Legyen szó meszes vállról, sarokcsonti kinövésről vagy ún. ugrótérdről, sok esetben a kombinált terápia a célravezető gyógymód. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr elmondja, milyen terápiákat lehet kombinálni.
A „meszes váll” kialakulásának oka, hogy kalcium rakódik le a váll egyes részein – főként a Rotátor-köpenyen. A kalciumlerakódás eleinte nehezen észlelhető, de mivel jelentős fájdalmat, mozgásbeszűkülést okoz, az alapos vizsgálat után fény derülhet a tünetek okára. Otthoni kezelésként fájdalomcsillapító hatású lehet a jegelés, az orvos kortikoszteroid injekcióval is segíthet.
Ez a probléma először a térdkalács (patella) fájdalmával, nyomásérzékenységével jelentkezik, amelyet eleinte csak a terhelés vált ki, de később a fájdalom állandósulhat. Jellemzően az ugrással járó sportágak képviselőit érinti, tehát igen gyakori röplabdázóknál, kosárlabdázóknál, ugrószámok gyakorlóinál. Bár a tünetek sokszor gyulladásra engednek következtetni, az ultrahang, oldalirányú röntgen vagy az MR-vizsgálat segítségével fény derülhet a valódi okra, vagyis a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozására. Enyhébb panaszok esetén fontos a pihenés, a fizikoterápia, a gyógytorna, ha nem múlik a fájdalom, mindenképpen szükséges az orvosi segítség, már csak azért is, hogy elkerülhető legyen a patella-ín szakadása.
A csontkinövések a test azon pontjain alakulnak ki, ahol a csont dörzsöli az izmot vagy az inakat. Emiatt a csont érintett pontja rendellenes növekedésnek indul, és ennek következményeként a környező szövetek begyulladhatnak. A saroksarkantyúnak két típusa ismert: a Haglund-sarok, vagyis hátsó sarkantyú és a sarokcsont sarkantyú, vagyis talpi sarkantyú. A Haglund-sarok igen gyakran a nem jól megválasztott cipő hátsó részének nyomása miatt alakul ki, ezt jelezheti a sarok kipirosodása, gyulladása. A sarokcsont sarkantyú a sarok talpi részén képződhet, a fájdalom is ott jelentkezik. Az álló munka, a túlzott megerőltetés és a túlsúly hatására a fájdalom olyan kifejezett lehet, hogy a betegnek szinte minden lépés nagy fájdalmakat okoz. A fájdalomcsillapítás és az esetleges törés vagy daganat kizárása végett is minél előbb szakorvosi segítséget kell kérni.
- Mindhárom esetben csak alapos kivizsgálásra és diagnózisra épülhet a kezelés, amely esetenként természetesen eltérő lehet - ismerteti dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista. – A leggyorsabb fájdalomcsökkentő módszer, így az elsődleges segítség a helyileg beadott gyulladáscsökkentő injekció lehet, de fontos hosszabb távon is gondolkozni. Igen jó eredményeket lehet elérni ugyanis a célzottan megválasztott kollagén készítmények kúraszerű alkalmazásával. A kollagén egy zselatinos fehérje, amely megtalálható a porcokban, ízületekben, ínakban és csontokban. Ez a természetes fehérje támogatja testünk elsődleges szöveteinek struktúráját. Ez a kezelés 4-6 alkalmas injekciós terápiát jelent, amit egy kis szünet után 4-6 alkalom lökéshullám terápia követ. Ez utóbbi egy természetes alapokra épülő eljárás, amely oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nem csak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. Szintén hosszú távon hozhat jó eredményeket a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna. A kombinált kezeléssel a fájdalom nagymértékben csökkenthető, akár megszüntethető, a betegek pedig visszakaphatják a szabad mozgás örömét.
Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)
Vélemények dr. Arnold Dénes Arnold MSc-ről>>>
Rendelés típusa:
További véleményekElégedett voltam az ott dolgozók udvariasságával, szívélyes segítőkészségükkel. A Főorvos Úr alapos tájékoztatásával. Részletes tájékoztatást kaptam az injekció esetleg előforduló mellékhatásairól, ezzel kapcsolatos teendőimről, ezek el- rülése miatt az óránkénti 1-2 perces jegelés fontosságáról, stb. Elégedett vagyok a Főorvos Úr gondos törődését az állapotom kontrollálását illetően. gyok A Főorvos úr
Az állkapocs fájdalma kezdetben lehet, hogy csak egy-egy fájdalmas epizóddal jelentkezik, később azonban akár a rágást, a beszédet is akadályozhatja. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak fogászati okai lehetnek az ilyen tünetnek.
A krónikus fájdalom szindróma és a COVID-19 kapcsolatát vizsgálva több irányban is gondolkodnak a szakemberek: vajon a koronavírus szövődményeként jelentkezhet-e a krónikus fájdalom, esetleg a fertőzés rontja a már meglévő betegség tüneteit vagy éppen olyanok szembesülnek a krónikus fájdalommal, akik a COVID-dal nem, de a rizikófaktorokkal találkoztak? Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa nemzetközi kutatásokról és saját tapasztalatairól számolt be.
