Kéztőalagút szindróma

Kéztőalagút szindróma – Tartalom

• Kéztőalagút szindróma – FájdalomKözpont
• Kéztőalagút szindróma kialakulása
• Kéztőalagút szindróma kiváltó okai
• Kéztőalagút szindróma rizikótényezői
• Kéztőalagút szindróma tünetei
• Kéztőalagút szindróma kivizsgálása
• Kéztőalagút szindróma kezelése

FájdalomKözpont szolgáltatásai kéztőalagút szindróma esetén:

• szakorvosi vizit
• gyógyszeres fájdalomcsillapítás
• lágylézer kezelés
• szteroid injekciós fájdalomcsillapítás
• gyógytorna

Kéztőalagút szindróma kialakulása

Alagútszindrómának azokat a kórképeket nevezzük, melyek során a perifériás idegek vagy az azokat ellátó és kísérő erek a csontok, izmok, inak és szalagok által alkotott alagutakban húzás vagy nyomás alá kerülnek. Kéztőalagút szindróma esetén a kéztőcsontok és egy harántirányú szalag (ligamentum transversum) által kialakított csatornában kerül nyomás alá a kéz beidegzésében szerepet játszó egyik ideg, a középideg (nervus medianus).

Kéztőalagút szindróma kiváltó okai

A kéztő alagútban számos okból fokozódhat a nyomás, ami carpalis alagútszindróma kialakulásához vezethet. Ezek közül a leggyakoribbak:

• anatómiai rendellenességek (pl. veleszületett carpalis stenosis - a kéztőalagút születéstől fennálló szűkülete),
• izom rendellenességek,
• trauma,
• fertőzés,
• tumor,
• hormonális változások,
• érbetegségek,
• reumás megbetegedés (pl. reumatoid arthritis),
• synovialis gyulladás (az ízületi belhártya gyulladása).

Kéztőalagút szindróma rizikótényezői

A kéztőalagút szindróma kialakulásának rizikóját fokozhatják az alábbi tényezők:

• női nem (a nők háromszor gyakrabban érintettek kéztőalagút szindróma tekintetében, mint a férfiak),
• idősebb életkor,
• túlsúly vagy elhízás,
• terhesség,
• olyan munka vagy hobbi gyakorlása, ami fokozottan veszi igénybe a csuklóízületet,
• ízületi betegségek fennállása (pl. reumatoid arthritis vagy köszvény),
• a szülők vagy testvérek kórtörténetében előforduló kéztőalagút szindróma,
• korábbi csukló sérülés (törés vagy ficam),
• kéz vagy csukló deformitás,
• pajzsmirigy-alulműködés,
• cukorbetegség,
• gyakori, nagymértékű alkoholfogyasztás,
• amyloidosis (abnormális fehérje lerakódásával járó ritka kórkép),
• hemodialízis (vesepótló kezelés, melynek során speciális szűrő segítségével tisztítják meg a vért).

Kéztőalagút szindróma tünetei

A kéztőben a kéz inai és idegei egy zárt rekeszben futnak, melyet a kéztőcsontok és egy szalag hoz létre. Ha valamilyen okból fokozódik a nyomás a rekeszen belül, az kezdetben reverzibilis, idővel visszafordíthatatlan módon károsítja az ideget, illetve az ideg vérellátását, ami kéztőalagút szindróma kialakulásához vezethet. A tünetegyüttes jellemzői:

Kapcsolódó cikkünk

Lehet önfeledt is a nyaralás - 6 fájdalomcsillapító eljárás

A legszebb nyaralást is tönkreteheti a fájdalom, legyen az krónikus vagy akut. Léteznek azonban olyan fájdalomcsillapító technikák, amelyek már egyetlen alkalom után is jelentős javulást eredményezhetnek, hosszútávon pedig visszaadhatják a ...

• az intermittáló, hullámzó jellegű fájdalom,
• az éjszakai fájdalom,
• a csukló tájék duzzanata,
• a hüvelyk-, a mutató és a középső ujj, illetve részben a gyűrűsujj zsibbadása,
• a kéz szorítóerejének csökkenése.

A panaszokat kiválthatja és fokozhatja az extrém csuklóhelyzet. Hosszasan fennálló nyomásfokozódás esetén a tenyérizomzat középideg által ellátott részének sorvadása is bekövetkezhet.

Kéztőalagút szindróma kivizsgálása

A kéztőalagút szindróma diagnózisa jellemzően a jellegzetes tünetek fennállása és fizikális vizsgálat alapján felállítható.

Bizonyos esetekben, például szisztémás betegség gyanúja vagy igazolt fennállása esetén, vagy csontos eredetű elváltozás detektálása érdekében, röntgenvizsgálat lehet javasolt, de elvégzése nem kötelező a kéztőalagút szindróma megállapításához.

Lehetőség van ultrahangvizsgálat végzésére is, a csuklóízület alkotásában résztvevő képletek, illetve a középideg vizsgálatának céljából. Elsősorban a kompressziót okozó esetleges terimék  detektálásra lehet alkalmas az eljárás.

Egyértelműen igazolható a kéztőalagút szindróma fennállása EMG, illetve ENG vizsgálat segítségével. A vizsgálat során a nervus medianus vezetési sebességét mérik, segítségével megállapítható a vezetési sebesség csökkenésének pontos mértéke és magassága.

Kéztőalagút szindróma kezelése

Korai stádiumban a kéz sínezése, nyugalomba helyezése, gyulladás- és fájdalomcsillapító kezelés és fizikoterápia, manuálterápia is elegendő lehet a kéztőalagút szindróma kezelésére, illetve B1-vitamin alkalmazása jön még szóba. A gyulladáscsökkentés történhet helyileg, például szteroid injekció beadásával, vagy szájon át szedhető gyógyszerek segítségével.

Előrehaladott esetekben vagy az előbb említett terápiák kudarca esetén műtéti beavatkozás merülhet fel, amelynek során a kéztő alkotásában résztvevő szalagot vágják át, ezáltal csökkentve a nyomást a rekeszen belül. Az eljárás végrehajtható endoszkópos és nyitott formában is. A műtét akár helyi érzéstelenítésben is végezhető, emiatt lehetőség van egynapos sebészet keretében elvégezni a beavatkozást.

Téma szakértője

Dr. Páll Zoltán

traumatológus, sportorvos, hialuronsav specialista

Specialitások:

• Térdfájdalom
• Könyökfájdalom
• Farokcsont fájdalom
• Vádlifájdalom
• Sportsérülések

Előjegyzés