Mit tehet a neurológus az alagút szindrómák diagnosztizálásában, kezelésében?

Zsibbadás, bizsergés, fájdalom lehet az alagút szindróma tünete

Az alagút szindróma gyakori kórkép, felismerése azonban nem mindig egyszerű, mivel kezdetben meglehetősen általános panaszokat okozhat. Leggyakrabban zsibbadás, fájdalom vagy bizsergő érzés jelentkezik, előrehaladott esetben pedig érzéskiesés és izomgyengeség, akár izomsorvadás is kialakulhat. A tünetek hátterében az adott testtájékot beidegző ideg tartós nyomódása áll.
- Az alagút tulajdonképpen egy szűk anatómiai csatorna, amelyben idegek és erek haladnak. Ha a környező szövetek megduzzadnak, például gyulladás vagy vizenyő miatt, az alagút beszűkülhet, így az idegre és az erekre fokozódó nyomás nehezedik. Az alagút szindróma leggyakrabban a kart, a csuklót és az ujjakat érinti, de más testtájakon is kialakulhat - magyarázza Para doktor. - A korai felismerés és kezelés azért is fontos, mert érdemes tisztázni, mi okozza az idegnyomást. A kockázatot többek között az elhízás, a terhesség, a cukorbetegség, a myxoedema, a rheumatoid arthritis és a köszvény is növelheti. Emellett bizonyos, a kezet, csuklót vagy kart tartósan és intenzíven igénybe vevő munkák is hajlamosíthatnak a kialakulására, és szerepe van a genetikának is.

Hogyan lehet diagnosztizálni az alagút szindrómát?

Az esetek egy részében a kikérdezés és a fizikális vizsgálat alapján az orvos már el tudja dönteni, valóban kéztő alagút szindrómáról van-e szó, de előfordul, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az alábbiak jöhetnek szóba:

• Neurológiai vizsgálat
  A neurológus felméri az érzészavarokat, a fájdalmat, az izomerőt és a reflexeket, valamint bizonyos provokációs tesztekkel ellenőrizheti az ideg érintettségét.
• ENG-vizsgálat (elektroneurográfia)
  Az idegek vezetési sebességét és működését méri. Segítségével megállapítható, hogy van-e idegkárosodás, és az is, hogy hol, illetve milyen mértékben nyomódik az ideg.
• EMG-vizsgálat (elektromiográfia)
  Elsősorban az izmok elektromos működését vizsgálja, és segíthet kimutatni az ideg tartós nyomódása miatt kialakult izomkárosodást.
• Képalkotó vizsgálatok
  Ultrahang segítségével például az ideg megvastagodása vagy a környező képletek eltérései is láthatók lehetnek. MRI-re főként akkor lehet szükség, ha más elváltozás, például térfoglaló folyamat vagy gerinceredetű probléma is felmerül.
• Laborvizsgálatok
  Ezek a célzott vizsgálatok nem magát az alagút szindrómát igazolják, hanem olyan háttérbetegségek felderítésében segíthetnek, amelyek hajlamosíthatnak rá, például cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség.

Az alagút szindrómák kezelése több lépcsős lehet

A kezelés az alagút szindróma súlyosságától függ. Enyhébb esetekben segíthet például az adott testrész átmeneti rögzítése, a panaszokat fokozó tevékenységek kerülése, valamint gyulladáscsökkentők, jegelés, gyógytorna és fizikoterápia. Szükség esetén célzott helyi szteroidinjekció is alkalmazható a gyulladás és a fájdalom csökkentésére. Egyes esetekben kollagén- vagy lökéshullám terápia is szóba jöhet. Ha a konzervatív kezelés nem hoz javulást, illetve súlyos idegkárosodás alakult ki, műtéti felszabadításra lehet szükség.
- A neurológusnak az alagút szindrómákkal kapcsolatban döntő szerepe van. Feladata többek közt a diagnózis felállítása, amikor célzott vizsgálattal ellenőrzi az érzészavarokat, izomgyengeséget és reflexeket, szükség esetén pedig ENG/EMG-vizsgálatot kérhet. Ez segít megállapítani, melyik ideg érintett, hol és milyen mértékben károsodott. Ugyancsak részt vesz más okok kizárásában, hiszen számításba kell venni, hogy például nyaki gerinc eredetű idegnyomás vagy más idegrendszeri eltérés is okozhat hasonló panaszokat – mondja dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa. - A kezelés megtervezésében és a kezelés követésében is van neurológiai feladat, hiszen ellenőrizni kell, hogy javul-e az ideg működése és szükség van-e további beavatkozásra.

Az alagút szindrómák felismerése, kezelése neurológiai feladat

Alagút szindróma gyanúja esetén azért érdemes neurológushoz fordulni, mert a szakorvos pontosan meg tudja állapítani, melyik ideg érintett és milyen mértékű a károsodás. A szükséges vizsgálatokkal – például ENG/EMG-vel – elkülöníthetők a hasonló panaszokat okozó betegségek, és meghatározható a megfelelő kezelés. A korai felismerés segíthet megelőzni a tartós idegkárosodást és az izomsorvadást.

Tudástár:

https://www.niams.nih.gov/health-topics/carpal-tunnel-syndrome/diagnosis-treatment-and-steps-to-take

https://www.aafp.org/afp/2016/1215/p993

Forrás: Fájdalomközpont – Prima Medica (www.fajdalomkozpont.hu)