Neurológia

Neurológiai szolgáltatásaink a Fájdalom Központban
Mit jelent a neurológia?
Milyen gyakori betegségekkel foglalkozik a neurológia?
Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni egy neurológia ambulanciát?
Hogyan zajlik a kivizsgálás a neurológia ambulancián?

Neurológiai szolgáltatásaink a Fájdalom Központban

• Szakorvosi kivizsgálás
• EEG vizsgálat
• Fizikális vizsgálat
• Gyorsdiagnosztika
• Ideg-izom vizsgálatok (ENG, EMG)
• Képalkotó eljárások
• Laborvizsgálatok

Mit jelent a neurológia?

A neurológia az orvostudomány egyik lenyűgöző ága, amely az emberi agy és az idegrendszer működésének, betegségeinek és zavarainak tanulmányozásával foglalkozik. Ez a tudományág mind a páciensek, mind a kutatók számára rendkívül izgalmas terület, mivel az emberi agy rejtélyeit és az idegrendszer működését még nem értettük meg teljes egészében. A neurológia tehát egy aktívan kutatott terület és a neurológia megértése hatalmas lehetőségeket kínál az egészségügyi ellátás fejlesztésére és a gyógyíthatatlan neurológiai betegségek kezelésére. A neurológiai kutatás dinamikusan fejlődik. A technológia fejlődésével folyamatosan új diagnosztikai és kezelési lehetőségek válnak elérhetővé. A képalkotó eljárások, például az MRI és a CT vizsgálatok lehetővé tették az agy és az idegrendszer részletes vizsgálatát, és ezen keresztül a betegségek korai felismerését. Emellett a génterápia kutatásának területén is fontos előre lépések történtek, amelyek segítették a neurológia bizonyos betegségeinek megértését.

 A neurológia az idegrendszer (az agy, a gerincvelő és az idegek) felépítését, működését és betegségeit vizsgálja. A neurológiai betegségek és zavarok széles skálán mozognak, és számos tünettel járhatnak. A neurológia néhány közismert betegsége és zavara: Parkinson-kór, Alzheimer-kór, epilepszia, agyvérzés, sclerosis multiplex, migrén, gerincvelői sérülések és számos más idegrendszeri rendellenesség.

Milyen gyakori betegségekkel foglalkozik a neurológia?

A neurológia betegségei és panaszai igen változatosak lehetnek elhelyezkedésükben és fajtáikban egyaránt. Az idegrendszer károsodása gyakran nem önálló betegség, hanem más szervrendszerek károsodásának szövődményeként jelenik meg.

A neurológia leggyakoribb betegségei, panaszai:

Fejfájás, migrén

Az erős vagy gyakran jelentkező fejfájás és migrén a neurológia gyakori panasza. A fejfájás számos kiváltó okból eredhet, például agyi érrendszeri változások, izomfeszültség, stressz, hormonális ingadozások vagy akár életmódbeli tényezők miatt. A migrén egy specifikus típusú fejfájás, melyet gyakran intenzív, lüktető fájdalom, esetenként hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység kísérhet. A migrén hátterében genetikai hajlam, agyi kémiai egyensúlyzavarok és érrendszeri változások is szerepet játszhatnak.

Derék- és hátfájás

A derék- és hátfájás szintén a neurológia gyakori panaszai közé tartoznak. Mindannyian ismerünk derék- vagy hátfájással küzdő embert. A fájdalom gyakran az alsó háti és deréktáj területén érezhető. A derék- és hátfájásnak számos oka lehet, beleértve a gerincoszlop szerkezeti változásait (például porckopás), izomfeszültséget, idegi gyulladásokat vagy más problémákat a neurológia területén.

Porckorongsérv, gerincvelőbetegségek

A porckorongsérv és a gerincvelőbetegségek a neurológia olyan tüneteit okozzák, amelyek befolyásolják az érzékelést, a mozgást és más idegrendszeri funkciókat. Gyakori tünet a fájdalom, gyengeség vagy zsibbadás. A neurológia ezen betegségei a gerincoszlop és az idegrendszer összefüggő problémáiból erednek.

Szédülés, eszméletvesztés

A szédülés és az eszméletvesztés gyakran az egyensúlyzavarok és az agyi keringési zavarok miatt jelentkeznek. A szédülés érzése olyan lehet, mintha a környezet forogna vagy mozogna, míg az eszméletvesztés a rövid ideig tartó tudatvesztést jelenti. A neurológia ezen betegségei hátterében állhatnak belső fül rendellenességei, vérnyomásproblémák vagy agyi keringési elégtelenség.

Agyi keringési zavar, stroke

Az agyi keringési zavar vagy stroke olyan a neurológia olyan tüneteit idéz elő, mint például a végtaggyengeség vagy beszédzavar. A neurológia ezen rendellenességének oka lehet egy agyi ér elzáródása (iszkémiás stroke) vagy megrepedése (vérzéses stroke). Mindkét esetben az agy adott területeinek oxigén- és tápanyagellátása sérül, ami idegsejtek károsodásához és funkciójuk elvesztéséhez vezet. A stroke tünetei gyorsan kialakulhatnak és a kezelés mihamarabbi megkezdése kulcsfontosságú.

Egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar

Az egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar során az egyén nehezen tudja fenntartani a stabilitását és pontosan irányítani a mozgásait. Ennek hátterében a neurológia egyéb betegségei állhatnak, mint például az agyi struktúrák károsodása, idegpályák sérülése vagy a belső fül rendellenességei. A tünetek lehetnek bizonytalan járás, remegés, nehezített kézügyesség vagy más mozgásszabályozási problémák.

Epilepszia

Az epilepszia a neurológia olyan rendellenessége, amely során ismétlődő, rohamokként jelentkező agyi elektromos aktivitászavarok alakulnak ki. Ennek következtében az érintett egyén olyan tüneteket tapasztalhat, mint például görcsrohamok vagy szokatlan mentális állapotok. Az epilepsziás rohamok kiváltó okai változatosak lehetnek. A diagnózis a neurológia területén általában klinikai megfigyeléseken, elektroencefalográfián (EEG) és további vizsgálatokon alapul.

Kapcsolódó cikkünk

Neuropátiás tünetek a kemótól? Így lehet enyhíteni azokat

A neuropátia gyakori mellékhatása a kemoterápiának, ami sajnos sokszor a kezelés befejezése után is fennállhat, bár idővel, lassan csökkenhet a mértéke. A ...

Különböző eredetű idegzsábák, idegfájdalom

A különböző eredetű idegzsábák vagy idegfájdalom a neurológia olyan tünetei, amelyeket az idegek irritációja vagy sérülése okoz. Ez jelenthet égő, szúró, szikrázó vagy éles fájdalmat, amely az ideg vonalán terjed vagy egy adott területre koncentrálódik. Az idegzsábák lehetnek neuropátiás eredetűek, például diabéteszes neuropátia vagy postherpetikus neuralgia, de más kiváltó tényezők is állhatnak mögöttük.

Neuropátiás fájdalom

A neuropátiás fájdalom akkor jelentkezik, amikor az idegrendszert érintő károsodás miatt az idegek a fájdalomjeleket hibásan vagy túlzottan közvetítenek. A fájdalom ezen típusa égő, szúró vagy bizsergő érzeteket okozhat, és az érintett területen vagy az idegútvonal mentén jelentkezhet. A neurológia ezen betegsége hátterében cukorbetegség, ideggyulladások, gerincsérülések vagy más neurológiai állapotok állhatnak.

Alagút-szindrómák

Az alagút-szindrómáknál az idegek vagy erek összenyomódnak, amikor azok egy szűk csatornán vagy "alagúton" haladnak keresztül a testben. Ennek eredményeként az érintett idegterületekben fájdalom, bizsergés, zsibbadás vagy gyengeség jelentkezhet. Ilyen betegség a neurológia területén a kéztő alagút szindróma és a talpi alagút szindróma.

Beszéd-, és látászavar

A beszéd- és látászavarok az agyi funkciók károsodására utalnak. Beszédzavarok esetén az agy olyan területei érintettek, amelyek a beszéd és nyelvi készségek szabályozásáért felelősek. A zavar kialakulhat a beszédértésben, beszédképzésben vagy a szavak megtalálásában. Látászavarok esetén a látóideg vagy az agy látópályái sérülhetnek, ami befolyásolhatja a látásélességet, a színek észlelését vagy akár az észlelt képek torzulását is okozhatja.

Parkinson-kór

A Parkinson-kór egy krónikus betegség a neurológia területén, amely az agy dopamin termelésének csökkenésével és az idegsejtek károsodásával kapcsolatos. Ez vezet a mozgás koordinációjának és szabályozásának problémáihoz, mint például remegés, izommerevség, lassú mozgás és egyensúlyvesztés. A betegség kognitív és emocionális tüneteket is okozhat, mint például memóriazavar és depresszió.

Vegetatív zavarok

A vegetatív zavarok a neurológia szempontjából az autonóm idegrendszer egyensúlyának károsodását jelentik. Ez a rendszer szabályozza a test automatikus folyamatait, mint például a szívverés, légzés és emésztés. A vegetatív zavarok olyan tüneteket okozhatnak, mint például remegés, szívdobogás érzés vagy emésztőrendszeri panaszok. Ezek a tünetek lehetnek stressz, szorongás vagy egyéb neurológiai problémák eredményei is.

Fejlődési rendellenességek

A fejlődési rendellenességek a neurológia azon területét képviselik, amelyben az agy és az idegrendszer fejlődési folyamatai eltérően alakultak. Ezek a rendellenességek változó mértékben befolyásolhatják az egyének motoros és érzékelési készségeit, kognitív képességeit és szociális interakcióit. Ide sorolhatóak az autizmus spektrumzavarok, az értelmi fogyatékosság vagy a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar.

Memória zavarok, demencia

A memória zavarok és a demencia neurológia olyan gyakori problémái, amelyek során az egyén memóriaképessége és kognitív funkciói hanyatlanak. A memória zavarok lehetnek rövid távú vagy hosszú távú emlékezeti problémák, a demencia pedig egy komplex állapot, amely során a kognitív hanyatlás mellett más területeken is problémák jelentkezhetnek, például a gondolkodás, döntéshozatal és viselkedés terén. A demenciák között ismert példa az Alzheimer-betegség.

Sclerosis multiplex

A sclerosis multiplex a neurológia egy különleges, autoimmun betegsége. Ennek során az idegsejtek védőburka károsodik.

Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni egy neurológia ambulanciát?

A neurológia számtalan betegség gyógyításával foglalkozik, így változatos panaszokkal és tünetekkel érkeznek a páciensek. A neurológia gyakori betegségeinek leírásánál kitértünk azok tüneteire is, de összegyűjtöttük a neurológia leggyakoribb tüneteit:

• Szédülés, eszméletvesztés
• Végtaggyengeség, végtagzsibbadás
• Fájdalom, mely nem köthető sérüléshez, vagy szűnni nem akaró, kínzó fájdalom
• Fejfájás
• Memória hanyatlás
• Mozgás koordinációs zavarok
• Egyensúlyvesztés
• Izomgyengeség
• Érzékelésbeli zavarok: látászavarok, hallászavarok, szaglászavarok
• Beszédzavarok, afázia
• Görcsrohamok

Milyen vizsgálatok várhatóak a neurológiai rendelésen?

A neurológia betegségeinek kivizsgálása egy hosszú és alapos folyamat. A diagnózis felállításának első lépése a részletes anamnézis felvétele, külön figyelmet fordítva a panaszok típusára. A neurológus gyakran kérdez rá a panaszokkal elsőre nem összefüggő dolgokra is (mint például az izomgyengeség, látás-, hallás-, nyelészavarok, nyelvzsibbadás, szédülés stb.), amik segítenek a panaszokat kiváltó betegség meghatározásában.

A neurológia fizikális vizsgálata során a beteg járása, mozgása, különböző érzékelési jelei, izomereje, szemmozgása is diagnosztikai fontossággal bírnak. Gyakori ezeken felül az egyensúly és a mozgásos reflexek ellenőrzése a neurológia kivizsgálása során.

A neurológiában fontos a képalkotó diagnosztikai módszerek használata. Elsősorban CT, MR vizsgálatokat végeznek a neurológusok, de gyakoriak még a különböző elektrofiziológiai vizsgálatok is (EEG, EMG) és indokolt lehet laboratóriumi vizsgálat elvégzése is.

Téma szakértői

Dr. Prinz Géza

neurológus, pszichiáter, infektológus

Dr. Jakab Gábor PhD

neurológus

Dr. Simon Márta

neurológus, fejfájás specialista