Az isiász – más néven ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába – a modern kor, egész pontosan az ülő ember betegsége. Nevét az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta. Az isiász nem önálló kórkép, hanem a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelynek okai szerteágaznak.
A leggyakoribb okok:
- rossz mozdulat, helytelenül végzett emelés, cipekedés,
- porckorongsérv,
- ágyéki gerinccsatorna-szűkület, gyulladás vagy keringési rendellenesség,
- ritka esetben baleset,
- igen ritkán daganat.
Az isiászra jellemző fájdalom lehet hirtelen, de kialakulhat lassan, fokozatosan is. Emellett isiászra gyanakodhatunk, ha zsibbadás, érzéskiesés, szúró érzés, ügyetlenebb mozgás, esetleg izombénulás, súlyos esetben pedig akár vizelet- vagy széklet-visszatartási képtelenség jelentkezik.
A legfontosabb és leggyakoribb tünet a derék fájdalma, amely valamelyik láb irányába sugárzik ki, és ütögetéssel kiváltható. A fájdalom mértéke sok tényezőtől függ, vannak, akik egészen enyhe érzést tapasztalnak, míg mások akár az elviselhetetlenségig fokozódó fájdalomtól szenvednek. A deréktájon kívül a fájdalom érzékelésének helye is változhat. Jelentkezhet a derék és a térd között, a far közepétől a vádli külső felszínén a 4. és 5. lábujj közötti területig lefutva, illetve a far belsejétől a belső boka irányába futva, a belső talpfelszínen véget érve. Az isiász okozta panaszok közé tartozik az ún. hexenschuss. Ez a hirtelen belenyilalló fájdalom többnyire az egyik lábban jelentkezik.
Az isiász ugyanakkor, mint minden gyöki fájdalom, koponyaűri nyomás fokozódásakor (pl. köhögés, tüsszentés, erőlködés) hirtelen erősödik. A kivizsgálás során éppen ez a tünet adhat okot gyanakvásra, hogy akár porckorongsérv is állhat a háttérben.
– A diagnózis elsősorban a panaszok megismerése után születhet meg, bár sokszor már a páciens tartása is árulkodó. A kissé elcsavarodott, ún. antalgiás testtartás ugyanis a fájdalom kerülése miatt alakul ki. Az alapos fizikális vizsgálat mellett a daganat kizárása miatt szóba jöhetnek laborvizsgálatok, MRI-, és CT-vizsgálat is – ismerteti Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista. – A kezelésnél elsődlegesen a pihentetéssel próbálkozunk, amelyet kiegészíthet a megfelelő cipő viselése, a kemény felületen való alvás és az isiászborogatás. Természetesen orvosként az egyik legfontosabb teendőnk a fájdalom csökkentése, amely számos módon szóba jöhet az isiásznál. A szájon át szedhető szerek mellett megoldás lehet a célzott injekció, amikor is közvetlenül tudjuk eljuttatni a hatóanyagokat az idegnyomási ponthoz. Hatékony segítség lehet még az orvosi kollagén injekció, a természetes mechanizmusokra alapuló lökéshullám terápia és a non-szteroid, izomlazító hatású infúziós kúraszerű kezelések is. Súlyos esetben pedig megfontolandó az idegsebészeti műtét lehetősége. Ha a páciens túl van a fájdalom akut szakaszán, előtérbe kerül a gyógytorna, amelynek célja a gerincet, a derekat - tulajdonképpen a csigolyákat - tartó, így az ideggyököt felszabadító izmok, mély hátizmok erősítése, folyamatosan kondícióban tartása.
Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)
További véleményekArnold Doktor Úr nagyon felkészült és emberséges volt, a recepciós Hölgy is kedvesen fogadott
Az úszóváll kifejezés nem kifejezetten egyetlen betegségre utal, sokkal inkább egy összefoglaló elnevezés, ami bizonyos mozgásszervi elváltozásokat foglal magában. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a kar felemelése fájdalmat okoz.
40 fölött a testünk hajlamos másképp reagálni az edzésre, hiszen az izmok is veszíthetnek erejükből, és a szív és a tüdő sem feltétlenül képes maximum teljesítményre. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint az állóképesség és a teljesítmény is fokozható, ha megfelelően kezeljük a sportsérüléseket, amelyek rizikója a korral egyébként is növekszik.
