Zsibbadó ujjak és kézgyengeség – hogyan kezelhető a kéztő alagút szindróma?

Miért alakulhat ki a kéztő alagút szindróma?

A kéztő alagút szindróma kialakulásért az adott területet – igen sokszor a kart, az ujjakat – beidegző idegnyomódások a felelősek. Az alagút ugyanis egy szűk anatómiai rés, amely csatornául szolgál az ereknek és idegeknek. Ha ebben a csatornában kialakul egy duzzanattal, esetleg vizenyővel járó gyulladás, az nyilván az átmérő csökkenését is eredményezni fogja. Ebben a beszűkült alagútban aztán egyre inkább nyomás alá kerülnek az erek és az idegek, ami végső soron elvezet a panaszokhoz. A kéztő alagút szindróma gyakrabban a nők és az idősebbek betegsége, ami általában több tényező együttes jelenléte miatt alakulhat ki. Ezek a leggyakoribb rizikófaktorok:

• Öröklődés: a kéztő alagút szerkezetében lehetnek anatómiai különbségek, amelyek megváltoztatják az ideg számára rendelkezésre álló helyet – és ezek a tulajdonságok öröklődhetnek.
• Repetitív mozdulatok: ugyanazon kéz- és csuklómozdulatok ismétlése hosszabb időn keresztül irritálhatja a csuklóban található képleteket, ami duzzanat kialakulásához vezethet, ez utóbbi pedig nyomást gyakorol az idegre. Ugyancsak ilyen következménye lehet az olyan tevékenységeknek, amelyek a kéz és a csukló hosszabb ideig tartó extrém hajlításával vagy kinyújtásával járnak (például telefonálás, vezetés, valaminek a tartása). Fontos kiváltó ok lehet a csukló sérülése is (törés, ficam).
• Terhesség: a várandósság alatti hormonális változások duzzanatot okozhatnak, ami nyomást gyakorol az idegre.
• Bizonyos betegségek, állapotok: a cukorbetegség, a reumatoid artritisz és a pajzsmirigy zavarok összefüggésben állhatnak a kéztő alagút szindrómával.

A kéztő alagút szindróma tünetei

• Zsibbadás, bizsergés, égő érzés és fájdalom – elsősorban a hüvelykujjban, a mutató-, a középső és a gyűrűsujjban. Ezek az érzések olyan erősek lehetnek, hogy gyakran az alvást is meggátolják. A zsibbadás és fájdalom jellemzően az éjszakai órákban fokozódik. Sok beteg úgy találja, hogy a kéz mozgatása enyhíti a panaszokat.
• Alkalmanként sokkszerű érzések, amelyek a hüvelykujjba, a mutató-, a középső és a gyűrűsujjba sugároznak.
• Gyengeség és ügyetlenség a kézben – ez megnehezítheti a finom mozdulatokat, például a ruha begombolását és gyakori a tárgyak elejtése is. Előrehaladott esetekben a hüvelykpárna izomsorvadása is jelentkezhet.

A tünetei jellemzően fokozatosan, konkrét sérülés nélkül jelentkeznek és eleinte csak időszakosan vannak jelen. Azonban, ahogy az állapot előrehalad, felerősödhetnek és egyre hosszabb ideig okoznak panaszt.

Diagnózistól a kezelésig

Az esetek egy részében a kikérdezés és a fizikális vizsgálat alapján az orvos már el tudja dönteni, valóban kéztő alagút szindrómáról van-e szó, de előfordul, hogy képalkotó és elektromos vizsgálatokra (EMG-re, ultrahangos vizsgálatra vagy röntgenre) is szükség van a diagnózis felállításához. A diagnózis felállításában döntő szerepe van az EMG vizsgálatnak. A vizsgálat során elektródokat helyeznek a megfelelő bőrterületekre. elektromos impulzusokkal ingerlik a célzott ideget. A válaszreakcióból következtethetünk az ideg működőképességére (vezetési sebesség, válaszidő az ingerlésre).
- Ha valóban alagút szindrómáról van szó, a kezelés a betegség stádiumától is függ – hangsúlyozza dr. Kiss Tibor, a Fájdalomközpont – Prima Medica idegsebésze. - A korai tünetek gyakran enyhíthetők egyszerű intézkedésekkel, mint például az alvás közben viselt csuklósínnel, a tüneteket súlyosbító tevékenységek kerülésével. Nem túl előrehaladott esetben segíthetnek a nem-szteroid gyulladáscsökkentő krémek és gyógyszerek, a jegelés, a fizikoterápiás kezelések, gyógytorna is. Ha ismerjük az alagút pontos anatómiai elhelyezkedését, gyors javulást érhetünk el például az érintett területre beadott célzott helyi gyulladáscsökkentő injekcióval. Amennyiben szteroid a hatóanyag, az rövid időn belül csökkenti a gyulladást, ezáltal pedig a tüneteket is. Gyakran már az első ilyen injekció is megszünteti a fájdalmat, de az is lehetséges, hogy a teljes javuláshoz még egy ismétlésre van szükség, több héttel később. Tapasztalataink szerint a helyi injekciós kezelések csak időleges javulást eredményeznek.
A szakorvos szerint az orvosi kollagén terápia – amely egy injekciós eljárás – szintén képes csökkenteni a gyulladást, és a fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is megerősíti, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményezhet. A természetes működési elvű lökéshullám terápia pedig oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek fokozatos regenerálásával az okot is képes megszüntetni. Ugyanakkor a konzervatív kezelésre nem javuló, súlyos esetekben előfordulhat, hogy a műtét válik szükségessé a beszűkült alagút „felszabadítására”.

Így zajlik a műtét

- A műtétet helyi érzéstelenítésben végezzük az alkar fáslival való vértelenítése után – ismerteti Kiss doktor. - Bőrmetszést követően felkeressük a kéztőszalagot, melyet teljes szélességében átvágunk. Láthatóvá válik a rendszerint nagymértékben összenyomott középső kézideg. Egyrétegű bőrvarratot követően sebkötözés után a kézfejet speciális helyzetben rögzítjük. A beavatkozás fájdalommentes, körülbelül 30-40 percet vesz igénybe, elvégezhető egynapos sebészet keretében is. Sebgyógyulást követően 4-6 hét fokozott kézkíméletet javaslunk. Ezt követően gyógytornász segítségével fokozatosan térhetünk vissza a hétköznapi terheléshez. A beavatkozás kiemelten eredményes, az esetek nagy többségében végleges tünetmentességet biztosít.

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279597/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC2871765/

Forrás: Fájdalomközpont – Prima Medica (www.fajdalomkozpont.hu)