Szabad-e mozogni krónikus fájdalom szindrómával?
Szerző: Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

Szabad-e mozogni krónikus fájdalom szindrómával?

2018.04.20 08:18

Akik krónikus fájdalom szindrómával küzdenek, gyakran óvakodnak a fizikai aktivitástól, sokszor még a mindennapi teendőkre is félve tekintenek. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr a mozgás és az orvosi segítség jelentőségére hívta fel a figyelmét azoknak, akiknek gyakran az egész élete a fájdalom körül forog.  

Mit nevezhetünk krónikus fájdalom szindrómának?

A krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) egy nagyon nehezen diagnosztizálható kórkép, nem véletlen, hogy sok beteg akár évekig kering az ellátórendszerben, eredmény és diagnózis nélkül. Ennek felállításához érdemes szemügyre venni a KFSZ definícióját, amely szerint 3-6 hónapnál régebben fennálló, krónikus, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amelyben a psziché is érintett. A szakértők feltételezik a pszicho-neuro-endokrin-immuno eredetet, ami konyhanyelven annyit tesz, hogy ha van egy meg nem oldott élethelyzet, egy szociális stresszor, akkor ez bizonyos fájdalomemlékeket aktivál, amelyek idővel szervülnek. A páciens pedig idővel felvesz egy diszfunkcionális attitűdöt, vagyis azt mondja: én nem tudok meggyógyulni. Ehhez társulhat a másik mondat: minden mozdulat fáj, örülök, ha a munkámat el tudom végezni. Holott bizonyított, hogy aki aktív marad, számos testi-lelki előnyre tesz szert.

A józan ész és a tudomány érvei

A rendszeres fizikai aktivitás számos olyan előnnyel jár a KFSZ páciensek számára, amelyek mással nem megszerezhetők.
- Eltereli a figyelmet a fájdalomról és értékes percekkel tölti ki a napot.
- Növeli az önbecsülést, hiszen produktívnak, cselekvőképesnek érezhetjük magunkat.
- Megváltozik az öndefiníciónk, ha úgy gondolunk magunkra, mint olyasvalakire, aki legyőzte önmagát. Ez a pszichés vonatkozás miatt nagyon fontos!
A józan ész érvein túl tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit. A Pain című szaklap 2017-es tanulmányából kiderül, hogy a fizikai aktivitás, amely együtt jár a pszichés stimulációval, képes megváltoztatni azt, ahogyan az agy és a gerincvelő fogadja azokat a testből érkező jeleket, amelyekre korábban fájdalommal reagált. Vagyis aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők. Egy 2014-es, a European Journal of Pain című lapban megjelent publikáció szerint a közepes vagy annál intenzívebb szabadidős aktivitás 12 hónap alatt jelentős fájdalomcsökkentő és mozgástartományt növelő hatással bír.  

Milyen mozgásformák ajánlottak?

krónikus fájdalom- Mielőtt a KFSZ betegek beépítenék az életükbe a rendszeres mozgást, fontos lenne, hogy konzultáljanak erről a kezelőorvosukkal, és ha lehet, gyógytornásszal, mozgásterapeutával is. Nyilvánvalóan a személyre szabott és akár betanított mozgásformák, gyakorlatok a legoptimálisabbak, de általánosságban elmondható, hogy KFSZ esetén a kevésbé intenzív, kevés rázkódással járó aerob jellegű mozgás a leghatékonyabb – ismerteti Arnold doktor. – Ilyen lehet például a gyaloglás, a szobakerékpározás, az úszás és a vízitorna. Ezek az aktivitások ízületkímélőek, ugyanakkor megemelik a pulzust, és aerob jellegük miatt olyan „boldogsághormonok” termelésére késztetik az idegrendszert, amelyek bizonyítottan mérséklik a fájdalmat. A jóga is kitűnő választás, ami kiegészíthető relaxációval és autogén tréninggel is. Természetesen azt is tudni kell, hogy a mozgás pozitív hatásai mérhetően csak a rendszeres, heti három-négy alkalommal végzett edzések után jelentkeznek, több hét elteltével. A kitartás tehát a siker egyik záloga.   

Hogyan segíthet a szakember?

- A KFSZ gyógyítása összetettsége miatt orvosi csapatmunka, a csapatban fontos helye van a pszichiáternek, pszichológusnak, neurológusnak, ortopédorvosnak, reumatológusnak, sebész szakorvosoknak, fájdalomspecialistáknak. A mi praxisunkban a helyi célzott gyulladáscsökkentő injekció a leggyorsabban bevethető és hatékony módszer a fájdalomcsillapításban, kifejezetten alkalmas arra, hogy a legsúlyosabb helyzetből kilábalhasson a páciens. Hosszú távon pedig olyan hatékony eljárások közül választhatunk, mint a lágylézer kezelés, az orvosi kollagén injekciókúra, a lökéshullám terápia és a fizikoterápiás kezelések. A hagyományos kezelések jól és eredményesen kombinálhatók az orvosi akupunktúrával is, amely bizonyítottan eredményes a KFSZ kezelésében – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. - A cél mindenképpen az, hogy a beteg a lehető legkíméletesebben, belátható idő belül újra aktív lehessen és a személyre szabott gyógytornával, mozgásprogrammal visszaszerezhesse a mozgás szabadságát, megelőzhesse az állapotromlást.

Forrás: Budai Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

 

 

Téma szakértője

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

Sebész, fájdalomspecialista, PRP és hialuronsav szakértő, neurálterápia-, akupunktúra-, HKO/TCM szakorvosa, minősített szakoktató

  • Specialitások:
    • Hátfájdalom
    • Nyaki fájdalom
    • PRP terápia
    • Hosszú ideje fennálló fájdalmak
    • Holisztikus szemlélet
    • Keleti és nyugati orvoslás ötvözése
    • Kollagen injekció és hialuronsav injekció szakértő
     
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt doktor Nő / Úr; Két hete vérnyomás kiugrásom volt. ( 170/107 ). Ezt Tensiominnel levittük 150/90- es pulzus 90 körüli átlagra. Folyamatosan gyógyszert szedek a vérnyomásomra. A vérnyomásom 130-145 / 75-95 között mozog. Kb másfél hete, olyan nyomás, húzó- nyomó jellegű érzésem van a fejemben. Voltam sürgősségin, ott fizikális vizsgálatokkal, az agyi történéseket nem valószínűsítették. A tarkómnál, izomcsomót érzek. Fejfordításkor ropogó hangot hallok a nyakamból, enyhén fáj, ha a fejemet jobbra döntöm.Ha hirtelen fordítom a fejemet jobbra és balra bizonytalan lesz az egyensúlyom, néhány pillanatra. A nyomás érzése fekvésre enyhül. A szemem olyan, mintha ki lenne száradva. Hányinger , forgó jellegű szédülés nincs. Zavar, hogy nem volt még csak koponya röntgen sem, a Romberg teszttel és vakjárással az agyi érintettséget "kizárták" az orvosok. Mindkét vizsgáló sürgősségis orvos a vérnyomásomat tette felelőssé, a második orvos pánikzavart is valószínűsített. Vérnyomáscsökkentő gyógyszert váltott, Nebibeta 5 mg helyett Concor 5 mg 1 / napra. Mellette szedek még Covercard 5/5 1 / nap. Most xanaxot is adtak 0,25 2X1-et. Ön szerint a panaszok miatt egy koponya CT / MR / vizsgálat nem lenne indokolt? Várom válaszát. Zoltán
    Tisztelt Uram,

    Az On altal leirt komplex elváltozasok nem az en szakteruletemhez tartoznak.

    Levele alapjan javaslataim a kovetkezok :

    A vernyomas kontrollra 24 oras ambulans vernyomas- monitorizalast javaslok ( ABPM vizsgalat ) ennek alapjan allithato fel a pontos kezelelési strategia megitelesem szerint.
    A koponya MR vizsgalat javaslatat es szuksegesseget dontse el neurologus szakorvos az Ön vizsgalata , alapos kikerdezese es leleteinek egyuttes kiertekelese alapjan .
    Erdemes a panik- szindromat is kivizsgaltatni es ebben psychiater szakorvos segitseget kerni.

    A vernyomas kontroll - es beallitashoz javaslom a Klinikankon is dolgozo Dr. Kapocsy Judit FőorvosNo
    szakmai segitseget igenybe venni.

    Tisztelettel,

    DR. ARNOLD Denes ARNOLD MSc.
    Sebesz szakorvos
    Fajdalomspecialista
    Zoltán

    Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

    Fájdalom specialista

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Közvetlen,barátságos

    Közvetlen,barátságos,igaz hogy még csak a harmadik kezelésen voltam de amennyire meg tudom ítélni kiváló szakembert ismertem meg
    Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
    Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
    Sebész, fájdalomspecialista, PRP és hialuronsav szakértő, neurálterápia-, akupunktúra-, HKO/TCM szakorvosa, minősített szakoktató

    Kapcsolódó videók