A Baker-ciszta tünetei

A Baker-ciszta tünetei

2023.01.25

A Baker-ciszta – más néven térdhajlati vagy popliteális ciszta - egy folyadékkal telt, tapintható, mobilis dudor a térdhajlatban, mely feszülés érzést okozhat. Jellemzően csak az egyik oldali térdízületet érintő elváltozásról van szó. A ciszta jelenléte vezethet térdfájdalom kialakuláshoz, amely különösen mozgás hatására jelentkezik, és ami rosszabbodhat a térd teljes behajlításakor, illetve kinyújtásakor egyaránt.

Tartalom

Fájdalomközpont – Baker-ciszta kezelése

Baker-ciszta esetén keresse fel bizalommal a Fájdalomközpont szakembereit, komplex diagnosztikai és kezelési megoldással segítjük fájdalommentes életét, műtéti szükség esetén segítünk a műtét leszervezésében, biztosítjuk az utókezelését.

A Baker-cisztával mindenképpen érdemes felkeresni egy szakembert, még azokban az esetekben is, amikor a térdhajlatban lévő elváltozás nem okoz komolyabb panaszokat, mivel a ciszta kialakulásának hátterében más, súlyosabb betegségek is állhatnak. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha következőket tapasztalja:

  • a ciszta növekedésnek indul,
  • fájdalmassá válik,
  • megnehezíti a járást vagy a térd mozgatását,
  • rosszabbodnak a már meglévő tünetek,
  • zsibbadást vagy érzéketlenséget tapasztal a térdében vagy a lábszárában.

Baker-ciszta előfordulása

A Baker-ciszta a leggyakoribb térd hátsó felében megjelenő ciszta. Az esetek negyedében tünetmentes, különösen igaz ez 50 éves kor felett. Megjelenése két életkorbeli csúcsot mutat: gyakrabban fordul elő a 4 és 7 év közötti gyermekekben, illetve a 35-70 év közötti felnőttekben, de ezektől függetlenül, bármely életkorban kialakulhat.

Baker-ciszta kialakulásának okaiBaker-ciszta

A Baker-ciszta kialakulásának hátterében a térdízület fokozott folyadék termelése áll. Az ízületekben, így a térdben is, egy átlátszó, viszkózus folyadék (más néven szinoviális folyadék) termelődik, melynek feladata az ízfelszínek bevonása. Ennek célja kettős, egyrészt segíti a sima, gördülékeny mozgást, mivel az ízület alkotórészei könnyebben csúsznak el egymáson, másrészt csökkenti az ízületi felszínek közötti súrlódást, ami kopáshoz és fájdalomhoz vezetne. Ennek a szinoviális folyadéknak a felszaporodása vezet a Baker-ciszta kialakulásához, amit okozhat a térdízület gyulladása (latinul: arthritis) vagy a térd bármilyen eredetű sérülése, például egy térdszalag szakadás. A Baker-ciszta kialakulásának hátterében álló leggyakoribb eltérések az ízületi porckopás (latinul: osteoarthritis), a reumatoid arthritis (autoimmun eredetű, több ízületet érintő gyulladás) és a meniscus (a térdízületben található gyűrűporc) sérülések, de infektív arthritis (fertőzés következtében kialakuló ízületi gyulladás) vagy köszvény szövődménye is lehet. A gyerekkorban kialakuló Baker-ciszta hátterében leggyakrabban a direkt térdet érő trauma áll.

Baker-ciszta tünetei

Az esetek többségében a Baker-ciszta semmilyen panaszt nem okoz, egy más okból kifolyólag végzett képalkotó vizsgálat során fedezik fel egyfajta mellékleletként. Azokban az esetekben, amikor mégis tünetek kialakulásához vezet, felléphet:

  • duzzanat a térdhajlatban;
  • tapintható, mobilis csomó a térdhajlatban, melynek mérete az ujjbegynyitől egészen diónyi nagyságig terjedhet;
  • térd mögötti idegentest érzés;
  • térdfájdalom;
  • ízületi merevség;
  • illetve akár a térd teljes behajlítását is megakadályozhatja.

A tapasztalt panaszok mozgás vagy hosszas állás hatására rosszabbodhatnak. Gyakori, hogy kezdetben bizonytalanok a tünetek, például a guggolás válik nehezítetté, esetleg kisugárzó fájdalom jelentkezik. Előfordulhat, hogy a ciszta spontán kifakad, főként gyakori guggolást végzőknél, ilyenkor éles fájdalom léphet fel a térdben, ezt követően duzzanat vagy bőrpír alakulhat ki a vádli területén, mélyvénás trombózis képét utánozva. Ritkán a nagy méretű Baker-ciszta nyomást gyakorol a környező erekre és idegekre. Az előbbi eset vérrög kialakulására, bokatáji duzzanatra hajlamosít, míg utóbbi zsibbadáshoz, fájdalomhoz, csökkent érzékeléshez és mozgáshoz vezethet a térd alatti területeken.

Baker-ciszta diagnózisa

A Baker-ciszta diagnózisa gyakran már a fizikális vizsgálattal felállítható. Azonban mivel bizonyos tünetei azonosak más, akár súlyosabb kórképek (például vérrög, aneurizma, daganat) tüneteivel, ezért nem egyértelmű esetekben képalkotó vizsgálatokra is szükséges lehet, így például ultrahangra, röntgenre, MRI-re (mágnesen rezonancia vizsgálat).

Az ultrahang jól alkalmazható a térdízület vizsgálatára, információt ad a csontos képletek, valamint az ízületek, szalagok, íntapadások, nyáktömlők, ízületi belhártya állapotáról. A beteget nem éri káros sugárzás, és szemben más képalkotó eljárásokkal, az ízület mozgás közben is vizsgálható.

A röntgenfelvétel során röntgensugarak segítségével készítenek felvételeket testről. Az eljárás gyors és kiválóan alkalmas a csontok vizsgálatára. Ebben az esetben sem feltétlenül magát a Baker-cisztát mutatja ki, de az arthiritis - ami egyike a betegség lehetséges okainak - jelei észlelhetők a röntgenfelvételeken.

A mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) alkalmával mágneses tér segítségével készítenek részletes felvételeket a testről. Ennek nagy előnye, hogy a beteg nem találkozik káros sugárzással.  A térdízület alkotásában résztvevő struktúrák vizsgálatának kiváló eszköze az MRI. 

Kapcsolódó cikkünk

Ülés után fáj a térde? Ezek a térdkalács porcbántalmának tünetei

Ülés után fáj a térde? Ezek a térdkalács porcbántalmának tünetei

A térdízület az egyik legnagyobb terhelésnek kitett ízületünk, lépcsőzéskor például a súlyunk 2-3-szorosa terheli. Nem csoda, ha sokakat érint a ...

Baker-ciszta tüneteit utánzó egyéb betegségek

A Baker-cisztát fontos elkülöníteni a következő kórképektől:

  • térdhajlati artéria (latinul: arteria poplitea) aneurizma,
  • lágyrésztumorok,
  • meniszkusz ciszta,
  • trombózis.

Az elkülönítés azért is fontos, mert az előbb említett kórképek akár életet veszélyeztető állapotot is eredményezhetnek, így mindenképp érdemes orvosi segítséget igénybe venni. A differenciáldiagnosztikát segítik a tünetek és a korábban említett képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, MRI).

Baker-ciszta kezeléseBaker-ciszta

A Baker-ciszta előfordul, hogy magától felszívódik, valamint az enyhe tünetekkel járó formák esetén gyakran a tüneteket fokozó tevékenységek elkerülésével, jegeléssel és a láb pihentetésével, felpolcolásával is kezelhető a probléma.

Ugyanakkor nagy ciszta vagy kifejezett panaszok esetén kezelés válhat szükségessé, melynek eszközei a gyógyszeres terápia, a gyógytorna és a műtéti megoldások. A kezelésben a legfontosabb szempont a ciszta kialakulásának hátterében álló probléma megtalálása és megszüntetése, mivel ez rendszerint a ciszta elmúlásához vezet.

  • Baker-ciszta gyógyszeres kezelése
    A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) hatékonyan csillapíthatják a fájdalmat és a gyulladást.
    Az ízületbe adott szteroid injekció szintén mérsékelheti a gyulladást, ezáltal csökkentve a ciszta méretét és enyhítve a fájdalmat, de a ciszta kiújulását nem akadályozza meg.
     
  • Baker-ciszta kezelése gyógytornával
    A megfelelő gyakorlatok növelhetik a térdízület mozgástartományát, csökkenthetik a fájdalmat, a merevséget, a duzzanatot és hatékonyan segíthetik a térd funkcióinak megőrzését az izmok erősítése és nyújtása által. A torna elkezdése előtt mindenképp konzultáljon orvossal, gyógytornásszal.
     
  • Baker-ciszta műtéti és egyéb kezelése
    A Baker-ciszta mérete csökkenthető, és ezáltal a tünetek enyhíthetők a benne található folyadék lebocsátásával (aspiráció). Általában ultrahang vezérlés mellett, egy tű segítségével szívják le a folyadékot az ízületi résből.
    Abban az esetben, ha valamilyen ízületi elváltozás áll a Baker-ciszta kialakulásának hátterében, lehetőség van műtéttel helyreállítani a térdízületet, illetve a beavatkozás során is távolítható el folyadék a cisztából. Ezek a műtétek ma már gyakran arthroscopiával történnek, vagyis az operáló orvos egy apró vágáson keresztül juttat be egy optikai szálat az ízületbe, mely egy monitorhoz csatlakozik, ennek segítségével tud betekinteni az ízületbe, valamint ezen az apró vágáson keresztül végzi el a szükséges beavatkozást. Mivel így elkerülhető a nagyobb sebészi metszés, a szövődmények kockázata csökken, a rehabilitáció ideje jelentősen rövidül.

Baker-ciszta várható kimenetele

A legtöbb Baker-ciszta nem okoz sem panaszokat, sem szövődményeket. Bizonyos ciszták mindenfajta beavatkozás nélkül felszívódnak, és a legtöbbjük felszívódik a háttérben húzódó térdízületi rendellenesség kezelését követően. A szteroid injekció általában jó választás az ízületi gyulladásban szenvedő betegek számára, de a ciszta gyakran kiújul, ha a kialakulásához vezető betegség nincs megfelelően kezelve. Jelentős javulás érhető el a tünetes betegek állapotában ultrahang vezérelt aspiráció alkalmazásával.

Baker-ciszta kialakulásának megelőzése

A Baker-ciszta kialakulásának meglőzésének legjobb módja a térdsérülések elkerülése. Ennek érdekében javasolt:

  • megfelelő lábbeli viselése,
  • forduláshoz a talppárnák használata a térd helyett,
  • alapos bemelegítés testmozgás előtt és levezetés utána.

Térdsérülés esetén azonnal abba kell hagyni a sporttevékenységet, és érdemes megemelt pozícióban pihentetni, jegelni a térdet, térdszorítót viselni, valamint orvoshoz fordulni.

Téma szakértője

Dr. Szily Tamás

Ortopéd- traumatológus, ízületi specialista

  • Specialitások:
    • Térdfájdalom
    • Szalag sérülések
    • Porckopás, artrózis
    • Porcleválás, meniszkusz sérülés
    • Injekciós és műtéti beavatkozások
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)