Titokzatos betegség, a befagyott váll szindróma

Titokzatos betegség, a befagyott váll szindróma

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Létrehozva: 2016.09.16 Módosítva: 2019.03.05

Orvosi nyelven, befagyott váll szindrómának nevezik azt a betegséget, amelynek hatására a szalagok, izmok megrövidülnek, a vállízület teljesen lemerevedik és mozgásképtelenné válik. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy milyen tényezők lehetnek felelősek kialakulásáért, viszont az időben megkezdett kezeléssel a folyamat visszafordítható. A mindennapi életünket megkeserítő fájdalom, a merevség és mozgáskorlátozottság megszűntetésének lehetőségeiről, Dr. Arnold Dénes Arnold, a FájdalomKözpont fájdalomspecialistája beszél.

 

Túlkímélés, hormonzavar, szívbetegség és Parkinson kór és állhat a háttérben

Vállízületünk összetett funkciót lát el, és azt is kijelenthetjük, hogy testünk legmozgékonyabb, ennek köszönhetően az egyik legsérülékenyebb területe, amely sportoláskor, vagy közúti baleset során könnyen károsodhat. Ilyen esetben előfordulhat, hogy átmenetileg, vagy véglegesen, részlegesen, vagy teljesen lemerevedik. Befagyott váll szindróma esetén azonban nem erről van szó, ilyenkor az ízület minden külső behatás nélkül válik mozgásképtelenné, és az orvosok is csupán találgatni tudják, hogy milyen tényezők lehetnek felelősek kialakulásáért. Általában akkor figyelhető meg, ha valamilyen oknál fogva tartósan nem mozgatjuk a vállunkat, pl. műtét után, amikor hosszú ideig nyugalomba van helyezve az ízület. Előidézhetik továbbá hormonzavarok is, többek között az inzulin működésének zavarai, vagy a már kialakult cukorbetegség. Megemeli a kockázatát a pajzsmirigyhormon funkciójának romlása, sőt szívbetegség és Parkinson-kór esetén is növekedhet a befagyott váll gyakorisága.

Befagyott váll szindróma szakaszai és tünetei

Ebben a mozgásszervi kórképben a szalagok, az izmok megrövidülnek, az ízületet körülvevő tok rugalmasságát veszti, a mozgások korlátozottá és fájdalmassá válnak. Emiatt a páciens még kevésbé mozgatja vállát, azonban ezzel csak a folyamat súlyosbodását idézi elő. A szindróma lassan, fokozatosan alakul ki. Az első 2-3 hónapban a váll nagy fájdalmak árán, de még mozgatható. A következő 4-6 hónapban csökken ugyan a fájdalom, ellenben a merevség fokozódik. Ezt követi az „olvadási időszak”, amely akár egy évig is eltarthat, ez alatt az idő alatt, fokozatosan ismét mozgathatóvá válhat az ízület. Befagyott váll esetén a betegek nyugalmi állapotban is jelentkező, folyamatos fájdalomról panaszkodnak. Mozgásuk nehézkessé válik és ez már a mindennapi cselekvésekben is korlátozza őket: nehézséget okoz a fésülködés, a fogmosás, az öltözködés, illetve alvás közben nem tudnak az érintett oldalra fordulni. „Általában a középkorú hölgyek jelentkeznek a rendelésemen ezzel a problémával. Tapasztalatok szerint, körükben kétszer olyan gyakori ez az elváltozás, mint férfiak esetében” – mondja Dr. Arnold.

Aktív fájdalomcsillapítás és célzott mozgásterápia lehet a segítség

 Ebben a kórképben nagy hangsúly van a megfelelő időben elkezdet, célzott mozgásterápián annak érdekében, hogy a mozgásfunkciók minél előbb helyreálljanak. Ugyanis, ha tartósan fennáll ez a jelenség, akkor egyrészt gyulladás is kialakulhat a vállízületben, másrészt ez a mozgáskorlátozottság az egész testre kihathat, hiszen a mozgásszerv-rendszer elkezd kompenzálni, és így a változás a többi ízületet is érinteni fogja. Ez megnyilvánulhat például a testtartás megváltozásában, hátfájdalomban és nyakfájdalomban, vagy az ellenkező oldali váll túlterhelésében. „A gyógytornával párhuzamosan alkalmazott kezelési módszer, az aktív fájdalomcsillapítás terápia, amely hatékonyan szünteti meg a fájdalmat és a gyulladást. A specifikusan erre az ízülettípusra ható, szteroid-mentes anyagot ilyenkor a vállízület köré juttatjuk, ezzel a gyökerénél kezeljük a problémát és az azt kiváltó okokat is. A maximális gyógyulás érdekében természetesen kúraszerűen javallott a kezelés, amelyet, ha megfelelő mozgásterápiával kombinálunk, az izom- és ízületi funkciók helyreállnak, és teljes gyógyulás következhet be” – tudjuk meg Dr. Arnoldtól.

 

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

 

 

Téma szakértője

  • Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

    • sebész, fájdalomspecialista, hialuronsav szakértő, neurálterápia-, akupunktúra-, HKO/TCM szakorvosa, minősített oktató
  • Specialitások:
    • holisztikus szemlélet
    • hosszú ideje fennálló fájdalmak
    • bizonytalan eredetű fájdalmak
    • keleti és nyugati orvoslás ötvözése
    • kollagen injekció és hialuronsav injekció szakértő
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Vélemények dr. Arnold Dénes Arnold MSc-ről>>>

     

    Rendelés típusa:

Orvos válaszol

Tisatwlt Doktor ur! 17 eves fiamnak folyamatosan faj a hata, foleg a gerincoszlop kornyeken. Magas es nagyon rossza a tartasa ami vegett es folyamatosan szolok . Szeretnem megnezetni higy mitol lehet ez a folyamatosa harfajasa mert allandian panaszkodik miatta. Udvozlettel, vaczi Diana

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Fájdalom specialista
Tisztelt Hölgyem ,


A kamaszkornak megvannak a jellemző gerinc eltérései , a Fiú eseteben a leirt fizikai adottságok hajlamosito tényezők lehetnek .
Javaslom az érintett gerinc szakasz röntgen vizsgálatát es Orthopaed szakorvosi vizsgálatot , továbbá Tartas korrekciót , a féloldalas terhelések mellőzését , es gerinc - tornát .

A panaszok tartos fennállasa eseten kerem keressek fel Klinikánkat konzultációra a leletekkel a rendelesi időmben :

H, Cs: du .



Tisztelettel ,

DR. ARNOLD Dénes ARNOLD MSc.
Sebesz szakorvos
Fájdalomspecialista

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Kapcsolódó videók

Hírek

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Mikor van szükség opioid gyógyszerekre az onkológiai fájdalomkezelésben?

Mikor van szükség opioid gyógyszerekre az onkológiai fájdalomkezelésben?

Az opiod gyógyszerek vagy narkotikumok gyakran szükségesek a daganatos betegek komoly fájdalmainak kezelésében. Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája arról beszélt, hogy lehet biztonságosan használni ezeket a hatékony gyógyszereket.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat