Köszvény
A köszvény sokak életét megkeserítő ízületi gyulladásos betegség. Hátterében a húgysav nátriumsójának ízületekben való lerakódása áll. Normális esetben a húgysav vizelettel távozik a szervezetből. Ha azonban anyagcserezavarok miatt felhalmozódik a szervezetben, kristályokat képezhet, és kicsapódhat az ízületekben. Ez fájdalmas gyulladást és mozgáskorlátozottságot is okozhat az adott ízületekben.
Milyen betegség a köszvény?
Milyen típusokba sorolható a köszvény?
Melyek a köszvény jellemző tünetei?
Mi lehet a köszvény kialakulásának oka?
Hogyan történik a köszvény kivizsgálása?
Mi a köszvény kezelésének a menete?
Van szerepe az étrendnek a köszvény kezelésében?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fájdalom Központban
- Szakorvosi kivizsgálás
- Képalkotó vizsgálatok
- Laborvizsgálatok
- Fájdalomcsillapítás
- Szteroidos injekciós kezelés
Online Bejelentkezés
Dr. Kiss Csaba PhD
Kolosy Téri rendelő - 1036 Budapest, Lajos u. 66. Buda Square Irodaház 'B' lépcsőház, V. emelet
Milyen betegség a köszvény?
A köszvény gyakori betegségnek számít napjainkban. Általában először 30-60 év között jelentkezik rohamokban visszatérő ízületi gyulladással. A köszvény hátterében anyagcserezavarok állnak, amik a húgysav szint megnövekedését okozzák. Leggyakrabban a nagylábujj alapízületében jelentkezik a betegség, de más ízületeket is érinthet a köszvény, beleértve a következőket:
A köszvény az ízületekben lerakódott húgysav kristályok miatt alakul ki. A húgysav egy anyagcsere termék, ami normális esetben vizelettel ürül ki. A szervezetünk folyamatosan termeli és folyamatosan üríti a húgysavat, egészséges esetben egyensúly áll fent a termelés és az ürítés között. Köszvény esetén azonban húgysav szintje megnő a vérben. A túlzott mennyiségű húgysav kicsapódásnak indulhat és az ízületekben kristályok formájában lerakódhat. Ezek a kristályok apró, éles képletek, ami gyulladást, duzzanatot és nagymértékű fájdalmat okoznak az érintett ízületekben. A kristályok gyulladásos reakciót indítanak be a fehérvérsejtek odavonzásával és folyadék kilépésével az érpályából. A kicsapódást elősegíti az alacsonyabb hőmérséklet, éppen ezért hideg területeken, főként a nagylábujjban a leggyakoribb a köszvény megjelenése. Habár lokálisnak tűnhet a betegség, fontos tudnunk, hogy valójában ennek hátterében az egész szervezetet érintő zavar, az anyagcsere egyensúlyának felborulása áll. Azt is érdemes tudni, hogy a köszvényes tünetek nem folyamatosan állnak fent, hanem jönnek és mennek úgynevezett köszvényes rohamok formájában.
A férfiaknál nyolcszor gyakrabban alakul ki köszvény, mint a nőknél. Kialakulásában családi halmozódásnak és egyéb rizikófaktorok együttes jelenlétének is szerepe van. A betegség tünetei kezelhetőek, az életmódbeli változások és a diéta bevezetése tünetmentessé teheti a betegséget.
Milyen típusokba sorolható a köszvény?
A köszvény kialakulását tekintve két csoportba sorolható. Elsődleges köszvénynek nevezzük, amikor az étrend magas purin tartalma vezet magas húgysavszinthez és kristályok kialakulásához az ízületekben és a szövetekben. Az elsődleges köszvény kezelésének alapja éppen ezért az étrend megváltoztatása, az alkoholfogyasztás csökkentése és a húgysavszint csökkentésére irányuló gyógyszeres terápia. A másodlagos köszvény kialakulása egyéb betegségekkel áll összefüggésben. A köszvény ezen típusába sorolhatóak azok a hematológiai betegségek, vesebetegségek, rosszindulatú betegségek, a magas vérnyomás és a metabolikus szindróma, amik magas húgysavszintet okoznak. Az ilyen típusú köszvény kezelése során általában a kiváltó ok megszüntetése a cél. Ha például a köszvény vesebetegség következménye, akkor a vesebetegség kezelésére kell összpontosítani.
Az arthritis psoriatica a pikkelysömör ízületi gyulladással együtt járó formája, ami az esetek kb. 10-20 százalékában alakul ki. Dr. Rózsa Annamária, a ...
Kapcsolódó cikkünk
A pikkelysömörrel járó ízületi gyulladás pszichés gondokat is okozhat
Melyek a köszvény jellemző tünetei?
A köszvény első tünetei köszvényes roham formájában ízületi gyulladással és fájdalommal kezdődnek. 
Idővel aztán a betegség egyéb tünetei is megjelenhetnek. Az első köszvényes roham jellegzetesen az öregujj ízületén jelentkezik, de a betegség előrehaladtával más ízületeket is elérhet. Érintett lehet például a boka, a térdek, az ujjak és a kézízületek. A köszvényes roham nagyon gyakran éjszaka jelentkezik, és a fájdalom olyan erős, hogy ébredést okoz. Az ízület környéke duzzadt és érzékeny, a bőr pirosas és meleg tapintású lehet, a mozgás pedig korlátozott. A köszvényes roham általában 5-10 napig tart, majd magától elmúlik. Azonban a betegség előrehaladtával a rohamok gyakorisága és az ízületi fájdalom időtartama is növekedhet. Idővel az alábbi tünetek is megjelenhetnek a hosszú távú húgysav felhalmozódás következményeképp:
- Ízületi merevség
- Csontok és az ízületek károsodása
- Köszvényes csomók kialakulása az ízületekben, ínhüvelyekben és a bursák között
- Kövek képződése a vesékben és a húgyhólyagban
- Vizeletürítéssel kapcsolatos problémák
Mi lehet a köszvény kialakulásának oka?
A köszvény kialakulásának legfőbb oka a magas húgysavszint. A húgysav a sejtek anyagcseréjének mellékterméke, amit a szervezet általában vizelettel ürít ki. Ha a húgysavszint túl magas, kicsapódásnak indul és kristályok képződnek, amelyek az ízületekben és a szövetekben rakódnak le. A köszvény hátterében tehát azt kell megvizsgálni, hogy mitől nőtt meg a húgysavszint.
A magas húgysavszintet leggyakrabban az étrend okozza. A magas purintartalmú ételek, mint például a vörös hús, a sör és a belsőségek gyakori és nagy mennyiségű fogyasztása növeli a húgysavszintet. Az üdítőitalok túlzott fogyasztásával, valamint proteinben gazdag ételekkel is összefüggésbe hozták a köszvény kialakulását. Az elhízás és az alkoholfogyasztás is hozzájárul a magas húgysavszint létrejöttéhez. Metabolikus szindróma esetén is gyakoribb a köszvény. A metabolikus szindróma egy olyan anyagcsere-rendellenesség, amely esetén elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterin- és a magas vércukorszint alakulhat ki. A magas vérnyomás és az érelmeszesedés önmagukban is hozzájárulhatnak a köszvény kialakulásához a vér húgysavszintjének növelésével. Habár a férfiak körében gyakoribb a köszvény, a menopauza utáni időszakban nőknél is valószínűbb.
A köszvény hátterében olyan betegségek is állhatnak, amelyek felgyorsítják a sejtosztódást, például a lymphoma vagy más daganatos betegségek. A sejtosztódás gyorsulásával nő a húgysavszint is a szervezetben, amely hozzájárulhat a köszvény kialakulásához. Nem szabad elfeledkezni az örökletes tényezők szerepéről sem, mert köszvény esetében jelentős rizikófaktort jelent a genetikai háttér. Ha valaki családjában már fordult elő köszvény, akkor nagyobb valószínűséggel fog nála is kialakulni ez az állapot. Az öröklött betegségek, mint például a von Willebrand-kór vagy a hemochromatosis is növelhetik a köszvény kialakulásának kockázatát.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan történik a köszvény kivizsgálása?
A köszvény azonosítása sok esetben nem egyszerű feladat, és többféle vizsgálatra is szükség lehet. A köszvényes rohamok és a krónikus köszvény tünetei hasonlóak lehetnek a reumatoid artritiszhez és más ízületi betegségekhez, ezért a betegség helyes diagnosztizálása nagyon fontos a megfelelő kezelés érdekében. A vér húgysavszintjének mérése a köszvény diagnosztikájának fontos eleme. Általában akut köszvényes roham során a vérben magas húgysavszint mérhető, azonban a betegség krónikus formáiban az emelkedett húgysavszint nem mindig jelenik meg a vérvizsgálatokban. A húgysavszint emelkedése a vizeletből is kimutatható, még krónikus esetben is.
Az ízületi duzzanatot érdemes röntgenfelvétellel, ultrahanggal vagy más képalkotó eljárással is megvizsgálni. A röntgenfelvételek általában csak akkor mutatják ki az ízületi pusztulást, ha a betegség már krónikus állapotban van. Az ízületi folyadék vizsgálata is hasznos lehet a köszvény diagnózisának megerősítésében. Az ízületi folyadékban megnövekedett húgysavszint és a kristályok jelenléte megadja a köszvény diagnózisát. A szövetmintavétel (biopszia) is segíthet a köszvény azonosításában, de általában ezt csak akkor alkalmazzák, ha az előző tesztek eredményei nem egyértelműek.
Mi a köszvény kezelésének a menete?
A köszvény kezelése komplex terápiát jelent, melyben a gyógyszeres kezelés, az életmódváltás és diéta alkalmazása egyaránt fontos. Egyrészt rohamok esetén szükséges a fájdalom és a gyulladás mihamarabbi oldása, másrészt a köszvényes rohamok szüneteiben is szükség van fenntartó, hosszútávú kezelésre. Ennek során megpróbáljuk csökkenteni a húgysavszintet, hogy ezzel megelőzzük a nagy fájdalommal járó rohamok kialakulását.
Rohamok esetén elsődleges cél a fájdalom csillapítása és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Erre leggyakrabban nem szteroid gyulladáscsökkentőket adnak, amiket a fájdalmas roham esetén szedik be a betegek. Hosszú távon, fenntartó kezelésként viszont más típusú gyógyszerekre, húgysavcsökkentő készítményekre van szükség. Sajnos azonban mind a gyulladáscsökkentőknek, mind a húgysavszint csökkentő gyógyszereknek kellemetlen mellékhatásai is lehetnek – amik ráadásul gyakran jelentkeznek -, így nem lehet csak a gyógyszeres kezelésre hagyatkozni. A húgysav szint az étrendünkkel is befolyásolható, ezért nagy szerepe van az életmódváltásnak és a purinszegény diétának a köszvény hosszútávú kezelése és a rohamok megelőzése során. Ezek mellett természetesen fontos az egészséges életmód fenntartása is, beleértve a rendszeres testmozgást, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás kerülését. Az alkohol és a dohányzás ugyanis súlyosabb rohamokat okozhat.
Van szerepe az étrendnek a köszvény kezelésében?
Ahogy az előző bekezdésben is említettük az étrendnek központi szerepe lehet mind a köszvény kialakulásában, mind a kezelésében. A purinok olyan vegyületek, amelyek a húgysav előanyagai, és számos élelmiszerben megtalálhatók. A purin tartalmú ételek nagy mennyiségű fogyasztása növelheti a vérben lévő húgysavszintet, ezért javasolt a purin tartalmú élelmiszerek kerülése. A magas purintartalmú élelmiszerek közé tartoznak a következők:
- vese
- máj
- halak (például hering, szardínia, makréla)
- erjesztett élelmiszerek (például az alkohol, sör és az élesztőkészítmények)
Ezen élelmiszerek korlátozása vagy teljes elhagyása csökkentheti a húgysavszintet. A diéta tehát segíthet megelőzni akár magának a köszvénynek a kialakulását, vagy már kialakult esetben pedig megelőzni a köszvényes rohamokat. A megfelelő hidratáltság fenntartása is fontos a köszvényes betegek számára. Dehidratáció esetén relatíve emelkedik a húgysavszint és könnyebben megindul a kicsapódás. Éppen ezért fontos, hogy a betegek elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszanak, különösen meleg időben vagy intenzív testmozgás után.
Téma szakértője
Dr. Kiss Csaba PhD
Reumatológus
