Csontritkulás kivizsgálása és kezelése

Csontritkulás kivizsgálása és kezelése

Létrehozva: 2019.03.19 13:35

A csontritkulás (osteoporosis) a csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése, mely sorozatos csonttöréssel jár. Elsősorban a nőket érinti klimaxot követő évektől kezdődően. Időskorban a nők egy harmada, a férfiak egy hatoda szenved csípőtörésben.

Kialakulásának okai

A csontritkulás (osteoporosis) kialakulását két tényező befolyásolja: az élet első 40 éve során megvalósuló csont-felépülés, valamint az ezt követő csont leépülés mértéke. A csontszövetben mind fiatal mind idős korban folyamatos épülés és lebomlás zajlik. A csont ilyen szintű anyagcseréjével alkalmazkodik a környezeti megterheléshez, újítja meg időről időre szöveti felépítését. A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csont lebontása nagyobb mértékű, mint a csont-építés.

A csontanyagcsere nem azonos szintű a két féle csontállományban: a szivacsos állományban nagyobb mértékű, a kompakt állományban alacsonyabb. Ennek megfelelően a csontritkulás tünetei (csontsűrűség csökkenése, csonttörések) először azon csontokban jelentkeznek, ahol nagyobb a szivacsos csont állománya: csukló, gerinccsigolyák, combcsont.

A csontátépülésben megfigyelhető arányváltozás – lebomlás előtérbe kerülése – mögött elsősorban a klimaxszal összefüggő endokrinológiai változások, elsősorban az ösztrogénszint jelentős csökkenése áll. Az ösztrogén ugyanis a csont épülését fokozza.

Másodlagos csontritkulást idézhet elő: anorexia nervosa, hiperprolaktinémia, pajzsmirigy működési zavar, mellékpajzsmirigy működési zavar, mellékvesekéreg túlműködés, emésztési és felszívódási zavarok, csontvelő betegségek, autoimmun betegségek, alkoholizmus, reumatoid artritis, mozgásképesség elvesztése, szteroid-kezelés.

Csontritkulás megelőzése

A csontritkulás kialakulását megelőzni elsősorban a csontépülés fokozásával lehetséges. A csontépülést segíteni lehet rendszeres fizikai aktivitással, megfelelő táplálkozással (kálcium, D-vitamin és fehérje bevitele).

A csúcscsonttömeg (20-25 éves kor) kialakulása előtti fizikai aktivitás, sportélet jelentősen segíti a későbbi csontritkulás kialakulását. Főként a nagyobb megterheléssel járó sportok (rezisztencia edzések: erősítés, súlyemelés) felelősek a nagyobb csonttömeg kialakulásáért, az állóképességi sportok (mint futás, úszás, kerékpározás) kisebb mértékben. Az erősítő edzéseket időskorban is érdemes folytatni vagy akár elkezdeni, hiszen ezzel is csökkenthető a csontritkulás mértéke.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Csontritkulás tünetei

A csontritkulásnak (osteoporosis) nincsenek tünetei. A betegség első érzékelhető jelei a csonttörések, ekkor azonban a csonttömeg legalább 30%-a már eltűnt. Leggyakoribb csonttörések: csuklótörés, csigolyatörések, csípőtörés.

„Sajnálatos” módon a csigolyatörések szintén tünetmentesek tudnak lenni. Így sokszor a beteg nem is tud arról, hogy csonttörése volt, sőt a vizsgáló orvos sem észleli. Igen gyakran fordul elő, hogy csak a törési jeleket külön kereső röntgen orvos találja meg a törés(ek) nyomait.

Az előrehaladott csontritkulás során a sorozatos csigolya-összeroppanásokkal a testmagasság folyamatosan csökken, a gerinc előre hajlik, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Ez hátfájdalommal, emésztési és légzési panaszokkal jár.

Diagnosztika

Csontsűrűség

A csontritkulás (osteoporosis) diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése oszteodenzitometriás tesztekkel. A csont sűrűségének mérése során gyakorlatilag a csont kálcium tartalmát mérjük. A csontsűrűségre nem létezik abszolút viszonyítási szám, hiszen a mérés során kapott eredményt minden esetben az illető nemének, életkorának megfelelő „egészségesekben” mért átlagértékhez viszonyítjuk, és az átlagtól való eltérés mértékében adjuk meg.

Gyors és egyszerű csontritkulás teszt az ultrahangos vizsgálat, amit legtöbbször a sarokcsontnál végzik el a szakemberek.

A csontsűrűség mérésének legpontosabb módja az ún. DEXA, azaz a röntgensugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban mért régiók a szivacsos csontállományban gazdag területek, mint a csukló, a csigolyák és a csípő. Gyors és szűréshez alkalmas a sarokcsont sűrűségét mérő ultrahangos készülék.

A csontsűrűség elsősorban a kezeletlen csontrendszer állapotának felmérésére alkalmas. Kezelést követően már csak a kezelés eredményességére lehet következtetni a kiindulási értékekhez hasonlított változásokból.

Laborvizsgálatok

A csontritkulás diagnózisának felállításához, a pontos mértékének megállapításához elengedhetetlen a csontanyagcserére jellemző laborparaméterek meghatározása: szérum kálcium szint, szérum foszfát szint, parathormon szint.

Röntgen

A csontritkulás szövődményeinek felderítésére, súlyosságának megállapítására szolgál. Csonttörések, csigolyatest összeroppanások állapíthatók meg belőle.

Csonttörési rizikó megbecslése

A csontritkulás veszélyének, súlyosságának egyik fokmérője, hogy mekkora esélye van a betegnek csonttörés kialakulására a következő tíz évben. A WHO által kidolgozott FRAX becslési kérdőívet itt találja: http://www.shef.ac.uk/FRAX/tool.jsp?locationValue=16

Csontritkulás kezelése

csontritkulás vizsgálata és kezeléseA csontritkulás kezelése a megelőzéssel kezdődik. És itt nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres fizikai aktivitást, a mozgást. Amennyiben a vázizomrendszer igénybevétele csökken, a szervezet leépíti a „felesleget”. Ahogy a nem használt izmok sorvadnak (ld. gipsz viselése során eltűnő izmok), úgy ez az eltűnés igaz a nem használt, nem terhelt csontokra is. Időskorban sem késő elkezdeni a fizikai aktivitást, kiváltképp az erősítő edzéseket, mivel ekkor is csökkenteni lehet az osteoporosis mértékét. „Gyógyszeres” kezelés során a D vitamin és kalcium pótlás minden esetben kötelező.

Egyéb gyógyszeres kezelés során cél a csontállomány csökkenésének lassítása, megállítása, esetleg növelése. Erre alkalmas készítmények a női hormonpótlók, valamint a speciális csontritkulás ellenes készítmények, kalcitonin hormon, parathormon ellenes készítmény.

Krónikus súlyos kar- vagy lábfájdalom? Megoldás a komplex fájdalomterápia Krónikus fájdalmak esetén is van segítség!

Krónikus súlyos kar- vagy lábfájdalom? Megoldás a komplex fájdalomterápia

Komplex regionális fájdalom szindrómának is nevezik azt a ritka betegséget, amely főként a komoly, krónikus kar- vagy lábfájdalommal hívja fel magára a figyelmet. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a diagnosztizálás nehézségeiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt.

további részletek »
7 gyakori ok a sportsérülések mögött Ezért fontos az alapos kivizsgálás

7 gyakori ok a sportsérülések mögött

A sérülés szinte természetes velejárója a profi- és a hobbisportolók életének, dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint azonban vannak kiküszöbölhető rizikófaktorok.

további részletek »

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel