Mit tehet a daganatos beteg a fájdalom csillapítása érdekében?

Lépjünk ki az ördögi körből!

A daganatos betegséggel járó fájdalom – amely eredhet magából a daganatból és a kezelések következményeiből is – mindenkit megvisel, fizikailag és lelkileg egyaránt. A fájdalom lehet specifikus és általános is, okozhat szorongást, depressziót – ami viszont ördögi körként felerősítheti magát a fájdalmat is. Vagyis mindenképpen hangsúlyosan kell foglalkozni az onkológiai fájdalommal, mindent meg kell tenni a legnagyobb hatásfokú és biztonságos fájdalomcsillapításért.
Nem véletlen, hogy a szakmai szervezetek, így az American Cancer Society is külön területként foglalkozik a daganatos betegek fájdalomcsillapításával, és hangsúlyozza, hogy még az igen komoly fájdalmak is csillapíthatók – legtöbbször szájon át szedhető gyógyszerek kombinációjával is. Javaslatuk szerint, ha az orvos által rendelt gyógyszereket az előírtaknak megfelelően veszi be a beteg, megelőzhetők a súlyos állapotok, ha pedig maga a daganatkezelés ér el eredmény, lassan a fájdalomcsillapításra is kevesebb szükség lehet. 

Mit tehet a beteg a fájdalom hatékony csillapításáért?

- A beteg legfontosabb teendője, hogy beszéljen a fájdalmáról a kezelőorvosának, részletesen beszámolva arról, mikor kezdődött, milyen érzetekkel jár, mitől javul, mitől romlik, hogyan hat a fájdalom az életére – hangsúlyozza dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. – Az is hasznos, ha elhelyezi egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, mennyire tartja erősnek a fájdalmát, a 10-es a szinte már elviselhetetlen fájdalmat jelzi. Azt is komolyan kell venni a páciensnek, hogy a gyógyszereit az előírtaknak megfelelően szedje. Onkológiai fájdalmak esetén legtöbbször nem a fájdalmak jelentkezésekor, hanem pontos időbeosztás szerint folyik a gyógyszerelés. Éppen ezért a gyógyszerek hirtelen abbahagyásától is óvakodni kell, ha változtatásra van szükség, többnyire a lassú leállást szoktuk javasolni. Ha az állapot megengedi, érdemes aktívnak maradni, sétálni, elvégezni a mindennapi teendőket.

Pádi doktornő szerint arról is mindenképpen be kell számolni az orvosnak, ha a beteg rosszul van, hányingert érez a gyógyszerektől, hiszen ilyenkor szerváltásra vagy a hányinger kezelésére lehet szükség. Olyan mellékhatások is előfordulhatnak egy-egy új szer hatására, mint a gyengeség, az álmosság, a szédülés, ebben az esetben fokozott elővigyázatossággal szabad csak mozogni. Mivel a mellékhatások közt a székrekedés is szerepelhet, szükség lehet enyhe hashajtókra is – kiegyensúlyozásként. A mellékhatásokat egyébként érdemes feljegyezni, és ezekről is beszámolni az orvosnak, aki mérlegelni tudja a lehetőségeket. 

Mikor lehet szükség a kezelés megváltoztatására?

A krónikus fájdalom kimerít minden embert, és megakadályozhatja még a kedvelt és/vagy szükséges tevékenységeiben is. A körültekintően elrendelt és beállított fájdalomcsillapítás ugyan komoly segítséget jelent, de még így is időről időre szükség lehet a kezelés revíziójára. Mikor érdemes újragondolni a fájdalomcsillapító terápiát?

• Ha gyakran jelentkezik áttörő fájdalom, ami az orvosi kezelés szerint, „órarendszerűen” szedett fájdalomcsillapító dózisok közt mutatkozó fájdalmat jelenti. Ilyenkor szükség lehet a köztes időben is fájdalomcsillapítóra és erről egyeztetni is szükséges a kezelőorvossal.
• Ha a rendelt fájdalomcsillapító terápia nem csökkenti a fájdalmat, vagy ha még jóval a következő dózis előtt visszatér a fájdalom.
• Ha az alvást is megzavarja a fájdalom.
• Ha új területen mutatkozik a fájdalom, vagy megváltozik annak jellege.
• Ha csökken a mozgás- vagy cselekvési képesség.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)