Befagyott váll – miért nem mozog szabadon a válla?

Befagyott váll – miért nem mozog szabadon a válla?

FájdalomKözpont.hu Létrehozva: 2018.01.25 Módosítva: 2018.01.25
A merev, beszűkült mozgású, fájdalmas váll – vagyis az úgynevezett befagyott váll szindróma – a középkorúak gyakori panasza, amelyen dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint megfelelő kezelésekkel hatékonyan lehet segíteni.

Amikor megmerevedik a váll

A befagyott váll szindrómát gyakran összekeverik az arthritis-szel, vagyis az ízületi gyulladással, holott míg az első probléma kizárólag a vállízületet érinti, addig a gyulladás más ízületre vagy ízületekre is kiterjedhet. A befagyott váll szindróma jellemző tünete az állandóan fájdalmas és merev vállízület, akár mindkét vagy csupán az egyik vállban. Jellemzően 40-60 éves korban alakul ki a panasz, valamivel nagyobb arányban a nőknél.
A szindróma oka egyelőre nem pontosan tisztázott, de feltételezhetően a váll szöveteinek gyulladása és az emiatt kialakult hegesedés állhat a háttérben. Ha ugyanis a vállízületi tok begyullad és megvastagszik, nem csak fájdalmat okoz, de kevesebb lesz a hely vállban a mozgáshoz, tehát az irritáció csak fokozza a problémát. Természetesen konkrét sérülés, törés is okozhat mozgásbeszűkülést, de gyakrabban érinti ez a tünetegyüttes a cukorbetegeket, a szívbetegeket, a stroke-on átesett személyeket, a Parkinson-kóros és a pajzsmirigyi-betegeket is.

Az állapot stádiumai

vállfájdalom fájdalomcsillapításA befagyott váll szindrómát általában 3 fázisban szokás osztályozni, amelyek rosszabbodást és javulást is mutathatnak.
1. Fájdalmas fázis: ilyenkor a fájdalom egyre növekszik, egyre nehezebb mozgatni a vállat, különösen éjszaka jelentkezik erős fájdalom. Ez a stáció 6 héttől 9 hónapig tarthat.
2. Befagyott váll fázis: a fájdalom ilyenkor már nem fokozódik, de a váll merev. 4-6 hónapig tarthat ez az állapot, amelyben az ízület mozgása változó mértékben korlátozott.
3. „Olvadó” fázis: egyre könnyebbé válik a mozgás, 6-24 hónap alatt a fájdalom fel-fellobban ugyan, de lassan megszűnik.

- Bár a befagyott váll szindróma magától is rendbe jöhet, de ez a folyamat akár évekig is eltarthat – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – Aki azonban szeretné sokkal gyorsabban visszanyerni a szabad, fájdalommentes mozgást, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ha ugyanis felállítjuk a diagnózist, számos lehetőségünk van segíteni a páciensnek. A legfőbb cél, hogy csillapítsuk a gyakran igen erős fájdalmat és növeljük az ízület mozgathatóságát. Természetesen az olyan házilagos módszerek is segíthetnek, mint a hideg-meleg borogatás vagy a vény nélküli fájdalomcsillapítók, tartós megoldás azonban ezektől jellemzően nem várható. A helyi gyulladáscsökkentő injekció nagyszerű első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen gyorsan csökkenti a fájdalmat, így nagy megkönnyebbülést jelenthet a szenvedő páciensnek. Hosszabb távon mindenképpen szükség van a funkcionális gyógytornára és nagyon jó hatású lehet a lökéshullám kezelés. Ez utóbbi nem csak a konkrét panaszok csökkentésének eszköze, de az oki kezelésnek is fontos pillére. Aki pedig már találkozott a befagyott váll szindrómával vagy hajlamosító betegségekkel él, jól teszi, ha a kiújulás megelőzésére is hangsúlyt fektet.

Mit tehetünk a megelőzésért? 

Aki hajlamos a vállízületi problémákra, annak érdemes az ebből a szempontból kockázatosabb sportokat – például a teniszt, a súlyemelést, a dobással, hajítással járó – nagy körültekintéssel űzni. Ezen kívül olyan gyógytornát is fontos végezni, amely erősíti ezt a területet. Íme, néhány megelőző hatású gyakorlat:
- Húzzuk a karunkat keresztben a mellkasunk előtt a másik kezünkkel, és tartsuk így fél percig, majd lazítsuk el. Mindkét karral ismételjük.
- Fogjuk meg mindkét kezünkkel a másik könyökünket, így emeljük fel a fejünk fölé. Majd engedjük vissza magunk elé. Ezután az összekulcsolt karokat toljuk el először baloldalra, majd vissza középre, végül jobb oldalra.


Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Üdvözlöm! Olyan problémám lenne, hogy több mint egy éve éjszakánként rendszeresen lezsibbad a kezem, mikor melyik, van hogy mind a kettő egyszerre. Teljes idegen test érzésig. Amikor felébredek, egy kisebb átmozgatásra általában enyhül (érzem és erősebb fájdalom lesz benne) vagy megszűnik mint akit elvágtak. A nyakam és vállam is szokott fájni. Eddig gerinc eredetű problémára gondoltam, de most elbizonytalanodtam és aggódni kezdetem, mert az elmúlt éjszakákon a jobb lában is haslóképp zsibbad el. Visszatérően hasi görcseim vannak (labor uh nem mutat semmit csak hogy fel vagyok fúvódva), és szokott lenni éjszaki hőhullámom is. 31 éves vagyok. Az lehet hogy valóban gerinc eredetű a probléma és a lábamnál pont ugyan úgy van gond, mint a kezemnél, esetleg hormonális gond? Vagy esetleg agyi, ill immun folyamatra kellene máris gondolnom??? Nagyon várom a válaszát. Dia

Dr. Páll Zoltán
Dr. Páll Zoltán Traumatológus, sportorvos
Tisztelt Dia!

Első hallásra nyaki gerinc probléma, az alsó végtagi panaszai ágyéki gerincre is visszavezethetőek. Fontos egy komplex, tüzetes kivizsgálás. Bejelentkezés és bővebb felvilágosítás a 30-5121496os számon.
Üdvözlettel
Dr. Páll Zoltán

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Részletes magyarázat

Nagyon tetszett a Doktor úr részletes magyarázata és a lehetőségeim a gyógyulással kapcsolatban.

További vélemények

Hírek

Állkapocs fájdalom - nem mindig a fogorvos kezeli

Állkapocs fájdalom - nem mindig a fogorvos kezeli

Az állkapocs fájdalma kezdetben lehet, hogy csak egy-egy fájdalmas epizóddal jelentkezik, később azonban akár a rágást, a beszédet is akadályozhatja. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak fogászati okai lehetnek az ilyen tünetnek.

Krónikus fájdalom szindróma COVID -19 után

Krónikus fájdalom szindróma COVID -19 után

A krónikus fájdalom szindróma és a COVID-19 kapcsolatát vizsgálva több irányban is gondolkodnak a szakemberek: vajon a koronavírus szövődményeként jelentkezhet-e a krónikus fájdalom, esetleg a fertőzés rontja a már meglévő betegség tüneteit vagy éppen olyanok szembesülnek a krónikus fájdalommal, akik a COVID-dal nem, de a rizikófaktorokkal találkoztak?  Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa nemzetközi kutatásokról és saját tapasztalatairól számolt be. 

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat