Hideg vagy meleg? Nedves vagy száraz? Mikor használ a mozgásszervi fájdalmaknál a meleg terápia és hogyan érdemes alkalmazni azt? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr.Kapcsolódó cikkünk
Mikor jó a fájdalomra a meleg?
A vállízületben a lágyrészek (izmok, ínak, szalagok, nyáktömlő) nagyon szorosan helyezkednek el egymás mellett egy kicsi területen. A szűkös elhelyezkedésnek köszönhetően az anatómiai képletek egészségi állapota egymástól függenek, így a vállízületi nyáktömlő-gyulladás lehet az eredménye más egészségügyi problémáknak, illetve lehet az okozója is egyéb vállízületi betegségeknek.
A vállban lévő nyáktömlő-gyulladás jellemzője a váll külső oldali érzékenysége, különösen fájdalmas a kar felemelése, az öltözködés és az érintett váll nyomása. A vállízületi subacromiális bursa az emberi test legnagyobb nyáktömlője, amely hajlamos begyulladni legtöbbször a túlzott igénybevétel miatt.
A fájdalom kezdetleges bursitis esetén enyhe, de fizikai aktivitás hatására fokozódik, idővel egyre rosszabb lesz, amíg végül már nyugalmi állapotban sem múlik el. Ráfeküdni, vagy nyomás alá helyezni kényelmetlen, fájó érzéssel járhat. Minél erősebb a gyulladás és a fájdalom a vállban, annál gyengébb lesz a teherbíró képessége, a mozgás is beszűkül, nehézkessé válnak a mindennapi teendők végzése is, mint például az öltözködés.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
A vállcsúcs (acromion) a lapocka legfelső része, és a váll külső oldalának a csontos tetőpontját alkotja. A vállcsúcs belóg a felkar és a lapockán található vállízületi árok alkotta kapcsolódás fölé, de anélkül, hogy bármely csonthoz hozzáérne. A vállízület és a vállcsúcs között számos izom és ín található, így a rotátorköpeny izmai és inai is, amelyek a kar mozgásának szabályozásában és a vállízület stabilitásának fenntartásában vesznek részt. A vállízületi nyáktömlő kipárnázza az ízületet és csökkenti a súrlódást a váll izmai, inai és a vállcsúcs között. Amikor a nyáktömlő irritációnak (túlzott súrlódásnak) van kitéve, akkor egy picikét megvastagszik és ez gyulladásához vezet, ami fájdalmat és a folyadék felgyülemlést, duzzanatot okoz.
A subacromialis bursitis létrejöhet egy sérülés vagy egyszeri túlerőltetés következtében. A másik lehetőség, hogy a betegség huzamosabb idő alatt, mikrotraumák összességeként alakul ki. A betegség kockázatát növeli, ha valaki erős fizikai megterhelésnek van rendszeresen kitéve, vagy olyan mozgásokat végez, aminek következtében a vállban sok a súrlódás. A kialakulás kockázatát növeli az életkor, illetve az egyéni testfelépítés is. A vállízület alapvetően túlzsúfolt, sokat jelent, ha valakinek egy picit is kevesebb ott a terület az egyéni arányok eltérése miatt. További kockázatott jelent az idő teltével kialakuló meszesedés, ami tovább szűkítheti a területet.
A betegség kialakulásának okától függ minden esetben az, hogy a kezelés mely eljárások alkalmazásával lesz sikeres. Minden kezelés alapját az képzi, hogy megszüntesse a gyulladást és gátolja az újbóli kialakulását. A kezelés rendszerint magában foglalja a testrész pihentetését, hogy további súrlódás ne irritálja a nyáktömlőt.
A kezelések közül kiemelhető:
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
|
Bejelentkezés kezelésre: |
FájdalomKözpont+36 70 621 2433 |
Téma szakértői
Emlődaganat műtéte után gyakran neuropátiás, idegi jellegű fájdalmakkal küzdenek a páciensek. Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája erről a speciális fájdalomtípusról, és ennek kezelési lehetőségeiről beszélt.
Az onkológiai betegek fájdalomkezelése a rákgyógyítás kiemelt területe, hiszen nemcsak maga a betegség, de időnként a kezelések is fájdalommal járnak. Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája, a beteget körülvevő családtagok, hozzátartozók szerepére és a fájdalomcsillapítás bizonyos szabályaira hívta fel a figyelmet.