Idegbecsípődés

Idegbecsípődéssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Fájdalom Központban
Mit jelent az idegbecsípődés?
Hol fordul elő gyakran idegbecsípődés?
Milyen tényezők hajlamosítanak az idegbecsípődés létrejöttére?
Milyen tünetekkel jelentkezik az idegbecsípődés?
Milyen hosszútávú szövődményeket okozhat az idegbecsípődés?
Hogyan történik az idegbecsípődés vizsgálata?
Hogyan kezelhető az idegbecsípődés?
Mit lehet tenni az idegbecsípődés megelőzése érdekében?

Idegbecsípődéssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Fájdalom Központban

• Szakorvosi vizit
• Gyógyszeres kezelés
• Akupunktúra
• GUNA MD kollagén injekció
• Gyógytorna
• Gyógymasszázs
• Kontroll vizit

Mit jelent az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés a test számos területén előfordulhat. Az idegbecsípődés azt jelenti, hogy egy ideg sérül a környező szöveti nyomás miatt. Ez az ideg funkciójában okozhat zavart, vagyis a mozgás, az érzékelés és fájdalom közvetítése is sérülhet. Az idegbecsípődés bármelyik idegben kialakulhat, de leggyakrabban a gerincvelőből kiinduló idegek érintettek. A gerincében és más testrészeiben lévő idegeket összenyomhatja a környező szövet, ami fájdalmat, zsibbadást és bizsergést okozhat. Például egy porckorongsérv a gerinc alsó részén nyomást gyakorolhat egy ideggyökre, ami által létrejön az idegbecsípődés. Ez a fájdalom kisugározhat a láb hátsó részébe. Hasonlóképpen, a csuklóban keletkező idegbecsípődés a kézben és az ujjakban fájdalmat és zsibbadást okozhat (kéztőalagút-szindróma). Az idegbecsípődés tünetei és kezelése változó lehet attól függően, hogy az adott ideg melyik része sérült. Az idő, a pihenés és az otthoni kezelés az idegbecsípődés legtöbb tünetét enyhíti. Pihenéssel és egyéb konzervatív kezelésekkel a legtöbb ember néhány napon vagy héten belül felépül az idegbecsípődés betegségéből. Néha műtétre van szükség az idegbecsípődés okozta fájdalom enyhítéséhez.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen mozgásszervi panaszokkal küzdenek a leggyakrabban az irodai dolgozók?

Egyre több azoknak az irodai dolgozóknak a száma, akik krónikus ízületi fájdalmakról számolnak be. Ennek elsősorban a napi több órás egy helyben ülés, ...

Hol fordul elő gyakran idegbecsípődés?

Idegbecsípődés a test számos különböző pontján kialakulhat. Vannak azonban olyan területek, ahol az anatómiai viszonyok miatt gyakoribb az idegbecsípődés kialakulásának kockázata. A legtöbb idegbecsípődés a nyakból (nyaki radikulopátia), a hát középső felső részén (mellkasi radikulopátia) vagy a hát alsó részén (ágyéki radikulopátia) ered. A kézben, a könyökben és a csuklóban is előfordulhat idegbecsípődés (kéztőalagút szindróma a csukló esetében).

Az idegbecsípődés a test több területét is érintheti:

• A nyaki gerincben létrejött idegbecsípődés merev nyakat okozhat, a fájdalom és a zsibbadás pedig a vállat és a kart is érintheti.
• A deréktájon lévő idegbecsípődés fájdalmat okozhat a hátban, a csípőben, a fenékben és a lábakban.
• A mellkasi idegbecsípődés a mellkas területén okoz fájdalmat.
• A kar és könyök idegbecsípődését a singcsonti idegre gyakorolt nyomás okozza.
• A csukló és a kéz esetében gyakran jön létre idegbecsípődés, ami a kéztőalagút-szindrómát okozza.

Milyen tényezők hajlamosítanak az idegbecsípődés létrejöttére?

Az idegbecsípődés számos ok miatt kialakulhat, de a leggyakoribb okok, hajlamosító tényezők közé tartoznak:

• Gerincproblémák: A gerincoszlop elváltozásai, például herniált lemezek vagy csigolyák közötti elmozdulások nyomást gyakorolhatnak a környező idegekre.
• Sérülés: Balesetek, ütések vagy más fizikai sérülések is vezethetnek az idegbecsípődés létrejöttéhez. A helytelen emelés, húzás vagy csavaró mozdulatok porckorongsérvet okozhatnak.
• Gyulladás: Gyulladásos állapotok, például idegbántalmak, gyakran idegbecsípődést okozhatnak.
• Túlzott terhelés: Hosszú időn keresztül tartó helyzetek, amelyekben az idegek nyomás alatt vannak, például hosszú ideig tartó ülés vagy állás, szintén az idegbecsípődés okai lehetnek.
• Repetitív munka: Az ismétlődő munkából eredő stressz szintén károsítja az idegeket, ami következtében könnyebben alakul ki idegbecsípődés. Ilyen lehet például a sokáig tartó gépelés, tészta dagasztás vagy a zongorázás.
• Életkor: Bármilyen korú embereknél előfordulhat idegbecsípődés, de az 50 éves és idősebbeknél alakul ki a legnagyobb valószínűséggel a gerinc és más testrészek ízületi gyulladása, degenerációja és a csontkinövések miatt.
• Reuma: A reumatoid artritisz gyulladást okoz az ízületekben, amely nyomást gyakorolhat a közeli idegekre.
• Elhízás: A túlsúly megduzzaszthatja az idegpályát, nyomást gyakorolva az idegekre.
• Terhesség: A többletsúly összenyomott idegeket eredményezhet.
• Cukorbetegség: A vér magas glükóz (cukor) szintje károsítja az idegeket.

Milyen tünetekkel jelentkezik az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés tünetei az érintett idegtől függően változhatnak. Az idegbecsípődés tünetei rosszabbodhatnak alvás közben. Az idegbecsípődés fájdalmas lehet, de általában pihenéssel, vény nélkül kapható gyógyszerekkel és fizikoterápiával kezelhető. A legtöbb ember teljesen felépül a becsípődött idegből. Az idegbecsípődés leggyakoribb tünetei közé tartoznak:

• Fájdalom: Az idegbecsípődés általában fájdalmat okoz az érintett területen. A fájdalom lehet tompa, éles vagy égő, és általában a nyomott vagy irritált ideg útvonalát követi.
• Zsibbadás és bizsergés: Az érintett területen gyakran zsibbadás és bizsergés érezhető, amely az ideg funkciójának károsodása miatt alakul ki.
• Gyengeség: Az idegbecsípődés miatt a kapcsolódó izmok is gyengülhetnek, ami nehezítheti a mozgást és a normális tevékenységek végzését.
• Izomgörcsök: Néhány beteg izomgörcsökről is számol be az érintett területen.
• Bőrérzékenység: Az érintett területen a bőrérzékenység is csökkenthet, és a betegek észrevehetik, hogy érzéketlenné válik a bőr.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Szabad-e mozogni krónikus fájdalom szindrómával?
  • Krónikus súlyos kar- vagy lábfájdalom? Megoldás a komplex fájdalomterápia
  • Idegek nyomás alatt – fájhatnak, zsibbadhatnak a végtagok
  • Idegbecsípődés? Segít az aktív fájdalomcsillapítás!
  • Idegek nyomás alatt – fájhatnak, zsibbadhatnak a végtagok

Milyen hosszútávú szövődményeket okozhat az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés súlyos, krónikus fájdalmat okozhat, vagy akár maradandó idegkárosodáshoz is vezethet. A folyadék és a duzzanat visszafordíthatatlanul károsíthatja az idegeket, ezért mindenképpen forduljon orvosához, ha tünetei súlyosbodnak, vagy több nap után sem javulnak. Az idegbecsípődés tünetei általában 4-6 hét alatt megszűnnek, amennyiben továbbra is fennálnak a tünetek, orvoshoz kell fordulni.

Hogyan történik az idegbecsípődés vizsgálata?

Az idegbecsípődés egy fájdalmas állapot, de megfelelő kezeléssel és megelőzéssel a tünetek enyhíthetők és a betegség súlyosabb formái elkerülhetők. Ha orvosa idegbecsípődésre gyanakszik, néhány vizsgálatnak vetheti alá. Ezek a vizsgálatok a következők lehetnek:

• Vérvétel: Szüksége lehet az éhgyomri vércukorszint vagy a pajzsmirigyszint mérésére szolgáló vizsgálatokra.
• Gerincvelőcsapolás (lumbálpunkció): Ez a vizsgálat mintát vesz a gerincvelői folyadékból, amit laboratóriumba küldve vizsgálhatóak a gyulladás vagy fertőzés jelei.
• Röntgenfelvétel: A csontok helyzetének, az esetleges szűkület vagy sérülés fennállásának vizsgálata, amelyek az idegbecsípődés okozói lehetnek.
• Elektromiográfia (EMG): Az EMG vizsgálat kiértékeli az izmainak elektromos aktivitását, amikor összehúzódnak, illetve amikor nyugalomban vannak. A vizsgálati eredményekből megtudható, hogy az izmokhoz vezető idegek károsodtak-e.
• Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI): Ez a vizsgálat akkor alkalmazható, ha orvosa ideggyök-kompresszióra gyanakszik.
• Nagy felbontású ultrahangvizsgálat: Az ultrahang vizsgálat szintén hasznos az idegkompressziós szindrómák, például a kéztőalagút-szindróma diagnosztizálásában.

  Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

  Fáj és bizsereg a lába? Lehet, hogy cukorbetegség okozza - Cukorbeteg Központ
  Mitől függ, hogy kinél alakul ki reumás ízületi gyulladás? - Immun Központ
  Piriformis szindróma - Neurológiai Központ
  A stressz, az étkezés és a mikrobiom is szerepet játszanak az RA kialakulásában - Immun Központ

Hogyan kezelhető az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés kezelése változó. Az orvosával közösen egyeztetve az idegbecsípődés kiváltó okától és a tünetek súlyosságától függően tudják kiválasztani a legjobb kezelési tervet. Az idegbecsípődés kezelési lehetőségei közé tartoznak:

• Pihenés: Az első lépés általában a pihenés, mivel az idegbecsípődés gyakran a túlzott terhelés vagy mozgáshiány miatt alakul ki. A megfelelő pihenés segíthet a tünetek enyhítésében.
• Merevítők viselése: Az idegbecsípődés elhelyezkedésétől függően szükség lehet sínre, gallérra vagy merevítőre a terület rögzítéséhez. Ha Önnek kéztőalagút-szindrómája van, orvosa javasolhatja, hogy napközben és éjszaka is sínt viseljen, mivel a csukló alvás közben gyakran hajlítódik és kinyúlik.
• Fizikoterápia: A fizikoterapeuta által végzett gyakorlatok és kezelések segíthetik az izmok erősítését és az idegnyomás csökkentését.
• Gyógyszerek: Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, görcsoldók vagy izomlazítók is használhatók a tünetek enyhítésére.
• Injekciók: Az orvosok néha injekciókat is alkalmaznak a fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére, például kortikoszteroid inejkciót.
• Műtét: Ha az idegbecsípődés súlyos és tartós, valamint a konzervatív kezelések nem segítenek, műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Mit lehet tenni az idegbecsípődés megelőzése érdekében?

Az idegbecsípődés megelőzése érdekében fontos odafigyelni az életmódra és az ergonómiai tényezőkre. Néhány megelőző intézkedés lehet:

• Mozgás: Heti rendszerességgel végezzen erősítő gyakorlatokat, hogy erősítse az izmokat és a gerincet. Illesszen be erő- és hajlékonysági gyakorlatokat a rendszeres edzésprogramjába.
• Egészséges testsúly fenntartása: A túlsúly növelheti az idegbecsípődés kockázatát.
• Munkahelyi ergonómia: Ha sokat ül vagy áll munkája során, gondoskodjon arról, hogy a munkahelyi környezet ergonómiailag megfelelő legyen.
• Repetitív munka kerülése: Korlátozza az ismétlődő tevékenységeket (például a sokáig tartó gépelést, zongorázást) és tartson szüneteket e tevékenységek végzése közben.

  Téma szakértői

  

  Dr. Mayer Ibolya

  Neurológus

  

  Dr. Veres Andrea

  pszichiáter, főorvos

  

  Bojti Szilvia

  Vezető egészségügyi asszisztens