Derékfájás? Íme a válaszok a legfontosabb kérdésekre

Online Bejelentkezés

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Miért fáj a derekunk?

A hát alsó részén, vagyis az ágyéki szakaszon 5 csigolya található, amelyek nagyon nagy terhelésnek vannak kitéve. Nem csak a felsőtest súlyát kell viselniük, de jelentős a kopás, szakadás, sérülés kockázata is ezen a testtájon. De korántsem csak a hajolgatás, az emelés jelentenek rizikót, hanem az ülő életmód is. A hosszú távú, nem ergonomikus környezetben folyó ülőmunka ugyanis az egész vázizomzatra hatással van. A vállak előre eshetnek, a háti kyphosis (domborulat) fokozódik, a lumbális lordosis (homorulat) kiegyenesedik, az izmok kiegyensúlyozatlan állapotba kerülnek. Ha pedig a kezdeti, enyhébb tünetekkel nem foglalkozunk, könnyen krónikussá válhat a fájdalom. 

Milyen életmódfaktorok vezethetnek derékfájáshoz?

Az életmódnak három olyan fontos eleme van, ami növeli a derékfájás kockázatát. A túlsúly, az elhízás számos betegség és krónikus fájdalom rizikófaktorának számít. A derékfájással elsősorban úgy függ össze, hogy minél jelentősebb a túlsúly, annál nagyobb nyomás helyeződik a gerincre, fokozódik az elhasználódás, a kopás lehetősége. A túl nagy fizikai terhelés, a rosszul kivitelezett mozdulatok és a mozgásszegénység is kockázati tényező, a fenti okok miatt. A harmadik fő elem a dohányzás, ami sokféle károsító következménye mellett a gyulladást fokozó hatása miatt vezethet számos betegséghez, így például az ízületek gyulladásához is.

Hogyan lehet diagnosztizálni a derékfájás okát?

- Ahogyan minden más tünetnél, úgy a derékfájás esetében is a legfontosabb, hogy kiderítsük, mi okozza a fájdalmat, ugyanis csak a pontos diagnózisra épülhet valóban hatékony, biztonságos kezelés – ismerteti Dobos doktornő. - Elsősorban szükség van egy alapos anamnézis felvételre, amely nem kizárólag az esetleges konkrét kiváltó okokra korlátozódik, mint például egy sérülés, de az életmódot is felmérjük. Rákérdezünk a végzett fizikai aktivitásra, a munkakörülményekre, a cipőviseletre, sőt az alvásra is. Ezután a fizikális felmérés során nem csak a tapintásos vizsgálat, de a mozgástartomány felmérése, és tesztek, például lábemelés- és reflex-teszt is sorra kerülhetnek. Bizonyos esetekben szükség lehet képalkotó eljárásokra is, mint MR vagy röntgen. Mindezen lépések alapján felállítható a diagnózis, amely gyakorlatilag dönt a kezelés felől is. 

Online Bejelentkezés

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Utalhat a derékfájás más, esetleg súlyosabb betegségre is?

A diagnosztizálás egyik célja éppen az, hogy kizárja vagy esetleg megerősítse más, súlyosabb betegségek jelenlétét. A derékfájás lehet például vese eredetű is, illetve akár ez lehet a prosztatarák áttétének egyik első tünete is. Ugyanakkor a derékfájdalmak döntő többsége természetesen inkább mozgásszervi eredetű, de ilyen helyzetben is meg kell vizsgálni, nem komolyabb betegség, például porckorongsérv okozza-e a problémát. Különösen olyan jeleknél kell ilyen irányú vizsgálatokat végezni, ha például a fájdalom kisugárzik a lábba, ha ülés közben és bizonyos mozdulatoknál (jellemzően köhögésnél, tüsszentésnél, lehajlásnál) fokozódik a fájdalom vagy izomgyengeség jelentkezik.   

Mit tehet a beteg, mit tehet az orvos derékfájás esetén?

- Nem lehet eléggé hangsúlyozni a diagnosztizálás szerepét, de addig is, amíg a beteg eljut az orvoshoz, fontos, hogy megfigyelje a panaszát. Mikor fáj, mire hogyan reagál, milyen pozícióban enyhül a fájdalom. Amíg az akut szakasz tart, legfontosabb a kímélet, nem szabad erőltetni a mozgást, az ilyenkor ronthat az állapoton. Ha szükséges, vény nélküli fájdalomcsillapítókkal is meg lehet próbálkozni – ismerteti dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd orvosa. - Amikor már kivizsgáltuk a pácienst, és tudjuk, mi okozza a kínzó fájdalmat, dönthetünk a kezelésről. E téren kering néhány félreértés, amit érdemes tisztázni. Akut sérülés esetén ízületbe semmiképp sem adunk például hialuronsavat, ahogyan szakadt extraarticularis (vagyis ízületen kívüli) struktúrák és gerincízület esetében sem alkalmazzuk ezt a módszert. Ugyancsak nem javasoljuk derékfájdalmaknál a lökéshullám kezelést, mert előfordulhat, hogy idegi károsodást okoz. Ezzel szemben beválhatnak az izomlazítók, akár kúraszerűen is alkalmazva, és az orvosi kollagén injekciókúra. Amint pedig túl van a páciens a fájdalmas szakaszon, a legfontosabb teendő a személyre szabott, funkcionális gyógytorna, amely a legjobb módszer a gerinc rendben tartására.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)