6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Létrehozva: 2020.09.10 Módosítva: 2020.09.10

Sokan még ma is hipochondriának tartják, holott a krónikus fájdalom szindrómával élők komoly nehézségekkel küzdenek a mindennapokban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa a gyakori félreértésekről és a komplex kezelés lehetőségeiről beszélt.

1. Sokféle állapot vezethet krónikus fájdalom szindrómához

Minden olyan állapot, betegség, ami hosszan tartó fájdalommal jár, okozhat krónikus fájdalom szindrómát (KFSZ-t). Ennek definíciója szerint ugyanis 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amelyben a psziché is érintett. A téma szakértői feltételezik a pszicho-neuro-endokrin-immuno eredetet, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha van egy meg nem oldott élethelyzet, egy szociális stresszor, akkor ez bizonyos fájdalomemlékeket aktivál, amelyek idővel szervülnek. A páciensnél pedig idővel kialakul egy diszfunkcionális attitűd, miszerint „ő nem tud meggyógyulni”.
Számos betegség lehet kiindulópontja a szindrómának, mint például ízületi gyulladás, rheumatoid arthritis, bármilyen ok miatti hátfájás, fibromyalgia, irritábilis bél szindróma, daganatos betegségek.  

2. A krónikus fájdalom szindrómával mindennap kihívás lehet

A krónikus fájdalom szindróma valódi szenvedés, ami kezelést igényel.Sok KFSZ beteg tart a reggelektől, hiszen az előző napi viszonylag jó állapot még nem jelenti azt, hogy másnap is minden rendben lesz. Ez a fajta bizonytalanság és rettegés természetesen tovább ronthat az állapoton, és valóban előfordulhat, hogy a beteg fel sem tud kelni az ágyból. A környezet pedig gyakran kétkedve fogadja ezt az állapotot, és mintha a „krónikus” kifejezéssel sem tudnának megbirkózni, ezért hangozhat el olyan sokszor a „holnapra semmi bajod sem lesz” biztatás.

3. A KFSZ betegek „mindent próbáltak már”

Szinte mindennapos eset, hogy a KFSZ betegek olyan jó tanácsokat kapnak, hogy próbálkozzanak vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, másik párnával, speciális diétával vagy „immunerősítőkkel”. Az igazság az, hogy a páciensek szinte mindent megpróbálnak, sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig, így külön frusztrációt okozhat náluk, hogy „semmi sem használ”.

4. A páciensek attól tartanak, nem szabad mozogniuk

Gyakori tévhit a KFSZ betegek körében, hogy a mozgás csak fokozza a panaszaikat. Holott ennek éppen az ellenkezője az igaz, tudományos bizonyítékok is alátámasztják a mozgás előnyeit. A Pain című szaklap 2017-es tanulmányából kiderül, hogy a fizikai aktivitás, amely együtt jár a pszichés stimulációval, képes megváltoztatni azt, ahogyan az agy és a gerincvelő fogadja azokat a testből érkező jeleket, amelyekre korábban fájdalommal reagált. Vagyis aki aktív, kevesebb fájdalmat fog tapasztalni, mint a passzívan szenvedők. Ráadásul a mozgás – még egy könnyű séta is - eltereli a figyelmet a fájdalomról, növeli az önbecsülést, hiszen cselekvőképesnek érezheti magát a beteg és úgy gondol önmagunkra, mint olyasvalakire, aki legyőzte a határait. Persze a megfelelő mozgástípus kiválasztásához fontos lenne orvos, gyógytornász, mozgásterapeuta iránymutatását kérni.

5. A fájdalom mindent megváltoztat

Ha valaki hónapokig, évekig fájdalommal vagy fájdalomtól való rettegéssel él, annak nem csak a fizikai állapota fog megváltozni. A KFSZ sajnos szép lassan hajlamos megkeseríteni a családi életet, elszigetelni a pácienst a szociális közegétől, rontani a teljesítményét. Sokan akár a munkájukat is elveszíthetik, mert nincsenek olyan állapotban, hogy jó minőségben elvégezzék azt. Vagyis egy nagyon összetett problémáról van szó, amelynek kezelése sem lehet csak egyetlen irányú.

6. A kezelés mindig komplex kell, hogy legyen

A krónikus fájdalom kezelésére számos módszer rendelkezésre áll. - Krónikus fájdalom szindróma esetén a legtöbben több stációt is végigjárnak, míg pontos diagnózishoz és hatékony kezeléshez jutnak, de valóban fontos, hogy az érintettek ne adják meg magukat a lefelé tartó spirálnak – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa. - A rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis szinte már fél gyógyulás. Ha megtaláltuk a forrást, eldönthetjük, hogy milyen kombinált kezelés lehet a legnagyobb hatásfokú. Szóba jöhet a célzott injekciókúra éppúgy, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, mint a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, a gyógytorna, a neurológusi, immunológusi segítség és a mentálhigiénés, pszichológusi, pszichiáteri támogatás is. Lelki, mentális segítség nélkül ugyanis nem létezik teljes gyógyulás. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a KFSZ felé, és mindenképpen bátorítsuk a szenvedő pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)

 

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Nő!

Derékfájdalom kapcsán szeretném kikérni véleményét. 21 éves nő vagyok. A fajdalom kb egy éve kezdődött, nem állandó, újra és újra visszatér. Az utóbbi két hónapban sokat betegeskedtem, nem tudom ez számít e. Két hétig szedtem antibiotikumot (aktil duo) amelyet fogműtétre és arcüreggyulladásra kaptam. Reflux gyanujara kezdetben pantoprazol-teva, most pedig quamatel tablettát szedek, szakorvosi vizsgálatra sajnos még 2 hetet kell várnom. Egyéb gyógyszerek: sinupret forte, mometazon sandoz orrspray, xilox-ot kb. Másfél hétig szedtem fogászati gyulladás miatt, műtét utan pedig ketodex-et.
November elején egy hirtelen mozdulat hatására pár napig fájt a térdem, amelynek akkor nem tulajdonítottam jelentőséget. Ez azonban azóta bizonyos időközönként előtör. Kb. 3-4 hete mintha a csípőnél éreztem volna fájdalmat (főleg fekvő helyzetben) amely a combba sugárzott. Mozgás hatására javult a helyzet. Viszont előfordult, hogy séta közben jelentkezett járáskor szúró fájdalom, amely viszonylag hamar, maximum fél óra alatt elmúlt. A fájdalom helye sem állandó, van hogy a bal oldal fáj, máskor pedig a jobb. A lábban néha jelentkezett tűszurkálás jellegű érzés, amely a bal lábban erősebb, viszont időnként a test többi pontján is érzem. Az utóbbi időszakban több izület is fájt, hol az egyik kézben, hol a másik vagy éppen a vállban. Nem tudom, hogy ezt okozhatja e a szedett gyógyszerek egyike, hiszen több tájékoztatóban is fel van tüntetve az izületi fájdalom, mint mellékhatás, vagy pedig más problémára.

Múlt héten jártam háziorvosomnál, hiszen az utóbbi egy héten jobban fájt a derekam. Én gerinc eredetű fájdalomra gyanakodtam, viszont szerinte valamilyen vese probléma lehet a háttérben. Kb. a bordákig terjedő részen fáj a derekam, illetve mellette. Ütögetésre érzékeny. Ez néha jobb, illetve bal alsó irányba kisugárzik. Múlt hét óta fáj a hasam, ez főleg a köldök környékén, illetve attól feljebb lévő részen, nyomásra érzékeny, néha még az is kellemetlenséget okoz ha hasra fekszem. A bordák alatt szokott néha jelentkezni szúrásszerű fájdalom, illetve néha az alhasban ami az ágyék felé sugárzik. Egyébként csípő érzés nem jelentkezett vizelés közben, illetve nem is volt véres. Ciprinol antibiotikumot kaptam, vizelet vizsgálatig másfél hetet kell várnom.

Ön szerint ezek valóban lehetnek gerinc eredetű problémák? Illetve pontosan milyen szakemberhez kellene fordulnom, mindenképp szükséges hozzá háziorvosi beutaló?
Válaszát előre is köszönöm szépen!

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc
Dr. Arnold Dénes Arnold MSc Fájdalom specialista
Tisztelet Hölgyem ,


A leírt tünettan alapján a derekfajasa egyaránt származhat az Also háti gerinc szakasz elvaltaltozasaibol , lehet vese eredetű is, de az is előfordulhat , hogy mindkét elváltozás egyszerre áll fenn.
Önt háziorvosa kezeli jelenleg , es eldönti a fizikalis vizsgálat , a klinikai kép ès a labor eredmények alapján , hogy szükséges - e további szakorvosi konzilium :
Rheumatologiai és/vagy
Urologiai irányban.

Ha közfinanszírozott ellátást kiván igénybe venni , arra háziorvosától(HO ) kaphat beutalót.
A magán egészségügyi szolgáltatókhoz nem szükséges HO-beutaló .

Tisztelettel ,

DR. ARNOLD Dénes ARNOLD MSc.
Sebész szakorvos
Fájdalomspecialista

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Közvetlen,barátságos

Közvetlen,barátságos,igaz hogy még csak a harmadik kezelésen voltam de amennyire meg tudom ítélni kiváló szakembert ismertem meg

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

6 dolog, amit tudni kell a krónikus fájdalom szindrómáról

Sokan még ma is hipochondriának tartják, holott a krónikus fájdalom szindrómával élők komoly nehézségekkel küzdenek a mindennapokban. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia - és a HKO / TCM szakorvosa a gyakori félreértésekről és a komplex kezelés lehetőségeiről beszélt.

Így térjünk vissza a sporthoz sérülés után

Így térjünk vissza a sporthoz sérülés után

Sportsérülés mindenkivel előfordulhat, azonban csak a rövid távon gondolkozók vágnak bele túl gyorsan ismét az edzésmunkába. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos elmondja, melyek azok a fontos lépések, amelyeket mindenképpen meg kell tenni az minőségi gyógyuláshoz. 

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport