Sportsérülés vagy sportártalom – miért fontos a különbség?

Sportsérülés vagy sportártalom – miért fontos a különbség?

Dr. Páll Zoltán Létrehozva: 2018.04.24 Módosítva: 2018.04.24

A kezelés szempontjából talán a legfontosabb lépés a pontos diagnózis, éppen ezért nem mindegy miként azonosítjuk be a sportolók fájdalmainak forrását. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a sportsérülésekről, sportártalmakról, a diagnózis és a kezelés fontos lépéseiről beszélt.

A sportsérülés akut, a sportártalom ismételt behatásra jelentkezik

Pontos magyar adatok híján érdemes egy pillantást vetni a svájci statisztikára. Eszerint 2007-2011 közt 403.100 sportsérülés keletkezett (a legtöbb a labdajátékokban és a téli sportokban), 2009-2013 közt pedig 125 haláleset történt a sportban (a legtöbb a hegyi sportokban). Olyan területről van tehát szó, amellyel mindenképpen foglalkozni kell – edzőnek, szülőnek, sportorvosnak, sportolónak egyaránt.
A sportsérülés fogalma nagyon tág és élesen elkülönül a sportártalomtól. Míg a sérülés egy nagy, erős, egyszeri behatásra létrejövő trauma (pl. törés, húzódás, szakadás), a sportártalom ismételt behatásra keletkezik, ahol nincs körülhatárolt traumás epizód. A kiváltó tényező gyakran túlterhelés, de ok lehet még egy rosszul használt sportszer, az ellenfél tevékenysége vagy egy nem kontrollált izom. A sportártalmak 30-50 %-át teszik ki az összes sportsérüléseknek. Az ortopéd-traumatológiai sportártalmak több struktúrát érinthetnek, így az izmokat, az inakat, szalagokat, az ízületeket, az ízületi tokokat és a csontokat. Az ennek kapcsán kialakuló fájdalom természetesen negatívan befolyásolja a teljesítményt, de ez tulajdonképpen egy védő funkció, hiszen azt a tevékenységet korlátozza, ami miatt tovább erősödne a fájdalom.

Legfontosabb a megelőzés

sportsérülés sportorvosPáll doktor szerint bármilyen ártalomról van szó, legfontosabb teendő a megelőzés. Elsősorban a gyerekek és fiatalok megfelelő minőségű edzésével és oktatásával lehet elkerülni a későbbi ártalmakat. (Amerikai adatok szerint az 5-14 éves korú gyerekek sportártalmai 28 %-ban a futballban, 25 %-ban a baseballban, 22 %-ban az amerikai fociban, 15 %-ban a kosárlabdában, 12 %-ban a softballban keletkezik.)
Az edzésmunkában a legfontosabb szabály a fokozatosság elve, ezen belül kell ismerni a 10 % elvét. Eszerint hetente csak egy tizedével lehet fokozni az edzésterhelést, az intenzitást és az időt. Edzéstervezéskor nem csak az adott – sérülésveszélynek kitett – struktúrát kell szem előtt tartani, de figyelembe kell venni többek közt a sportoló testsúlyát, szívritmusát és alvásának minőségét is.  Bármilyen gyors változás ezekben az értékekben figyelmeztető jel lehet, hogy túl gyors, túl magas a terhelés, a stressz szint. Emiatt megnövekedhet a sérülésveszély is, amelynek szempontjából a legjelentősebb rizikófaktor egy előző sérülés.

Hogyan állítható fel pontos diagnózis?

- Fontos a holisztikus szemlélet, hiszen bár természetesen nélkülözhetetlenek a klinikai vizsgálatok, a különböző képalkotó eljárások, a CT, az MRI, az ultrahang, de szakmai mentorom szerint a legjobb vizsgálómódszerek közé tartozik az orvos keze is – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. -  Jó példa a holisztikus szemléletre az a 48 éves hölgy, aki hobbi félmaraton-futóként azzal a panasszal jelentkezett, hogy már futni és ülőmunkát végezni sem tud a háti gerinc fájdalma miatt. Negatív volt az MRI, a CT, több orvos vizsgálta, semmit nem találtak. Hosszú keresgélés után megvizsgáltam a páciens arcát is és feltűnt, hogy mindkét oldalon rendkívül feszes a rágóizomzata. Fogazatát áttekintve fény derült egy komoly mélyharapásra, vagyis az alsó fogsor teljesen a felső alá ment, aminek köveztében olyan görcsben volt a rágóizomzata, ami görcsben tartotta a mellkasi, háti izomzatát is – innen eredt a fájdalom. A pontos diagnózisra épülő kezelés tehát nem ortopédiai volt, hanem egy megfelelő fogszabályozás.

Páll doktor ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a valódi sportsérülések terápiájában a rizikófaktorok kiküszöbölésére is koncentrálni kell. Ilyen például a túledzettség, a szorongás, az alvászavar, a nem megfelelő edzésmódszer és akár sportszer – ez utóbbin belül kiemelten fontos a sportcipő alapos megválasztása. A megelőzés és a kezelés részeként a rendellenes anatómiai szituációkat (pl. lúdtalp, akár mélyharapás) is korrigálni kell. A kezelések megválasztásakor is vannak alternatívák. A konzervatív kezelések között alkalmazható gyógyszeres kezelés (pl. fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők) és strukturális kezelés (pl. a porcmátrix alkotó elemeinek adagolása, többek közt hialuronsav injekcióval, orvosi kollagén injekcióval) is. A szakember arra is figyelmeztet, hogy a sportsérülések, ártalmak kezelésekor nem csak a sérült struktúrát kell helyreállítani, de foglalkozni kell a sérült sportoló pszichéjével és szociális környezetével is – ugyanis csak így lehet tartós eredményt elérni.

 

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt doktornő/úr !31 éves nő vagyok,Romániában élek.Januarban kezdődtek a tünetek,reggel arra ébredtem hogy alig hallok a jobb fulemmel,csak olyan volt,mintha a szívem dobogna a  fülemben elmendtunk egy orl magán orvoshoz aki beutalt a korhazban.10 napig perfuzioval kezelték,hallastesztet is csináltam, ami minimális hallaskarosodas mutatott ki....a dobogós a kezelés után megszünt,de a ami napig folyamatosan zúg.tinitusal és idegi hallaskarosodassal diagnosztikáltak. Kaptam tanakan, betasrcet és millgammat.Egy hónap múlva elkezdett zsibbadni a jobb oldalon az arcom,szedulni kezdtem és egyensúly problémáim is vannak.a háziorvos neurológus hoz küldött aki miután megvizsgált azt mondta hogy egy ritka jóindulatú daganatom van,akusztikus neuróma és elküldott  mr vizsgálatra, ami ki mutatta kontraszt anyag nelkul hogy van egy 5mm és tumor a VII VIII agyidegen  és egy hurok a jobb fülemben.visszamendtem az eredmenyel és mondta hogy keressék egy idegsebeszt mert nem hozza tartozik mar...Meg csináltam a kontraszt anyagos kiegeszitest ami viszont azt mutatta ki hogy nincs semmilyen elváltozás. ...tanácstalan vagyok

Dr. Páll Zoltán
Dr. Páll Zoltán Traumatológus, sportorvos
Tisztelt Laura Corordan!
Páll Főorvos Úr idegsebész felkeresését javasolja az Ön leírása alapján.
Üdvözlettel

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Részletes magyarázat

Nagyon tetszett a Doktor úr részletes magyarázata és a lehetőségeim a gyógyulással kapcsolatban.

További vélemények

Hírek

Mit tervez a Prima Medica Egészséghálózat?

Mit tervez a Prima Medica Egészséghálózat?

A különböző okok miatti fájdalom komplex szemléletű kezelése mellett a FájdalomKözpont azzal is büszkélkedhet, hogy egy milliárdos árbevételű magánegészségügyi hálózat tagja. Dr. Babai László, a FájdalomKözpontot is magában foglaló Prima Medica Egészséghálózat alapítója-igazgatója a hálózat történetéről és jelenéről beszélt a portfolio.hu-nak.

Ízületi fájdalmat okozhat a koronavírus

Ízületi fájdalmat okozhat a koronavírus

A koronavírus legismertebb tünetei közé tartozik többek közt a láz, a köhögés, a légszomj, a kimerültség, ám a betegek egy része ízületi fájdalmakat is tapasztal. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa a pandémia alatti fájdalomkezelés lehetőségeiről beszélt.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport