Köszvény tünetei és kezelése

Köszvénnyel kapcsolatos szolgáltatásaink a Fájdalom Központban
Mi az a köszvény?
Mik a köszvény tünetei?
Mi okozza a köszvényt?
Mik a köszvény kockázati tényezői?
Mik a köszvény első jelei?
Mikor kell orvoshoz fordulni a köszvény tüneteinek kapcsán?
Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?
Hogyan kezelik a köszvényt?
Hogyan kezelhetem a köszvényes rohamot otthon?
Milyen szövődményeket okozhat a köszvény?
Megelőzhető-e a köszvény?

Köszvénnyel kapcsolatos szolgáltatásaink a Fájdalom Központban

Szakorvosi kivizsgálás
Képalkotó vizsgálatok
Laborvizsgálatok
Fájdalomcsillapítás
Szteroidos injekciós kezelés

Mi az a köszvény?

A köszvény egy gyulladásos betegség, az ízületi gyulladás egy formája, amely fájdalmat és duzzanatot okoz az ízületekben. Köszvény akkor keletkezik, ha a szervezetben felhalmozódik a húgysav, ennek genetikai és étrendi okai is lehetnek. A túlzott mennyiségű húgysav nem tud vizelettel távozni a szervezetből, hanem kicsapódik, kristályokat képez az ízületekben. A kicsapódást elősegíti a lehűlés, éppen ezért a nagylábujjban, hideg területen a leggyakoribb a kialakulása. Ezek a kristályok irritálják az ízületet, beindítanak egy gyulladásos reakciót a fehérvérsejtek odavonzásával, folyadékgyülemmel. A köszvény leggyakrabban a nagylábujj ízületét érinti. De más ízületeket is érinthet a köszvény, beleértve a következőket:

• Térd
• Boka
• Kéz és csukló
• Könyök

A köszvényes tünetek nem folyamatosan jelentkeznek, hanem jönnek és mennek, visszatérnek az úgynevezett fellángolások vagy köszvényes rohamok formájában.

Mik a köszvény tünetei?

A köszvényes rohamok nagy fájdalmat okoznak, és hirtelen, gyakran egyik napról a másikra jelentkezhetnek. A köszvényes rohamok általában egy-két hétig tartanak. Előfordulhat, hogy egyes rohamok tovább tartanak, mint mások, és egyesek súlyosabb tüneteket okozhatnak. A rohamok között előfordulhat, hogy nem tapasztal köszvényes tüneteket.

Köszvényes roham során az érintett ízületekben a következő tünetek jelentkezhetnek:

• Intenzív fájdalom
• Bőrpír
• Ízületi merevség
• Duzzanat
• Érzékenység, akár enyhe érintésre is
• Melegség, vagy olyan érzés, mintha az ízület égne, lángolna

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Mit lehet tenni, ha lumbágó okozza a derékfájást?

  A derékfájdalom olyan gyakori tünet, hogy alig van felnőtt, aki ne élte volna át valaha, egyes felmérések szerint ötből négyen biztosan. Sokan ilyenkor felemlegetik a ...

Mi okozza a köszvényt?

A köszvényt a szervezetben felhalmozódó felesleges húgysav okozza. A szervezet természetes módon is termel húgysavat, amikor lebontja a bizonyos ételekben és italokban található purin nevű vegyi anyagokat, valamint az elhasználódott sejtek lebontása során is húgysav keletkezik. A vesék feladata, hogy kiszűrjék a húgysavat a vérből, így az távozni tud vizelettel a szervezetből. Előfordulhat azonban, hogy a szervezet túl sok húgysavat termel, vagy a vesék nem távolítják el elég hatékonyan a húgysavat a vérből. Ha a szervezetben magas a húgysavszint (hiperurikémia), a húgysavkristályok felhalmozódhatnak és megtelepedhetnek az ízületekben. Az éles kristályok összecsomósodnak, és hirtelen fellépő fájdalmat, duzzanatot és egyéb tüneteket okoznak. Az átmenetileg magas húgysavszint nem jelenti azt, hogy az illetőnél biztosan köszvény fog kialakulni, sok hiperurikémiás embernél soha nem alakul ki köszvény. Azonban a köszvény kialakulásának feltétele a magas húgysavszint, így akiknek hiperurikémiájuk van, gondolniuk kell a köszvény fokozott kockázatára.

Mik a köszvény kockázati tényezői?

A köszvény bárkit érinthet, azonban a férfiaknál nagyobb a valószínűsége a köszvény kialakulásának. A nőknél általában csak a menopauza után jelentkezik köszvény. Bizonyos betegségekben szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki köszvény. Köszvényre hajlamosíthatnak a következő betegségek:

• Túlsúly vagy elhízás
• Szívelégtelenség
• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Vesebetegség
• Leukémia

Ezeken kívül a köszvény kialakulásában genetikai és életmódbeli, étrendi tényező, gyógyszerek is szerepet játszanak. Nagyobb valószínűséggel alakul ki köszvény annál, aki:

• A szülei vagy nagyszülei is köszvényben szenvedtek
• Sok állati fehérjét fogyaszt - különösen állati húst, kagylót és belső szerveket tartalmazó ételeket
• Rendszeresen fogyaszt alkoholt
• Vízhajtó gyógyszert szed
• Immunszuppresszánsokat szed

Mik a köszvény első jelei?

A köszvényes roham általában hirtelen és különösebb előjel, figyelmeztetés nélkül jelentkezik. Valószínűleg hirtelen, erős fájdalmat észlel az érintett ízületekben. A köszvényes rohamok gyakran egyik napról a másikra alakulnak ki, ezért előfordulhat, hogy a tüneteket már reggel, ébredéskor észleli. Gyakori, hogy a köszvényes roham során a tünetmentességből egyszerre súlyos tünetek jelentkeznek. Ha korábban még nem diagnosztizáltak Önnél köszvényt vagy köszvényes tüneteket, keressen fel minél hamarabb egy orvost, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem fertőzés vagy más betegség okozza az ízületi fájdalmat és duzzanatot. Ha már diagnosztizálták Önnél a köszvényt, és azt veszi észre, hogy fellángolás kezdődik, azonnal vegye be az orvosa által felírt gyógyszereket, hogy segítsenek a tünetek enyhítésében.

Mikor kell orvoshoz fordulni a köszvény tüneteinek kapcsán?

Keresse fel orvosát, ha hirtelen erős fájdalmat érez bármelyik ízületében, különösen, ha az ízülete meg is duzzadt, és a bőre vörös vagy elszíneződött. A köszvény számos közös tünetet mutat az ízületi fertőzésekkel, amelyeket azonnal kezelni kell. Így fontos, hogy mihamarabb kiderüljön mi áll az ízületi duzzanat hátterében. Beszéljen kezelőorvosával akkor is, ha gyakrabban jelentkeznek köszvényes rohamok, vagy ha tünetei a korábbiaknál súlyosabbak.

Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?

Az orvos a köszvény diagnózisához elsőként fizikális vizsgálatot alkalmaz. Megkérdezi Önt a tüneteiről, és megvizsgálja az érintett ízületeket. Fontos elmondani, hogy mikor észlelte először a tüneteket, például a fájdalmat és a duzzanatot az ízületében, és milyen gyakran jelentkeznek a tünetek. Az orvos ezután néhány képalkotó vizsgálatot kérhet, hogy részletesebb képet lásson az érintett ízületekről. Ezek a vizsgálatok azt is megmutathatják, hogy a köszvény okozott-e bármilyen elváltozást az ízületeiben. A következő képalkotó vizsgálatokat végezhetik el köszvény esetén:

• Röntgenfelvételek
• Ultrahangvizsgálat
• MRI
• CT

A köszvény diagnosztizálására szolgáló egyéb gyakori vizsgálatok közé tartoznak:

• Vérvizsgálat a vérben lévő húgysav szint mérésére
• Ízületi aspiráció (egy tű segítségével folyadékmintát vesznek az ízület belsejéből)

Hogyan kezelik a köszvényt?

Az orvos a köszvény kezelésére olyan gyógyszereket és étrendi változtatásokat fog javasolni, amelyek csökkentik a húgysavszintet és minimalizálják a köszvényes rohamok gyakoriságát a jövőben. A köszvény kezelése általában a tünetek kezelésének kombinációja a fellángolás idején, valamint a magas húgysavtartalmú ételek és italok fogyasztásának csökkentése.

Köszvény elleni gyógyszeres kezelés

Orvosa javasolhat gyógyszereket a tünetek kezelésére, többek között:

• NSAID-ok: A vény nélkül kapható NSAID-ok, mint az ibuprofen és a naproxen, csökkenthetik a fájdalmat és a duzzanatot köszvényes roham alatt.
• Kolchicin: A kolhicin egy vényköteles gyógyszer, amely csökkentheti a gyulladást és a fájdalmat, ha a köszvényes rohamot követő 24 órán belül beveszi.
• Kortikoszteroidok: A kortikoszteroidok olyan vényköteles gyógyszerek, amelyek csökkentik a gyulladást. A kezelőorvosa szájon át szedhető tablettákat írhat fel. Kortikoszteroidokat is beadhatnak az érintett ízületekbe injekcióval vagy az ízülethez közeli izomba.

Az orvosa felírhat olyan gyógyszereket, amelyek segítenek csökkenteni a húgysavszintet. A leggyakoribb húgysavszintet csökkentő gyógyszerek közé tartoznak:

• Allopurinol
• Febuxosztát
• Peglotikáz
• Probenecid

Alacsony purin tartalmú diéta köszvény esetén

Orvosa javasolhatja, hogy alacsony purin tartalmú diétát kövessen, melynek következtében csökkenni fog a húgysav szintje. Kerülendők a vörös húsok, sör, alkohol nagy mennyiségű fogyasztása, és ezek helyettesítendők alacsony purin tartalmú ételekkel. Így csökkenteni lehet a külsőleg bevitt purin és belőle keletkező húgysav szintjét, a kevesebb mennyiségű húgysav pedig tud ürülni a vizelettel.

Hogyan kezelhetem a köszvényes rohamot otthon?

Ha köszvényes rohama van, a következő módon kezelheti a tüneteit otthon:

• Az első és legfontosabb bevenni az orvos által felírt gyógyszert köszvényes rohamra
• Kerülje az alkoholt és az édes, cukrozott italokat
• Fogyasszon bőséges mennyiségű vizet
• Jegelje az érintett ízületeket. Csomagoljon egy vékony törülközőbe jégcsomagot, vagy tegyen hideg borogatást az ízületére naponta néhányszor 15-20 percre.
• Korlátozza az ízületére nehezedő terhelést az intenzív testmozgás vagy fizikai tevékenységek kerülésével

Milyen szövődményeket okozhat a köszvény?

A legtöbb köszvényes ember számára a kezelések és az életmódbeli változtatások kombinációjával kezelhetővé válnak a tünetek és csökkennek a köszvényes rohamok gyakoriságai. Azoknál az embereknél, akiknek a vér húgysavszintje 6 mg/dl-nél alacsonyabb, sokkal kisebb valószínűséggel fordulnak elő köszvényes rohamok. A kezeletlen köszvény azonban maradandó ízületi károsodáshoz vezethet. A húgysav felhalmozódását az ízületekben és a lágyrészekben tophusnak nevezik. Egyes köszvényes embereknél más egészségügyi problémák is kialakulhatnak, többek között:

• Súlyos ízületi gyulladás és az ízület alakjának megváltozása (ízületi deformitás)
• Tophusok (húgysav felhalmozódása az ízületekben és a lágyszövetekben)
• Vesekövek
• Szívbetegség

Megelőzhető-e a köszvény?

A köszvény megelőzésének legjobb módja, ha korlátozza a magas húgysavtartalmú ételek és italok fogyasztásának gyakoriságát. Az is segíthet, ha sok vizet iszik, így megkönnyíti veséi számára a kiválasztást. A rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni az ízületekre nehezedő terhelést, valamint az elhízás és más betegségek kockázatát, amelyek miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki köszvény.

Téma szakértője

Dr. Selyem Réka MSc

Reumatológus

Specialitások:

• Derékfájdalom
• Csípőfájdalom
• Köszvény
• autoimmun ízületi gyulladások (pl. rheumatoid arthritis, SPA, psoriasis)

Előjegyzés