kezelést igényelhetnek a fertőzés megszüntetése és a gerinc stabilitásának helyreállítása érdekében.

Összességében tehát az idegsebészet gerincet érintő beavatkozásai célja az idegek felszabadítása, a fájdalom csökkentése és a gerinc stabilitásának visszaállítása, ezáltal a beteg életminőségének javítása.

Komplex fájdalom szindrómák kezelése

A komplex fájdalmat nehéz kezelni, mert általában nem elég rá egy egyszerű fájdalomcsillapító. Ennek oka, hogy a fájdalmat gyakran több dolog együttesen okozza, például idegi problémák, lelki tényezők vagy mozgásszervi gondok. Ezért a kezelés is többféle módszert igényelhet egyszerre. A legjobb eredményt általában akkor tudjuk elérni, ha többféle szakember együtt dolgozik és összehangolják a kezelést. A szakember lehet neurológus, reumatológus, gyógytornász, pszichológus/pszichiáter. A komplex fájdalom jellemzője lehet, hogy hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is fennállhat. Nem mindig köthető egyértelmű kiváltó okhoz, nincs kimutatható sérülés vagy látható tünet. Idegrendszeri változások is szerepet játszanak benne, illetve pszichés tényezők (pl. szorongás, depresszió) súlyosbíthatják. A komplex fájdalomnak sokrétűsége miatt többrétű a kezelése. Ide tartozik a gyógyszeres kezelés attól függően, hogy milyen jellegű a fájdalom más-más gyógyszereket alkalmaznak. Lehet például NSAID (nem szteroid gyulladáscsökkentők), helyi kezelések: lidokain tapasz, kapszaicin krém, idegi eredetű fájdalom esetén antidepresszánsok is szóbajöhetnek. A kezelések konzervatív részéhez tartozik fizioterápia, mozgásterápia és a fizikoterápiás módszerek. Ezek segíthetnek a fájdalom csökkentésében és az izomgörcsök oldásában. Fizikoterápiás kezelés lehet a TENS kezelés, ultrahang, lágylézer kezelés. Fontos a pszichológiai támogatás, kognitív viselekdésterápia.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, ha idegrendszeri vagy gerincproblémáink vannak? Az idegsebészetben a kezelés két fő irányra osztható: nem műtéti (konzervatív) kezelésre és műtéti beavatkozásra. Sok esetben először a kevésbé invazív, nem műtéti lehetőségeket próbálják ki. Ilyen a gyógyszeres kezelés, amely fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket vagy idegi fájdalomra ható szereket foglal magában. Hasznos lehet a fizikoterápia és gyógytorna, amelyek erősítik a gerincet körülvevő izmokat, javítják a testtartást és csökkentik a mozgáskorlátozottságot. Gyakran alkalmaznak injekciós kezeléseket, például idegblokádokat vagy gyulladáscsökkentő injekciókat a gerinc mentén, amelyek célzottan mérséklik a fájdalmat és a gyulladást. Emellett fontos szerepe van az életmód- és ergonomiai tanácsoknak, például a testsúly csökkentésének, a helyes ülésnek és emelési technikáknak, illetve a hosszú ideig tartó mozdulatlanság elkerülésének.

Mikor szükséges a műtéti beavatkozás? Ha a konzervatív kezelések nem hoznak elegendő javulást, vagy a betegség súlyos idegi károsodást okoz, az idegsebész műtéti megoldásokat javasolhat. Ilyenek például a porckorongsérv eltávolítása, a gerinccsatorna-szűkület vagy csigolyacsúszás stabilizáló műtétei, a gerincdaganatok eltávolítása, valamint a baleset utáni gerincsérülések műtéti rögzítése.

Összességében a nem műtéti kezelések célja a fájdalom csökkentése, a mozgékonyság visszaállítása és a betegség előrehaladásának lassítása, míg a műtétek a súlyos idegi nyomás vagy károsodás megszüntetését szolgálják. Gyakran a két módszer kombinálása a leghatékonyabb, így a műtét után fizikoterápiával és életmódbeli változtatásokkal biztosítható a hosszú távú gyógyulás és a beteg életminőségének javulása.

Milyen esetekben szükséges idegrendszeri műtét?

Az idegsebészet gyakran a gerinc műtéti kezelésével foglalkozik, aminek leggyakrabban előforduló okai a gerincsérv (porckorongsérv), a csigolyacsúszás, a csigolya-összeroppanás, gerinccsatorna szűkület, baleset utáni gerincsérülések, a gerincvelő sérülései, a daganatok (a gerinccsatornában elhelyezkedő, valamint a gerincoszlopot érintő gerincdaganat) és a fertőzések.

A pontos diagnózis felállításához szükség van orvosi viziten a beteg kórelőzményének feltárására, fizikális vizsgálatra, általában képalkotó eljárásokra (legtöbbször röntgent, CT, MR) és elektrofiziológiai vizsgálatokra is. Az anamnézis felvétele során fontos tisztázni a fájdalom helyét, típusát, fontos kideríteni, hogy érez-e a páciens zsibbadást, előfordul-e villámlás szerű érzet. A fizikális vizsgálat során megvizsgálandó a gerincoszlop mozgásterjedelme, izomereje, a csigolyák kisízületi tesztjei. Majd a tünetek alapján a vizsgló orvos továbbküldi a pácienst képalkotó vizsgálatra

Gerincsérv műtéti kezelése

A gerincsérv (más néven porckorongsérv) alapvetően a csigolyák közötti porckorong kitüremkedése, ami sok esetben a derékfájás okozója lehet. Gyakran akkor kerül sor már idegi műtétre, amikor a porckorong nem csak kitüremkedik, hanem átszakítja az őt körülvevő rostos gyűrűt. Ekkor a benne lévő kocsonyás anyag elvándorolhat a csigolyák között kilépő gerincidegek irányába, így az idegek nyomás alá kerülnek, "becsípődnek", és ekkor alakul ki a porckorongsérv. Idegrendszeri műtéttel, a súlyosságától mértékétől függő technikával csökkentik a nyomást az adott ponton. A beavatkozást követően fontos a gerincsérv további, konzervatív módszerekkel történő kezelése.

Csigolyacsúszás műtéti kezelése

A csigolyacsúszás (spondylolysis) során a kétoldali csigolyaív szakadásakor két csigolya egymáshoz képest elmozdul, „elcsúszik”. Ez jellemzően fejlődési rendellenesség, amit környezeti tényezők tudnak előidézni, általában a 4-5. ágyéki csigolyában. A csigolyacsúszás leggyakrabban a sok hátrahajlással járó sportokban fordul elő, mint például torna, súlyemelés, műkorcsolya, jellemzően a serdülő sportolóknál. Általában fokozatosan kezdődő derékfájás az első tünete, ami terhelésre, főként a hátrahajlásokkal járó mozgásokra fokozódik.

A gerinc mentén lefutó idegek ekkor nyomás alá kerülnek, és ez okozza a panaszt. Olykor végtagba sugárzó fájdalom is előfordulhat.

Súlyos esetekben a gerinc-stabilizáló beavatkozás mellett idegműtét is szükséges. Ennek is számos módja van, de leggyakrabban hosszú csavarokat és azt összekötő rudakat használnak a csigolyák rögzítésére, és így a kellemetlen idegi nyomás megszűntetésére.[getMultiNewsFiveWithLabelID]

Csigolya-összeroppanás műtéti kezelése

A súlyos csontritkulás következménye lehet a gerinc degeneratív elváltozása, és akár a csigolya összeroppanása is. Gyakran nem azonnal, hanem akár hetek, hónapok múlva válik csak ismertté a képalkotó diagnosztikus eljárások által.

Az összeroppant csigolyatest nyomhatja a kilépő idegrostokat is, ami súlyos hát- vagy derékfájást eredményezhet. Ekkor a beteg gerincének íve is megváltozik, görnyedt tartás lesz jellemző, amivel a többi csigolyát könnyen túlterheli, ami a fájdalom fokozódását okozhatja. Gyakori a fájdalom fokozódása légvételre és mozdulatra.

A beavatkozás során egy különleges, de nem túlságosan megterhelő műtéti technikával visszaállítják a gerinc terhelhetőségét a sérült csigolyába juttatott csontcement segítségével. A műtétet követő 1-2 nap után a beteg már járóképes.

Alagút-szindrómák kezelése műtéttel

Alagút szindróma során a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban, „alagútban” lévő idegek nyomás alá kerülnek, mely zsibbadást vagy fájdalmat okoz az érintett végtagon. Kialakulhat a könyökben, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, de a leggyakoribb a kéztő alagút szindróma. A fájdalmat súlyos esetben perifériás idegműtéttel gyógyítják.

A kéztő (carpalis) alagút szindrómára jellemző a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása eleinte csak időszakosan, majd később állandóan nappal és éjszaka is. A tünetek súlyosbodásával egyre élesebb lesz a fájdalom, a tapintás érzéketlensége is érezhetővé válik, és gyengül a szorítóerő is. A csukló rendszerint duzzadt, nyomásra érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik.  Gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.

Ha a konzervatív kezelések nem vezetnek eredményre, perifériás idegműtét javasolt. A beavatkozás során a tenyér inainak átvágásával csökkentik az idegre gyakorolt nyomást, eltávolítják a gyulladásos szövetszaporulatot. A konzervatív kezelés fontos része a mozgásterápia, amely a műtét utáni gyógyulás része is. Gyógytorna során fontos az ízületek mobilizálása, mozgásterejedelmük növelése, az izmok nyújtása illetve a nervus medianus, ulnaris és radialis nyújtása. 

[getMultiNewsWithLabelID]

[getTeamWithLabelID]