Regeneratív orvoslással a sportolóknál gyakori ugrótérd ellen

Online Bejelentkezés

Dr. Páll Zoltán

+36 70 621 2433

Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.

Miért alakul ki az ugrótérd?

A tulajdonképpeni ok a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, ami nagyrészt a nem szakszerűen felépített edzés következménye. Eleinte „csak” egy gyulladás alakul ki, ami gyorsan rendbe jön. Ha azonban ez többször is előfordul, kialakul egy folyamat, amelynek lényege a patella-ín eredési zónájának degeneratív elváltozása.   
- Ez már maga a tendonitis vagy ugrótérd, ami különösen veszélyezteti az ugrószámokban induló atlétákat és a labdajátékosokat. Náluk arról lehet szó, hogy folytonosan ismétlődő trauma és persze a kor előrehaladása komoly károsodást okozhat a térdízületben. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy az ugrótérd az idősebbek betegsége, hiszen jellemzően a 20-as, 30-as években okoz gondot, de ekkorra már az ízület régóta tartó, erős terhelésnek lehet kitéve. További rizikófaktor a nagyobb testsúly, hiszen így nagyobb nyomás nehezedik a térdre a földre érkezéskor – ismerteti Páll doktor.

A terhelés árt az ugrótérdnek

Az ugrótérd vezető tünete a fájdalom és az érzékenység a térdkalács alatt. A fájdalom általában fizikai aktivitás után jelentkezik, és a további mozgás (főleg a futás, ugrás) csak ront a helyzeten. Az érintett személy azt érezheti, hogy egyre gyengébb a térde, ez pedig sportolóknál nyilvánvalóan akadályozza a munkát. Reggelente különösen merevnek tűnhet az ízület, és kinyújtott lábnál a térd alatti terület nyomásérzékenységet is mutat. 
Előfordulhat a paletta ín szakadása is, ami egy komoly sérülés, és nem maradhat észrevétlen, hiszen nem csak komoly fájdalommal jár, de többnyire egy szakadó, pukkanó hangot is hall a sérült. A térd ilyenkor megduzzad és az érintett nem tudja kiegyenesíteni a lábát. Ilyen esetben természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni. Amennyiben nem ennyire akut a dolog, a fizikális vizsgálaton túl a képalkotó eljárások (MRI, röntgen, ultrahang) során lehet felállítani az ugrótérd diagnózisát.   

A sejtterápiás kezelés és az orvosi kollagén kúra is beválhat

A kezelés első lépése természetesen a fájdalomcsillapítás, ami történhet otthoni kezeléssel – vagyis pihentetéssel, jegeléssel, recept nélküli fájdalomcsillapítókkal -, de szükség lehet más eljárásokra is, főként, ha olyan sportolóról van szó, aki folytatni kívánja a tevékenységét. Gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig nagyon ajánlott a regeneratív orvoslás körébe tartozó orvosi kollagén injekciókúra, amely támogatja, erősíti a szöveti struktúrát.
- Rendkívül sok és jó tapasztalatunk van a sejtterápiás kezelést (PRP-terápiát) illetően is, amivel olyan sejteket lehet előállítani a saját vérből, amelyek a megfelelő helyre beadva képesek olyan sejtekké és szövetekké differenciálódni, amelyekre éppen szükség van – ismerteti dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. - Már 2013-ban volt olyan kutatás, amelyben 65 ugrótérddel küzdő atlétát kezeltek – a csoport felét lökéshullám terápiával, a másik felét sejtterápiás kezeléssel. Bár mindkét csoport mutatott javulást a kezelés után, a sejtterápiás kezelésben részesülők a 6 hónappal, majd a 12 hónappal későbbi felülvizsgálatokon sokkal jelentősebb eredményekről számoltak be. Vagyis a sportolóknak, de tulajdonképpen bárkinek, aki ismét fájdalommentesen szeretné használni a térdét az ugrótérd kialakulása után, javasolható a regeneratív medicina és feltétlenül szükséges a személyre szabott gyógytorna is, főként a sérülés kiújulásának megelőzése érdekében.

Forrás: Fájdalomközpont (www.fajdalomkozpont.hu)