Mozgásszervi fájdalom edzés után: normális vagy kezelést igényel?

Az izomláz általában normális

Az izomláz egy átmeneti izomfájdalom és merevség, ami leggyakrabban szokatlan vagy nagyobb intenzitású terhelés után jelentkezik. A mai álláspont szerint az izomlázat főleg az okozza, hogy az edzés során az izomrostokban és a környező kötőszövetben apró mikrosérülések keletkeznek. Ezek nem veszélyes „szakadások”, hanem az alkalmazkodás részei. Az alábbi jelek arra utalnak, hogy „normális” izomláz okozza az edzés utáni fájdalmat:

• az edzés után 12–48 órával jelentkezik,
• általában kétoldali/szimmetrikus (bár egyoldali sportoknál lehet egyoldali is),
• nyomásra vagy mozgásra érzékeny,
• könnyű átmozgatásra általában enyhül,
• 1–5 nap alatt fokozatosan elmúlik.

A túlterhelés nem ritka a sportolóknál

Ha egy mozgást vagy tevékenységet hosszabb időn keresztül végzünk, könnyen kialakulhat túlterheléses fájdalom az érintett izmokban és ízületekben. Hogy mi számít hosszú időnek, az egyénenként eltérő lehet. Sportolóknál ezt gyakran az adott sportágra jellemző, ismétlődő mozdulatok váltják ki, különösen az érzékenyebb ízületek területén. Előfordulhat azonban az is, hogy egy hirtelen, rosszul kivitelezett vagy túl intenzív mozdulat terheli meg túlzottan az izmokat.
A helytelen testtartás szintén hozzájárulhat a túlterheléses panaszok kialakulásához — akár rendszeresen sportolóknál is. Ilyenkor a gerincet stabilizáló kisebb izmok folyamatosan próbálják kompenzálni a nem megfelelő tartást, ami idővel túlhasználathoz vezethet. Az izomegyensúly felborulása és a tartós túlterhelés nemcsak az izmokat, hanem az ízületeket is érintheti. Ennek következménye lehet a feszes, csomós izomzat, az irritált vagy gyulladt ízületek, valamint a tartós fájdalom.

Milyen jelek utalhatnak inkább túlterhelésre?

- A probléma olyan széleskörű tünetekkel jelentkezhet, hogy a diagnózis felállítása is csak alapos kikérdezésre és vizsgálatokra épülhet. Felmerül a túlterheléses fájdalom lehetősége, ha valaki tartósan fájó izmokra, ízületekre panaszkodik, amelyek esetleg még meg is duzzadtak, ha derékfájdalommal, nyaki- vállövi fájdalommal küzd – hangsúlyozza Páll doktor. – Az ínhüvely-gyulladás, a tenisz-, a golfkönyök, a befagyott váll szindróma mind ebbe a kategóriába sorolható, ahogyan az iliotibiális szalag szindróma is. A vezető panasz minden esetben a fájdalom.

Sérülésre figyelmeztető tünetek

A sérülést könnyű észrevenni, hiszen az egy nagy, erős, egyszeri behatásra létrejövő trauma (pl. törés, húzódás, szakadás). Jellegzetes tünetei:

• éles, szúró vagy hirtelen fájdalom edzés közben,
• egy konkrét pontban jelentkező fájdalom,
• duzzanat, pirosság, melegség,
• instabilitás-érzés,
• kattogás/pattanás sérülés pillanatában,
• sántítás vagy mozgásbeszűkülés,
• zsibbadás, kisugárzó fájdalom,
• éjszakai fájdalom vagy nyugalmi fájdalom.

Honnan tudhatjuk, mikor kell orvoshoz fordulni?

A sportsérülés után mindenképp érdemes orvoshoz menni, főként, ha súlyos trauma történt, illetve, ha nem múlnak el a tünetek egy hét alatt. Egyéb eredetű fájdalmak esetén jó tudni, hogy a sportoló magának is tudja ellenőrizni, terhelhető-e az ízülete. Azt érdemes megfigyelni, vajon fokozódik-e a fájdalom terhelésre, megváltoztatja-e a mozgásmintát, okoz-e gyengeséget, illetve akadályozza-e a mindennapi mozgást. Ha a válasz bármelyik kérdésre igen, nagyon ajánlott felkeresni az orvost.  

Mit lehet tenni otthon, hogyan segíthet az orvos?

Kisebb sérülés, enyhébb fájdalmak esetén a legfontosabb a pihenés és a fokozatosan, lassú visszatérés a sporthoz.
- Komolyabb esetben a teljes értékű felépüléshez nem elég, hogy a sérült testrész újra használható legyen — a cél a mozgásképesség, az erő és az állóképesség helyreállítása is. A megfelelő rehabilitáció segít megelőzni az izomsorvadást és a hibás kompenzáló mozgásminták kialakulását - mondja dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont – Prima Medica traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. - A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés, többek közt hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval megteremtik a valódi regeneráció lehetőségét. Ebben nyújthat támogatást a sejtterápiás, vagyis PRP-terápia is, amely hosszabb távon segítheti a gyógyulási folyamatot. A teljes felépüléshez, és az okok megszüntetéséhez az aktív fájdalomcsillapítás mellett elengedhetetlen a célzott gyógytorna is. A célzott gyakorlatok segítségével tehermentesíthetőek a túlterhelt területek, helyreállítható az izomegyensúly, javítható az ízületek mozgásképessége és elkerülhető a probléma kiújulása.

Tudástár:

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5625860/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC12104799/

Forrás: Fájdalomközpont – Prima Medica (www.fajdalomkozpont.hu)