6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Létrehozva: 2020.09.10 Módosítva: 2020.11.25

Sokan még ma is hipochondriának tartják, holott a krónikus fájdalom szindrómával élők komoly nehézségekkel küzdenek a mindennapokban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa a gyakori félreértésekről és a komplex kezelés lehetőségeiről beszélt.

1. Sokféle állapot vezethet krónikus fájdalom szindrómához

Minden olyan állapot, betegség, ami hosszan tartó fájdalommal jár, okozhat krónikus fájdalom szindrómát (KFSZ-t). Ennek definíciója szerint ugyanis 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amelyben a psziché is érintett. A téma szakértői feltételezik a pszicho-neuro-endokrin-immuno eredetet, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha van egy meg nem oldott élethelyzet, egy szociális stresszor, akkor ez bizonyos fájdalomemlékeket aktivál, amelyek idővel szervülnek. A páciensnél pedig idővel kialakul egy diszfunkcionális attitűd, miszerint „ő nem tud meggyógyulni”.
Számos betegség lehet kiindulópontja a szindrómának, mint például ízületi gyulladás, rheumatoid arthritis, bármilyen ok miatti hátfájás, fibromyalgia, irritábilis bél szindróma, daganatos betegségek.  

2. A krónikus fájdalom szindrómával mindennap kihívás lehet

A krónikus fájdalom szindróma valódi szenvedés, ami kezelést igényel.Sok KFSZ beteg tart a reggelektől, hiszen az előző napi viszonylag jó állapot még nem jelenti azt, hogy másnap is minden rendben lesz. Ez a fajta bizonytalanság és rettegés természetesen tovább ronthat az állapoton, és valóban előfordulhat, hogy a beteg fel sem tud kelni az ágyból. A környezet pedig gyakran kétkedve fogadja ezt az állapotot, és mintha a „krónikus” kifejezéssel sem tudnának megbirkózni, ezért hangozhat el olyan sokszor a „holnapra semmi bajod sem lesz” biztatás.

3. A KFSZ betegek „mindent próbáltak már”

Szinte mindennapos eset, hogy a KFSZ betegek olyan jó tanácsokat kapnak, hogy próbálkozzanak vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, másik párnával, speciális diétával vagy „immunerősítőkkel”. Az igazság az, hogy a páciensek szinte mindent megpróbálnak, sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig, így külön frusztrációt okozhat náluk, hogy „semmi sem használ”.

4. A páciensek attól tartanak, nem szabad mozogniuk

Gyakori tévhit a KFSZ betegek körében, hogy a mozgás csak fokozza a panaszaikat. Holott ennek éppen az ellenkezője az igaz, tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit. A Pain című szaklap 2017-es tanulmányából kiderül, hogy a fizikai aktivitás, amely együtt jár a pszichés stimulációval, képes megváltoztatni azt, ahogyan az agy és a gerincvelő fogadja azokat a testből érkező jeleket, amelyekre korábban fájdalommal reagált. Vagyis aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők. Ráadásul a mozgás – még egy könnyű séta is - eltereli a figyelmet a fájdalomról, növeli az önbecsülést, hiszen cselekvőképesnek érezheti magát a beteg és úgy gondol önmagunkra, mint olyasvalakire, aki legyőzte a határait. Persze a megfelelő mozgástípus kiválasztásához fontos lenne orvos, gyógytornász, mozgásterapeuta iránymutatását kérni.

5. A fájdalom mindent megváltoztat

Ha valaki hónapokig, évekig fájdalommal vagy fájdalomtól való rettegéssel él, annak nem csak a fizikai állapota fog megváltozni. A KFSZ sajnos szép lassan hajlamos megkeseríteni a családi életet, elszigetelni a pácienst a szociális közegétől, rontani a teljesítményét. Sokan akár a munkájukat is elveszíthetik, mert nincsenek olyan állapotban, hogy jó minőségben elvégezzék azt. Vagyis egy nagyon összetett problémáról van szó, amelynek kezelése sem lehet csak egyetlen irányú.

6. A kezelés mindig komplex kell, hogy legyen

A krónikus fájdalom kezelésére számos módszer rendelkezésre áll. - Krónikus fájdalom szindróma esetén a legtöbben több stációt is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak, de valóban fontos, hogy az érintettek ne adják meg magukat a lefelé tartó spirálnak – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa. - A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a forrást, eldönthetjük, hogy milyen kombinált kezelés lehet a legnagyobb hatásfokú. Szóba jöhet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, a gyógytorna, a neurológusi, immunológusi segítség és a mentálhigiénés, pszichológusi, pszichiáteri támogatás is. Lelki, mentális segítség nélkül ugyanis nem létezik teljes gyógyulás. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a KFSZ felé, és mindenképpen bátorítsuk a szenvedő pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

Téma szakértője

  • Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

    • sebész, fájdalomspecialista, hialuronsav szakértő, neurálterápia-, akupunktúra-, HKO/TCM szakorvosa, minősített oktató
  • Specialitások:
    • holisztikus szemlélet
    • hosszú ideje fennálló fájdalmak
    • bizonytalan eredetű fájdalmak
    • keleti és nyugati orvoslás ötvözése
    • kollagen injekció és hialuronsav injekció szakértő
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Vélemények dr. Arnold Dénes Arnold MSc-ről>>

     

    Rendelés típusa:

    Páciensek fogadása COVID-19 járvány idején:

    • negatív PCR teszt (2 napon belüli) vagy védettségi igazolással 

Orvos válaszol

Tisztelt Dr!
Olyan problémám van, hogy fáj a jobb csuklóm hónapok óta. Nincs bedagadva, tudom mozgatni, nyomásra sem fáj, csak ha használom. Kezdetben a csuklómnál fájt mostmár terjed lefele az alkaromra. Cheerleading sportágat űzöm, illetve kasszásként dolgozom. Korábban is fájt a csuklóm de elmúlt, most azonban visszajött sokkal nagyobb fájdalommal. Újabban a bal csuklóm is szokott fájni. Voltam orvosnál, nem mondott semmit csak hogy kenegessem ha szükséges fájdalomcsillapító. Aggódom, mrrt hallottam, illetve tapasztaltam, hogy a csuklóbetegségeknek komolyabb következményei is lehetnek ha elhanyagolják. Szeretném kikérni más orvos véleményét is ez miatt.

Köszönettel

Méhes Anett

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Fájdalom specialista
Tisztelt Hölgyem!

Rheumatológiai kivizsgálást javaslok, addig is lehetőleg viseljen csuklóbandázst munka közben.

Tisztelettel,
Dr. ARNOLD Dénes ARNOLD MSc.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Profi

A doktor úr profizmusa, empátiája. Gerinc problámákkal küzdő embereknek biztosan szívből fogom ajánlani.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Mit tegyek, ha daganatra gyanakszom?

Mit tegyek, ha daganatra gyanakszom?

Akár gyanús tünetek miatt, akár csak megnyugtatásul, bizonyos vizsgálatokkal meg lehet bizonyosodni arról, van-e daganatos betegségünk, vagy nincs. Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája azokra a lehetőségekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel el lehet dönteni a kérdést. 

Az isiász komolyabb betegség következménye is lehet

Az isiász komolyabb betegség következménye is lehet

Az isiászt gyakran emlegetik ülőideg-gyulladás, ülőidegzsába néven – nem véletlenül, hiszen gyakorlatilag ez a rengeteget ülő ember betegsége. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint akár a derekunkban, akár a lábunkban érzünk fájdalmat, zsibbadást, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnunk, ugyanis az isiász mögött bizonyos esetekben súlyosabb betegség húzódik meg.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat