Mozgásszervi fájdalmak csillapítása
Szerző: Fájdalomközpont

Mozgásszervi fájdalmak csillapítása

2024.12.20 18:28

Az orvosi hivatás egyik legősibb és legfőbb feladata a fájdalom csillapítása. A fájdalom ugyanis – helyétől és mértékétől függően – sok szenvedést okozhat a mindennapokban. Nem különbözik ebben a mozgásszervi fájdalom sem, ami egy rendkívül gyakori panasz, különösen az idősebbek körében.


Milyen érzés a mozgásszervi fájdalom?
Hol alakulhat ki mozgásszervi fájdalom?
Mi lehet a mozgásszervi fájdalom oka?
Milyen módszerekkel enyhíthető a mozgásszervi fájdalom?
Milyen életmódbeli változtatásokat érdemes még bevezetni?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fájdalom Központban

Milyen érzés a mozgásszervi fájdalom?

A mozgásszerveinket érintő betegségek fő tünete a fájdalom. Akkor jelenik meg, ha sérülés, gyulladás vagy valamilyen betegség érinti a csontokat, ízületeket, szalagokat, inakat vagy az izmokat. A csonttörés például hirtelen, erős fájdalmat okozhat, míg más betegségeknél krónikusan, évekig is fennállhat a fájdalom. A mozgásszervi fájdalom rendkívül zavaró lehet a hétköznapokban, mert akadályozhatja a szokásos tevékenységek elvégzését. Ilyen esetekben forduljon bizalommal Központunk munkatársaihoz, ahol sokféle kezelési módszer áll rendelkezésre a mozgásszervi fájdalom enyhítéséhez.

A mozgásszervi fájdalom lehet akut vagy krónikus. Akut esetben hirtelen kezdődik a mozgásszervi fájdalom és általában súlyos, erős tüneteket okoz. Szerencsére azonban az akut mozgásszervi fájdalom átmeneti, szemben a krónikussal, ami jellemzően enyhébb ugyan, de hosszan tart. A mozgásszervi fájdalom fennállási ideje függ annak okától, súlyosságától és a kapott kezeléstől. A megfelelő kezelés révén ugyanis nem csak enyhíteni tudjuk a fájdalmat, hanem a gyorsabb gyógyulást is elősegíteni. A mozgásszervi fájdalom jellemzően ott abban a testrészben lép fel, amit a sérülés vagy betegség érint. Ez azonban nem mindig van így, mert kisugárzó fájdalmat is okozhat. A fájdalom mellett a mozgásszervi betegségek más tüneteket is okozhatnak, például az alábbiakat:

  • Csökkent mozgástartomány
  • Ízületi merevség
  • Fáradtság
  • Gyengeség
  • Duzzanat (ödéma)
  • Kipirosodott, meleg bőr
  • Krepitáció (az ízületek mozgatásakor keletkező zajok, például recsegés vagy pattogás)

A mozgásszervi betegségek nem csupán a csontokra és az izmokra lehetnek hatással, hanem akár az idegrendszerre is. Ha például a gerinc megsérül, az nyomást gyakorolhat a végtagjainkba futó idegekre is, ami olyan tüneteket okozhat, mint a bizsergés vagy zsibbadás. Hosszútávon a mozgásszervi fájdalom alvászavarokhoz, a munkaképesség csökkenéséhez és az életminőség romlásához is vezethet.  Mindezek miatt fontos hatékonyan és lehetőség szerint korán megkezdeni a mozgásszervi fájdalom kezelését.

Kapcsolódó cikkünk

Mire valók egyes speciális eljárások a fájdalomkezelésben?

Mire valók egyes speciális eljárások a fájdalomkezelésben?

A fájdalomkezelésben ma már rendkívül sok módszer elérhető, amelyek értő kezekben alkalmazva hatékonyak és biztonságosak. Sok megnevezés ismerős lehet, de kevesen ...

Hol alakulhat ki mozgásszervi fájdalom?

A mozgásszervi fájdalom megjelenése eltérő lehet, attól függően, hogy pontosan hol és miért alakult ki, illetve, hogy milyen szöveteket érint az elváltozás. Ezek alapján megkülönböztethetjük az alábbiakat:Mozgásszervi fájdalom - Fájdalom Központ

  • Csontfájdalom: A csontfájdalom hátterében leggyakrabban traumás sérülések állnak, de fertőzések vagy daganat következtében is kialakulhat. Általában tompa és mély fájdalomként írható le ez az érzés. Csonttörés esetén a fájdalom élesebb és intenzívebb lehet.
  • Ízületi fájdalom: Az ízületi fájdalom lehet állandó (3 hónapnál is tovább tarthat krónikus esetben), vagy pedig olyan típusú, ami jön és megy. Az akut ízületi fájdalmat általában sérülés vagy fertőzés okozza, míg a krónikus ízületi fájdalom általában olyan betegségek következménye, mint a reumatoid artritisz vagy az osteoarthritis. Sok embernél az ízületi fájdalom általában pihenéssel javul, és fizikai aktivitás hatására súlyosbodik. Ízületi merevség vagy égő, lüktető érzés is társulhat hozzá.
  • Izomfájdalom: Az izomfájdalom jelentkezhet mély, állandó fájdalom vagy éles, görcsszerű fájdalom formájában. Egyeseknél az izomfájdalom testszerte mindenhol fennáll, míg másoknál csak bizonyos területeken. Általában sérülés következtében jön létre, de kialakulhat fertőzés, túlhasználat, egyes gyógyszerek szedése vagy daganatok következtében is.
  • Ín- és szalagfájdalom: Ez a fajta fájdalom jellemzően rosszabbodik, ha az illető mozgatja az érintett területet. A fájdalmat gyakran élesnek írják le, és általában sérülések következménye.
  • Mellkasi fájdalom: Habár a legtöbbeknek a mellkasi fájdalom kapcsán a szívroham jut az eszükbe, érdemes tudni, hogy a mozgásszervek is okozhatják. Gyakori oka például a costochondritis (a bordák és a mellcsont közötti porc gyulladása), vagy a bordák közötti izmok meghúzódása.
  • Hátfájás: A hátfájás nagyon gyakori panasz, a derékfájás például világszerte a rokkantság vezető oka. Az ilyen típusú mozgásszervi fájdalom lehet tompa vagy éles. A hátfájás radikulopátiához (az idegek összenyomásához) is vezethet, ami zsibbadást vagy áramütésszerű érzést okozhat a karokban vagy lábakban.
  • Ideg kompressziós fájdalom: Ez a típusú mozgásszervi fájdalom akkor jelentkezik, ha egy ideg nyomás alá kerül. Létrejöhet az ideg gyökerénél, a gerinc kilépési helyén (radikulopátia), vagy bárhol, ahol az idegek a karokon vagy lábakon szűk helyen keresztül haladnak - ez az úgynevezett idegbecsípődés. A fájdalom mellett az idegkompresszió bizsergést/áramütésszerű érzést, csökkent érzékelést vagy zsibbadást okozhat az érintett területen. Ezt nevezik perifériás neuropátiának.
  • Fibromyalgia: A fibromyalgia egy olyan állapot, amely az egész testben, több ponton is mozgásszervi fájdalmat okozhat. Leggyakrabban a szalagokban, inakban és az izmokban lép fel fájdalom. A fibromyalgiából eredő fájdalom jöhet és mehet, vagy egész nap is kitarthat. Viszonylag nehéz jellemezni, merevséggel is járhat, maró vagy égő fájdalomként írható le.

Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk a mozgásszervi fájdalom egyes típusait:

Nyak-, derék- és hátfájdalmak

Ízületi fájdalmak

Izom- és ínfájdalmak

Mi lehet a mozgásszervi fájdalom oka?

A mozgásszervi fájdalom hátterében gyakran trauma vagy ismétlődő, túlzott használat áll. A csontok, szalagok, inak vagy az izmok sérülései elsősorban fájdalommal jelzik a bajt. A mozgásszervi fájdalom traumás okai közé tartoznak:

  • törések (csonttörések)
  • Rándulások (a szalagok sérülése)
  • Húzódás (izom sérülése)
  • ízületi ficam (a csontok elmozdulnak a helyükről)
  • Íngyulladás (az izmot a csonthoz kötő inak gyulladása)
  • Ínszakadás

Az ismétlődő igénybevétel okozta mozgásszervi fájdalom általában azokat érinti, akik valamit sportolnak vagy fizikai munkát végeznek. Ezek ugyanis ismételt mozdulatokat vagy kényelmetlen pozíciókat igényelnek, amik megterhelőek lehetnek a mozgásszervrendszer számára. Mozgásszervi fájdalom alakulhat ki az alábbi mozdulatok miatt, ha azt helytelenül hajtják végre vagy túl gyakran ismétlik:

  • Lehajlás
  • A karok hosszú ideig történő felemelése
  • A nyak előrehajlított helyzetben tartása
  • Nehéz tárgyak emelése
  • Kéziszerszámok használata
  • Vibráló gépek használata

A fokozott igénybevétel következtében létrejöhet például ínhüvelygyulladás, kéztőalagút-szindróma vagy teniszkönyök. A mozgásszervi fájdalom kialakulhat más okokból, amik nem kapcsolódnak traumához vagy túlhasználathoz. Ilyen okok lehetnek például az alábbiak:

  • Fertőzések (osteomyelitis vagy szeptikus artritisz)
  • Reumatoid artritisz
  • Kötőszöveti betegségek (például szkleroderma, szisztémás lupus erythematosus (SLE) vagy az Ehlers-Danlos-szindróma)
  • Fibromyalgia
  • Köszvény
  • Ízületi hipermobilitás szindróma
  • Myopathiák (izombetegségek), mint például az izomdisztrófia vagy a myositis
  • Csontbetegségek, mint a csontritkulás
  • Gerincferdülés
  • Degeneratív porckorongbetegség.
  • Rossz testtartás
  • Jó- vagy rosszindulatú daganatok

A kisugárzó fájdalom szintén érintheti a mozgásszervi rendszert. Ez azt jelenti, hogy a test egyik részében jelentkező probléma egy másik területen fájdalmat okoz. Azért fordulhat elő kisugárzó fájdalom, mert a gerincvelőnek ugyanazok az idegpályái látják el az érintett struktúrákat. Így jön létre például a szívroham során típusos bal kar fájdalma.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen módszerekkel enyhíthető a mozgásszervi fájdalom?

A mozgásszervi fájdalom kezelése függ a probléma okától, súlyosságától és az érintett szövetektől. Kisebb sérülésből (például izomhúzódásból) eredő enyhe mozgásszervi fájdalom esetén elegendő lehet az otthoni, konzervatív terápia. Súlyosabb vagy összetettebb okok esetén viszont minden esetben érdemes szakorvost felkeresni, aki hatékony terápiát tud javasolni. Ugyanez igaz krónikus fájdalom esetén is, ahol sokszor a tünetek csökkentése a kezelés célja. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány gyakran és hatékony alkalmazott kezelési módszert:

Milyen életmódbeli változtatásokat érdemes még bevezetni?

A fenti kezelések mellett mi magunk is tehetünk lépéseket otthon, hogy elviselhetőbbé váljon a fájdalom. Túlterheléssel kapcsolatos sérülések esetén érdemes az angol betűszót, a RICE protokollt követni. Ebben a következő elemek találhatóak:

  • Rest – pihentetés: Érdemes az érintett testrészt pihentetni, amíg az meg nem gyógyul.
  • Ice – jegelés: A jég közvetlenül a sérülés után csökkenti a duzzanatot és enyhíti a fájdalmat. Míg sérülés után néhány nappal érdemes meleg borogatást alkalmazni, ami enyhíti a merevséget.
  • Compression – nyomás: Az ödéma csökkentésében segíthet az érintett terület fáslizása.
  • Elevate – felpolcolás: Szintén segíti az ödéma csökkentését, ha felpolcoljuk az érintett testrészt. Ezáltal fokozzuk a vénás visszaáramlást.

Az is segíthet, ha egy gyógytornász irányításával nyújtást és egyéb gyakorlatokat végzünk. A gyógytornász megtaníthatja, hogy hogyan kell bizonyos mozdulatokat helyesen végezni, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a sérülések. Bizonyos esetekben a pszichológiai segítség is hasznos lehet. Már csupán annyi is, ha valakinek tudunk beszélni a fájdalomról, de a fájdalom hatékonyabb kezelését taníthatja meg a kognitív viselkedésterápia.

Téma szakértője

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

Dr. Arnold Dénes Arnold MSc

sebész, fájdalomspecialista, PRP és hialuronsav szakértő, neurálterápia-, akupunktúra-, HKO/TCM szakorvosa, minősített szakoktató

  • Specialitások:
    • PRP terápia
    • Krónikus mozgásszervi fájdalmak
    • Hátfájdalom
    • Nyaki fájdalom
    • Hosszú ideje fennálló fájdalmak
    • Holisztikus szemlélet
    • Keleti és nyugati orvoslás ötvözése
    • Kollagen injekció és hialuronsav injekció szakértő

     

    • Előjegyzés