Fejfájás csillapítása mindennapjaink feladata, hiszen szinte nincs is olyan ember, akinek ne fájna a feje időről időre. A fejfájás csillapítása elsődleges feladata - hasonlóan minden fájdalom csillapításához - a kiváltó ok azonosítása és megszüntetése. A fejfájás típusai, ahogy azok okai sokfélék lehetnek, ennek megfelelően kell a fejfájás kezelését is megválasztani.
Fejfájás csillapítása terén a legelső és legfontosabb lépés az okok pontos kiderítése. Mitől fáj a fejem?
A fejfájás csillapítása legelső lépése a fejfájás okának tisztázása. A fejfájás kivizsgálásakor a szakorvos részletesen kikérdezi az anamnézist, a tünetek jellemzőit. Mikor lép fel, mire erősödik, mire gyengül, mire szűnik, milyen egyéb tünetekkel jár – ezek körüljárása és pontos meghatározása fontos a fejfájás kezelésének meghatározásakor. Ezt követően a fejfájás kivizsgálása fizikai neurológiai és belgyógyászati kivizsgálással folytatódik.
Gyakori tünetek, amik kísérhetik a fejfájást:
A fejfájás jellegének behatárolás még nem biztos, hogy egyértelműen meghatározza az okot. Ilyenkor további vizsgálatok elvégzése lehet indokolt, amik lehetnek:
A fejfájás csillapítása során többször van szükség más szakterület szakorvosánál vizsgálatra. Mint pl. neurológus, reumatológus, ortopéd, fül-orr-gégész, belgyógyász.
Központunkba neurológusunk a teljeskörű kivizsgálást követően tudja eldönteni, hogy szükség van-e a társ intézményekben dolgozó munkatársak konzíliumára.
A fejfájás típusai szerint alapvetően meg kell különböztetni az elsődleges (primer) és másodlagos (tüneti) fejfájást.
Az elsődleges fejfájások jellemzően fiatal felnőttkorban kezdődnek, és önálló betegségnek tekinthetőek. ahol "beazonosítható ok" nincs a háttérben, ezek: Az elsődleges fejfájás típusai közül a leggyakoribbak a migrén, a tenziós és a cluster fejfájás.
A migrénes fejfájás a magyar lakosság 10%-át érinti, és nem ritka a családi öröklődése sem. Tüneteinek megjelenése egész változatosak lehetnek: a rohamok időtartama 4-72 óra között változhat, de van, akinél ez csak évente néhány alkalommal, másoknál hetente többször is kialakulhat. A rohamok alatt a fejfájás féloldali, lüktető-görcsös, és hányingerrel-hányással, a külvilág ingeri iránti túlérzékenységgel társulhat. Migrénes fejfájás alatt a fizikai aktivitás csak fokozza a fájdalmat.
A migrénesek negyedénél a fejfájás-rohamok úgynevezett „aura” érzettel kezdődnek, leggyakrabban vizuális élmények formájában: a beteg fénylő pontokat lát, csillagszerű vonalakat, cikázó vonalakat. Más esetekben ennek az ellenkezője, csőlátás, látótérkiesés vezeti be a rohamokat. Ez az „aura” mindig fokozatosan alakul ki és szűnik meg, általában 10-20 percig tart. A tünetekhez olykor szédülés is társulhat.
Nőknél a hormonális változásokkal együtt jelentősen változhat a migrénes fejfájás gyakorisága. Vannak, akiknél a migrénes rohamok a menstruációhoz köthetők: a terhesség alatt szünetelhet, de a hormonális fogamzásgátlók aktiválhatják is (gyakori rohamok esetén ezek a gyógyszerek növelik a stroke kockázatát!). A menopausa megjelenésével sokszor elmúlik a migrénes fejfájás.
Kialakulásában döntő szerepe van a túlhajszolt életmódnak, a stressnek, a negatív pszichés faktorok jelenlétének, ezért manapság a tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájás típus. Nevével ellentétben nincs köze a magasvérnyomás betegséghez. Tünetei jellemzően a szimmetrikusan, két oldalon tarkótájon vagy homloktájon jelentkező fájdalom. Jellege általában tompa, nyomó vagy feszítő, a fejfájás intenzitása mérsékelt. A tenziós fejfájás időtartama percektől napokig terjedhet, oka sok esetben a váll és tarkótáji izmok tartós összehúzódása, ami általában a stress következménye.
| Cikkek, melyeket mindenképp olvasson el! |
Ez fejfájás típus jóval ritkább, mint a migrénes és tenziós fejfájás. Legtöbbször férfiaknál jelentkeznek a rohamok, melyek naponta akár többször is jelentkezhetnek és negyedórától több órán át is eltarthatnak. Sokszor periodikusan fordul elő, a tünetek néhány héttől kezdve 2 hónapig is eltarthatnak rendszeresen, majd ezt követően a beteg akár évekig is tünetmentes lehet.
A cluster fejfájás általában az egyik, de ugyanazon szem körül érezhető: rendkívül éles, szaggató, erős fájdalom formájában. Előfordulhat közben a szem könnyezése, a szemrés beszűkülése, az azonos oldali orr folyása és bedugulása, a bőr kipirulása és verejtékezése is.
A rohamok alatt az alkoholfogyasztás tovább növeli a cluster fejfájás erősségét, ezért tanácsos teljesen kerülni.
A másodlagos fejfájás valamilyen más betegség tüneteként jelentkezhet. Hátterében meghúzódhat:
A fejfájás csillapítása során nagyon fontos a fájdalom típusának és erősségének pontos meghatározása, mert lehetőleg az okot kell megszüntetni. Sok esetben elegendő a fejfájás kezelése gyógyszer nélkül fizioterápiás kezelésekkel és életmódbeli változtatásokkal. A görcsös nyak- és vállizmokat a masszázs jól tudja oldani, ahogy a fejfájás kezelése akupunktúrával, akupresszúrával is a terápia része lehet.
Az okok megszűntetése mellett a fejfájása csillapítása szerves része a tünetek csökkentése gyógyszeres kezelésekkel link: gyógyszeres kezelés, ám ennek pontos meghatározása szakorvos feladata. Gyógyszer állandó szedése hosszú távon rontja a tünetek erősségét és gyakoriságát, hiszen nem oldja meg a kiváltó okot, csak tüneti kezelés.
A fejfájás kezelése gyakran multidiszciplináris, ahol szerepet kap:
A FájdalomKözpont szakorvosai kiemelkedő szakmai tapasztalatukkal, kiterjedt diagnosztikai háttérrel tudják csillapítani a fejfájás különböző fajtáit.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés neurológiai kivizsgálásra: |
|
Telefonos, emailes, facebookos bejelentkezéshez KATTINTSON ide! FájdalomKözpont
|
Téma szakértői
Dr. Jakab Gábor PhD
neurológus
Dr. Prinz Géza
neurológus, pszichiáter, infektológus
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus főorvos, fejfájás specialista
Az úszóváll kifejezés nem kifejezetten egyetlen betegségre utal, sokkal inkább egy összefoglaló elnevezés, ami bizonyos mozgásszervi elváltozásokat foglal magában. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a kar felemelése fájdalmat okoz.
40 fölött a testünk hajlamos másképp reagálni az edzésre, hiszen az izmok is veszíthetnek erejükből, és a szív és a tüdő sem feltétlenül képes maximum teljesítményre. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az állóképesség és a teljesítmény is fokozható, ha megfelelően kezeljük a sportsérüléseket, amelyek rizikója a korral egyébként is növekszik.
