Járási nehézség? Nem csak a sántikálás okozhat problémát

Online Bejelentkezés

Dr. Páll Zoltán

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Mit jelent a járási nehézség?

Amikor valaki nem tud a szokásos módon járni, járási nehézségről beszélhetünk. Ez lehet egy sérülés, bizonyos veleszületett vagy szerzett betegségek következménye, de problémát jelenthet a koordináció, az erő és az érzékelés hiányossága is. A járási nehézségek sokféle formában megmutatkozhatnak. Megfigyelhetünk merev járást, amikor mintha nem hajlanának rendesen az ízületek, keresztező járást, amikor a befelé forduló lábak mintha összeakadnának, lábujjhegyes járás, amikor a balett táncosokhoz hasonlatosan a lábujjhegyek érnek először földet, kacsázó járást, ami egyfajta dülöngélésnek is tűnhet és természetesen a sántítást, bicegést, ami tartós és átmeneti is lehet.
Az átmeneti járási nehézségeket jellemzően akut problémák okozzák, mint például lábtörés vagy ficam. Ugyanakkor előfordulnak olyan betegségek is, amelyek szintén felborítják a járás mintázatát. Ilyen lehet például a stroke, a belsőfül gyulladás, a láb szöveteinek fertőzéses megbetegedése, az ín- vagy ínhüvelygyulladás, az arthritis. Éppen ezért ha feltűnik, hogy nem úgy járunk, mint korábban, fájdalmat vagy nehézséget tapasztalunk, mindenképpen ki kell vizsgáltatnunk a jelenség okát.

A diagnosztizálás összetett feladat lehet

- A járási nehézségek diagnózisa elsősorban kikérdezésre, az anamnézis felvételre és természetesen kivizsgálásra épül. Ez utóbbinak éppúgy része a tapintásos vizsgálat, mint az, hogy valóban megnézzük, hogyan jár a páciens. Ha nem egyértelmű az eset – tehát például nem sérülés, törés, ficam vagy valamilyen veleszületett rendellenesség áll a háttérben – szükség lehet képalkotó diagnosztikai módszerekre és akár neurológiai kivizsgálásra is - ismerteti dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
Természetesen a kezelés is annak függvénye lesz, hogy mi az alapvető ok. Törésnél megoldás lehet a rögzítés, más jellegű sérüléseknél szóba jöhet a fizikoterápia, esetleg a műtét. Ha azonban a járási nehézség nem korrigálható, vagy várhatóan hosszútávon fenn fog állni, segédeszközöket lehet elrendelni, botot, mankót, járókeretet.
Páll doktor szerint a kivizsgálás eredményeként a szakorvos továbbküldheti a pácienst más szakterületek felé, így például neurológiára, kardiológiára. Ha viszont mozgásszervi okok állnak a háttérben, számos lehetőség áll rendelkezésre a fájdalomcsillapításra, illetve a mozgásszabadság újbóli visszaszerzésére. A gyorsan ható helyi gyulladáscsökkentő injekciótól a lágyrészbe adott hialuronsav- vagy orvosi kollagén injekciókúrán keresztül a Bemer-kezelésig és a lökéshullám terápiáig a diagnózistól függően és a páciens állapota alapján dönthető el, kinél mi lesz a leghatékonyabb. Az esetek nagy részében a mozgásszervi okokra visszavezethető járási nehézség nyom nélkül megszüntethető. 

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)