Fontos kérdések a palliatív onkológiai ellátásról

Mi a palliatív kezelés célja?

A daganatos betegségek és azok kezelése is okozhat fizikai tüneteket, fájdalmat, mellékhatásokat. (Valamint természetesen érzelmi és szociális nehézségeket is.) A palliatív ellátás feladata mindezek kezelése – vagyis ez az ellátás része annak a folyamatnak, amelynek célja a daganatos betegség gyógyítása, megállítása, lassítása. Kutatások szerint a palliatív ellátás nem csak az életminőséget javítja, de az ebben részesülők elégedettebbek a többi kezeléssel is. A palliatív ellátást a rák diagnózis után azonnal érdemes igénybe venni és végig vinni a kezelés tejes folyamatán, sőt akár gyógyulás után is, az új tünetek, mellékhatások kezelésében.

A palliatív ellátás ugyanaz, mint a hospice?

Ez gyakori félreértés, amit érdemes tisztázni. A két ellátás nem ugyanaz: a hospice egy része lehet a palliatív gondozásnak. A hospice célja ugyanis, hogy a lehető leginkább fájdalommentes, kényelmes életet biztosítsa akkor, amikor a daganat már nem gyógyítható. Tehát míg a palliatív ellátást akkor lehet igénybe venni, amikor folyik az onkológiai kezelés (például kemoterápia, sugárterápia), illetve bármely szakaszban, amikor a tünetek enyhítésére van szükség, a hospice ellátás akkor jön szóba, amikor a kezelés már nem segít, de az életminőség még jobbá tehető.

Csak az onkológustól kérhetünk palliatív ellátást?

Az onkológus valószínűleg az első szakember, akivel a daganat diagnózisának a megszületésekor kapcsolatba kerül a páciens. Így nyilván vele érdemes elsőként konzultálni a lehetőségekről. A palliatív ellátást azonban nem ő, vagy nem csak ő biztosíthatja, hiszen vannak erre képzett szakorvosok, de szükség lehet például pszichológusra, szociális munkásra, dietetikusra, fizikoterapeutára, meggyőződés szerint akár spirituális segítségre is.

Hová fordulhatunk kérdések, bizonytalanság esetén?

- Teljesen érhető és elfogadható, ha valaki megzavarodik a diagnózis hallatán, vagy akár később, amikor felvázolják előtte a kezelési lehetőségeket. Egyrészt magunkról, az életünkről kell ilyenkor döntést hoznunk, másrészt olyan szavakkal, eljárásokkal szembesülhetünk, amelyeket nem ismerünk, vagy nem pontosan tudjuk, mire számíthatunk ezekkel kapcsolatban – ismerteti dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. – Ilyenkor fontos, hogy kérjünk segítséget, keressünk olyan szakembert, aki el tud minket igazítani a számtalan kérdésben. Ha megértjük, mi miért történik, mire számíthatunk, mi a várható végeredmény, sokkal könnyebben el tudjuk fogadni a kellemetlenségeket, fájdalmakat is, és ezzel elősegíthetjük a gyógyulást.

Milyen kérdéseket érdemes feltenni a szakembernek?

Érdemes rákérdezni a pontos diagnózisra, a kezelési tervre és a kilátásokra. Ezek a dolgok persze idővel változhatnak, ezért, ha ez történik, újra ajánlott átbeszélni a tudnivalókat. A nem világos részletekre is szabad rákérdezni, bár lehet, hogy erre másik alkalmat, szakembert kell megkérni. A kezelés során mindig be kell számolni az esetleges problémákról, fájdalmakról, mellékhatásokról, a palliatív szakorvos még az olyan kellemetlenebbnek tűnő részletekkel kapcsolatban is segíthet, mint például a székrekedés, szájszárazság, nyelési nehézségek.  
Pádi doktornő hangsúlyozza, hogy természetesen a fájdalomcsillapítás megfelelő módszereinek megtalálásában is kaphat segítséget a daganatos beteg, sőt, a hagyományos módszereken túl akár alternatív lehetőségekről is szó eshet. A legfontosabb tehát, hogy a palliatív ellátás jelentős életminőség javulást hozhat nem csak fizikai téren, de a megértés folyamata, a biztonságérzet növekedése miatt lelkiekben is. 

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)