Titokzatos betegség, a befagyott váll szindróma

Titokzatos betegség, a befagyott váll szindróma

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Létrehozva: 2016.09.16 Módosítva: 2019.03.05

Orvosi nyelven, befagyott váll szindrómának nevezik azt a betegséget, amelynek hatására a szalagok, izmok megrövidülnek, a vállízület teljesen lemerevedik és mozgásképtelenné válik. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy milyen tényezők lehetnek felelősek kialakulásáért, viszont az időben megkezdett kezeléssel a folyamat visszafordítható. A mindennapi életünket megkeserítő fájdalom, a merevség és mozgáskorlátozottság megszűntetésének lehetőségeiről, Dr. Arnold Dénes Arnold, a FájdalomKözpont fájdalomspecialistája beszél.

 

Túlkímélés, hormonzavar, szívbetegség és Parkinson kór és állhat a háttérben

Vállízületünk összetett funkciót lát el, és azt is kijelenthetjük, hogy testünk legmozgékonyabb, ennek köszönhetően az egyik legsérülékenyebb területe, amely sportoláskor, vagy közúti baleset során könnyen károsodhat. Ilyen esetben előfordulhat, hogy átmenetileg, vagy véglegesen, részlegesen, vagy teljesen lemerevedik. Befagyott váll szindróma esetén azonban nem erről van szó, ilyenkor az ízület minden külső behatás nélkül válik mozgásképtelenné, és az orvosok is csupán találgatni tudják, hogy milyen tényezők lehetnek felelősek kialakulásáért. Általában akkor figyelhető meg, ha valamilyen oknál fogva tartósan nem mozgatjuk a vállunkat, pl. műtét után, amikor hosszú ideig nyugalomba van helyezve az ízület. Előidézhetik továbbá hormonzavarok is, többek között az inzulin működésének zavarai, vagy a már kialakult cukorbetegség. Megemeli a kockázatát a pajzsmirigyhormon funkciójának romlása, sőt szívbetegség és Parkinson-kór esetén is növekedhet a befagyott váll gyakorisága.

Befagyott váll szindróma szakaszai és tünetei

Ebben a mozgásszervi kórképben a szalagok, az izmok megrövidülnek, az ízületet körülvevő tok rugalmasságát veszti, a mozgások korlátozottá és fájdalmassá válnak. Emiatt a páciens még kevésbé mozgatja vállát, azonban ezzel csak a folyamat súlyosbodását idézi elő. A szindróma lassan, fokozatosan alakul ki. Az első 2-3 hónapban a váll nagy fájdalmak árán, de még mozgatható. A következő 4-6 hónapban csökken ugyan a fájdalom, ellenben a merevség fokozódik. Ezt követi az „olvadási időszak”, amely akár egy évig is eltarthat, ez alatt az idő alatt, fokozatosan ismét mozgathatóvá válhat az ízület. Befagyott váll esetén a betegek nyugalmi állapotban is jelentkező, folyamatos fájdalomról panaszkodnak. Mozgásuk nehézkessé válik és ez már a mindennapi cselekvésekben is korlátozza őket: nehézséget okoz a fésülködés, a fogmosás, az öltözködés, illetve alvás közben nem tudnak az érintett oldalra fordulni. „Általában a középkorú hölgyek jelentkeznek a rendelésemen ezzel a problémával. Tapasztalatok szerint, körükben kétszer olyan gyakori ez az elváltozás, mint férfiak esetében” – mondja Dr. Arnold.

Aktív fájdalomcsillapítás és célzott mozgásterápia lehet a segítség

 Ebben a kórképben nagy hangsúly van a megfelelő időben elkezdet, célzott mozgásterápián annak érdekében, hogy a mozgásfunkciók minél előbb helyreálljanak. Ugyanis, ha tartósan fennáll ez a jelenség, akkor egyrészt gyulladás is kialakulhat a vállízületben, másrészt ez a mozgáskorlátozottság az egész testre kihathat, hiszen a mozgásszerv-rendszer elkezd kompenzálni, és így a változás a többi ízületet is érinteni fogja. Ez megnyilvánulhat például a testtartás megváltozásában, hátfájdalomban és nyakfájdalomban, vagy az ellenkező oldali váll túlterhelésében. „A gyógytornával párhuzamosan alkalmazott kezelési módszer, az aktív fájdalomcsillapítás terápia, amely hatékonyan szünteti meg a fájdalmat és a gyulladást. A specifikusan erre az ízülettípusra ható, szteroid-mentes anyagot ilyenkor a vállízület köré juttatjuk, ezzel a gyökerénél kezeljük a problémát és az azt kiváltó okokat is. A maximális gyógyulás érdekében természetesen kúraszerűen javallott a kezelés, amelyet, ha megfelelő mozgásterápiával kombinálunk, az izom- és ízületi funkciók helyreállnak, és teljes gyógyulás következhet be” – tudjuk meg Dr. Arnoldtól.

 

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

 

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt dr úr , dr nő
Gálicz Dóra vagyok 23 éves nő

Olyan problémával fordulok önökhöz amivel évek óta szenvetek a jobb csuklómról lenne szó ami kb 6 hónapja folyamatosan fály és semmilyen kezelésre nem javul voltam fizikoterápián rögzítőt használom és gyulladás csökkentőt is szedek de sajna semmi javulás .készült mri felvétel ami szerint a CMC I izületben és a fexor -carpi-radialisín distalis része körül kis mennyiségű folyadék látható melynek oka lehet enyhe tenosynovitis vagy a CMC I izületből származó ganglioncysta is.és a sebész annyot mondott hogy ha nől majd akkor kiszedik . Az a gondom hogy nemtudom terhelni mert akkor fály így sajna nem tudok dolgozni mert ithon is töbször elejtek dolgokat és ha terhelem fály és a tanácsukat kérném hogy mitévő legyek mert ez már nekem évek óta kezdődött és az akkori orvosom nem törődött vele és ez most állandósult €s nem akar javulni semmire és kezdek elkeseredni. Mit tudnának javasolni?
Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Fájdalom specialista
Tisztelt Holgyem,

A csatolt MR lelet @ a tunettan alapjan orthopaed- szakrendelesre jelentkezzen , ahol eldönthető a klinikai kép alapján, hogy műtéti vagy nem műtéti ( ún. Konzervativ) megoldás jöhet- e szoba.
Az utobbinak fontos resze a fizikai kimelet @ a szakember iranyitasaval vegzett funcionalis gyogytorna is

Tisztelettel,


DR. ARNOLD Denes ARNOLD MSc.
Sebesz szakorvos
Fajdalomspecialista

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Mindenre kiterjedő útmutatás

Dr. Arnold Dénes Doktor Úr kedves, mindenre kiterjedő útmutatásai meggyőzőek voltak számomra.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

Sokan még ma is hipochondriának tartják, holott a krónikus fájdalom szindrómával élők komoly nehézségekkel küzdenek a mindennapokban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa a gyakori félreértésekről és a komplex kezelés lehetőségeiről beszélt.

Így térjünk vissza a sporthoz sérülés után

Így térjünk vissza a sporthoz sérülés után

Sportsérülés mindenkivel előfordulhat, azonban csak a rövid távon gondolkozók vágnak bele túl gyorsan ismét az edzésmunkába. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos elmondja, melyek azok a fontos lépések, amelyeket mindenképpen meg kell tenni az minőségi gyógyuláshoz. 

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport