Mit kell tudni COVID-19 elleni védőoltásról az onkológiai betegeknek?

A daganatos betegeknek különösen fontos a védekezés

Megfigyelések alapján elmondható, hogy a daganatos betegeknél nagyobb a kockázata a súlyos COVID-19 okozta megbetegedésnek, különösen a vérképzőszervek és a tüdő rosszindulatú daganatainál, illetve az áttétes betegségeknél. Az idősebb, társbetegségekkel (magas vérnyomás, cukorbetegség, stb.) rendelkező daganatos betegeknél fokozottabb az esély a vírus okozta súlyos szövődmények kialakulására.
A European Cancer Patient Coalition jelentése szerint tehát az intenzív osztályos kezelésnek és a halálozásnak is magasabb az esélye, és ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a rákos betegek immunitása csökkent lehet, többek közt a betegség, műtét utáni komplikációk, a kezelések immunelnyomó hatása, a gyengébb általános állapot miatt.
Éppen ezért minden bevett védekezési forma mellett fontos lenne élni a vakcináció lehetőségével is. Az Országos Onkológiai Intézet januári ajánlásában rögzítette, hogy jelenleg Magyarországon a Pfizer/BioNTech cég vakcinájával kezdődött meg az oltási program.
Ez a vakcina egy lipid nanorészecskébe csomagolt mRNS (messenger ribonukleinsav)-szálat tartalmaz, amely a sejtbe bejutva, annak segítségével egy, a vírusra jellemző fehérje termelődését váltja ki. Ez ellen kezd ellenanyagot és vírus ellen ható vérsejteket termelni a szervezet. Fontos tudni, hogy az mRNS nem épül be a szervezet sejtjeinek örökítő anyagába, a DNS-be, tehát maradandó elváltozást sem okozhat. Az oltást két alkalommal kell beadni, kizárólag azoknak, akik nem allergiásak valamelyik összetevőre.
A többi oltóanyaggal kapcsolatban kevesebb az információ, a Szputnyik V vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet azonban a módosított alkalmazási útmutatásában óvatosságra intett a készítmény daganatos betegek esetében való alkalmazásával kapcsolatban, mert a hatásokat még nem tudták maradéktalanul vizsgálni.

Mikor javasolt oltás kapnia a daganatos betegeknek?

Mivel a vakcinákat eddig jobbára komoly betegséggel nem rendelkező személyeknek adták be, nincs egységes protokoll a daganatos betegek oltására. Éppen ezért az oltás időzítése minden esetben a személyes terápiás terv függvénye kell, hogy legyen.  Az Országos Onkológiai Intézet állásfoglalása szerint ideális állapot, ha még a daganatellenes kezelés előtt megtörténik a vakcináció, de más esetekben is alkalmazható.

• Ha a kezelés már elkezdődött, akkor indokolt lehet a terápia alatt is oltani. A sugár-, kemo-, és immunterápia befejezését követően rendezett fehérvérsejt-szám mellett az oltás bármikor beadható.
• Azoknál a kezeléseknél, melyek a vér B-sejtjeinek mennyiségét csökkentik (amely B-sejtek nagy szerepet játszanak az immunválasz kialakulásában), valamint a nem saját őssejt-átültetés esetében, fél évvel később javasolt a védőoltás beadása.
• Hormonterápia mellett bármikor lehet oltani.
• Célzott (biológiai) terápia mellett is, rendezett fehérvérsejt-szám mellett, bármikor megvalósulhat az oltás.
• Műtét esetén az oltásnak legalább egy héttel a sebészeti beavatkozást megelőzően kell megtörténni, az esetleges mellékhatások megszűnése után. Műtét után az oltás - normál fehérvérsejt-szám mellett - bármikor elvégezhető.
• Lázas állapotban senkit nem szabad oltani!

Nem ismertek súlyos mellékhatások

Az Európai Reumaellenes Liga (EULAR) és a Daganatellenes Immunterápiás Társaság (SITC) a daganatos betegek oltásával kapcsolatban ajánlást dolgozott ki, amely alapján magyar összefoglaló is született. Ez a dokumentum a jelenleg rendelkezésre álló ismereteken alapul, konkrét adatok azonban a COVID-19 elleni vakcinák teljesítményéről még nem állnak rendelkezésre.
- Az tudható, hogy a nem élő vakcinák nem okozhatnak a beoltott egyénnél vírusos betegséget, nem viszik át a fertőzést és nem változtatják meg a genetikai állományt sem – ismerteti dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. - Ez alapján az oltóanyagok biztonságosan alkalmazhatók immunbetegségben szenvedő betegeknél, akik az immunrendszert befolyásoló gyógyszereket kapnak és daganatos betegségben szenvedő betegeknél, akik immunterápiában részesülnek. A legrosszabb, ami az ő esetükben történhet, hogy a szervezetre gyakorolt immungyengítő hatás miatt a vakcina esetleg kevésbé lesz hatásos. Különösen igaz ez a vérképző szervi daganatos megbetegedések (leukémiák, limfómák) miatt kezelt, illetve az immunrendszer működését csökkentő terápia alatt levő betegek esetében. Összefoglalva elmondható, hogy a COVID-19 fertőzés és annak szövődményei nagyobb kockázatot jelenthetnek a daganatos betegeknek, mint az oltás, ami tehát erősen ajánlott.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)