Alig van ma olyan felnőtt, aki ne érezné stresszesnek magát a koronavírus okozta helyzet miatt. A stressz pedig nem csak a feszült tartás miatt vezethet hátfájdalomhoz. A legújabb kutatások szerint összefüggés áll fenn a nagyagy egy része, a stressz és a tartós fájdalom közt. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint a fájdalomcsillapítás megtörheti az ördögi kört.
A krónikus fájdalomtól szenvedők közül sokan nehezen kezelik a stresszt, különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippocampusuk mérete – derült ki a Brain című szakmai kiadvány egyik publikációjából. (A hippocampus a nagyagy egy része.) A szakértők szerint így függ össze a hippocampus mérete és a fájdalomérzet: a stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, amelynek magasabb szintje összefügg a hippocampus méretének csökkenésével. Tehát minél kisebb a hippocampus, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez és növeli a krónikus fájdalom kialakulásának esélyét. Azért fontos ismerni az összefüggést, mert ha az ilyen páciensek megtanulják a stresszt kezelni, a fájdalmaik is jól csökkenthetők.
Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a stressz más okból is vezethet fájdalomhoz.
- A stressz miatti izomfeszülés olyannyira jelen van az életünkben, hogy egy idő után már szinte nem is érezzük, csak ha tudatosan próbáljuk ellazítani magunkat. Személyenként változik, hogy kinél hol jelenik meg a fájdalom, amit az is befolyásol, milyen típusú munkát végzünk – ismerteti Páll doktor. - Az ülőmunkát végzőknél a stressz leggyakrabban a nyakat, a hátat, a vállat „támadja meg”, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább súlyosbíthatja még az egész napos helytelen tartás, amely önmagában is terheli a gerincet. Épp ezért van kiemelt jelentősége még a home office-ban is a jól beállított képernyőnek, az ergonómiailag jól kiképzett széknek és rendszeres mozgásnak.
A stressz oldására az egyik leghatékonyabb természetes módszer a mozgás, különösen a szakember által felügyelt edzés. Természetesen egyetlen mozgásformát sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a bemelegítés, edzés előtti az izmok, ízületek nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése, de hátfájdalom, esetlegesen már kialakult deformitások esetén az első lépés a szakorvos és gyógytornász felkeresése. A személyre szabott, rendszeres gyógytorna nem csak a fájdalmakat csökkenti, de önmagában a stressz hatásait is.
- Sokakat éppen a fájdalomtól vagy a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor segíthetnek például az izomlazítók. Mivel a tartós hátfájdalmak egyfajta görcsös, merev állapotba kényszerítik a gerinc menti izmokat és gyakran a fájdalom miatti kényszertartás tovább rontja a panaszokat, gyors tüneti segítséget jelenthetnek az izomlazítók, akár infúziós, kúraszerű kezelések formájában - hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Jó hatásfokkal beválhat az orvosi kollagén terápia is, amely egy injekciókúra. Ezzel elérhető az esetleg már kialakult gyulladás csökkentése, sőt a gyors fájdalomcsillapítás mellett a szöveti képleteket is meg lehet így erősíteni, ami hosszú távú fájdalomcsökkenést eredményez. Természetesen a stresszcsökkentés, a mozgás ezek után az életmód részéve kell, hogy váljon, csakúgy, mint a testsúly rendezése, hiszen sokszor az életmódváltás a legfőbb kulcs a derék- és hátfájdalom megszüntetéséhez.
Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)
Vélemények dr. Páll Zoltánról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon tetszett a Doktor úr részletes magyarázata és a lehetőségeim a gyógyulással kapcsolatban.
Az állkapocs fájdalma kezdetben lehet, hogy csak egy-egy fájdalmas epizóddal jelentkezik, később azonban akár a rágást, a beszédet is akadályozhatja. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak fogászati okai lehetnek az ilyen tünetnek.
A krónikus fájdalom szindróma és a COVID-19 kapcsolatát vizsgálva több irányban is gondolkodnak a szakemberek: vajon a koronavírus szövődményeként jelentkezhet-e a krónikus fájdalom, esetleg a fertőzés rontja a már meglévő betegség tüneteit vagy éppen olyanok szembesülnek a krónikus fájdalommal, akik a COVID-dal nem, de a rizikófaktorokkal találkoztak? Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa nemzetközi kutatásokról és saját tapasztalatairól számolt be.
