Így hat a hátfájás az életminőségre és a teljesítményre

Hatalmas populációt érint a hátfájás

A brit Arthritis Research UK nevű szervezet átfogó kutatásában megdöbbentő adatokról számolt be. Felméréseik szerint a felnőtt népesség harmadát érinti a hátfájás problémája, a fiatalok közül pedig kb. 13-25 százalék szenved krónikus hátfájástól. Angliában a felmérés kapcsán 5.5 millió ember számolt be komoly fájdalmakról.
- A hátfájás ilyen hatalmas térnyerése bizony értelemben a modern életvitel következménye – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa. - Ugyanis olyan rizikófaktorok járulnak hozzá a fájdalom megjelenéséhez, amelyek a mozgásszegény, ülő életmódból és bizonyos mértékig a modern ember elszigetelődéséből erednek. Az elsődleges kockázati tényező ugyanis az elhízás. Egy egészséges testtömeg-index-szel rendelkező személyhez képest egy elhízott embernek négyszer nagyobb esélye van a hátfájásra, különösen az alsó háti szakasz fájdalmára, és nem csak a megnövekedett terhelés, de az ennek következtében kialakuló strukturális változások miatt is. A második kockázati tényező a dohányzás, amely csaknem 50 %-kal növeli a hátfájdalom kialakulásának rizikóját, a többi, általa okozott betegségről nem is beszélve. Fontos tudni, hogy ebből a szempontból a depresszió is önálló kockázati tényezőnek számít, a depressziós páciensek közt 50 %-kal több a hátfájdalom, a nem érintettekhez képest. Itt tulajdonképpen egy ördögi kör figyelhető meg: a depresszió és a krónikus fájdalom egymást sajnos kölcsönösen erősítő faktorok.  A brit kutatók ugyanakkor hangsúlyozták a valamilyen szempontból hátrányos helyzet kockázatos mivoltát, különösen a 45-64 éves korosztályban.

A hátfájás jelentősen rontja az életminőséget

A hivatkozott tanulmány szerint a hátfájás, egész pontosan a derékfájdalom volt az elsődleges ok, ami miatt a vizsgált 26 éves időszakban az érintettek mozgáskorlátozottsággal küzdöttek. A munkából való kiesés tekintetében ez volt a második leggyakoribb ok, ami miatt rövid távú betegszabadságot vettek ki.  A fájdalom ellenére a páciensek három hónap után nem kerestek tovább orvosi segítséget, holott 60-80 %-uk még egy év után is küzdött a fájdalommal. 
Arnold doktor szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a hátfájdalom milyen erősen hat az élet minden területére, legyen szó munkáról, közérzetről, a mozgás szabadságáról.  Ráadásul mára az is bebizonyosodott, hogy a krónikus fájdalom a neuropátiás fájdalmakat is felerősítheti,  és hozzájárul a szorongás, a hangulat- és alvászavarok megjelenéséhez is.
- A pácienseknek tehát nem érdemes ezzel a problémával egyedül küzdeni, szerencsére ma már számos hatékony módszer van a kezünkben, amelyekkel segíthetünk. Ha megtaláljuk a fájdalom kiváltó okát, eldönthetjük, hogy milyen eljárás vagy összetett kezelés lehet a legjobb hatásfokú. A célzott injekciókúra hasonlóan hatékony lehet, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia. Már csak a rizikófaktorok ismertében is nagyon fontos, hogy a gyógyulást elősegítsük funkcionális gyógytornával és mentálhigiénés támogatással is. Utóbbi nélkül úgy vélem, nem lehet teljes a felépülés. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek, valamint a lelki-szellemi támogatásnak éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a fájdalom felé, és segítsünk a páciensnek elhinni, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető – hangsúlyozza a szakértő.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)