A stressz miatt állandósulhat a hátfájás – így segít a pszichológus

Biológiai és életmódbeli okok miatt is fájhat

A Brain című szaklap szerint a krónikus fájdalomtól szenvedők közül sokan nehezen kezelik a stresszt, különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippocampusuk mérete. A hippocampus a nagyagynak azon része, amely többek közt a térbeli tájékozódásért és az emlékezet működéséért is felel. A szakértők így írták le a hippocampus mérete és a fájdalomérzet közti összefüggést: a stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, amelynek magasabb szintje összefügg a hippocampus méretének csökkenésével. Tehát minél kisebb a hippocampus, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez és hozzájárul a krónikus fájdalom kialakulásához. Ez az összefüggést azért fontos ismerni, mert ha az ilyen páciensek megtanulják a stresszt kezelni, a fájdalmaik is jobban csökkenthetők.
A stressz azonban ennél egyszerűbben megközelíthető okból is vezethet fájdalomhoz.

- A stressz miatti izomfeszülés szinte állandó része az életünknek. Olyannyira, hogy egy idő után már szinte nem is érezzük, csak ha tudatosan próbáljuk ellazítani magunkat. Hogy kinél hol jelenik meg a fájdalom, az egyénenként változó és többek közt a munkavégzés jellege is befolyásolja. Az ülőmunkát végzőknél a leggyakoribb stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, hátat, vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább rontja még az egész napos helytelen tartás, amely rendkívül módon megterheli a gerincet. Épp ezért van kiemelt jelentősége a jól beállított képernyőnek, az ergonómiailag jól kiképzett széknek és rendszeres mozgásnak és pihenésnek, gyógytornának - hangsúlyozza Kispál Mónika, a Fájdalomközpont pszichológusa.

Így tud segíteni a mozgás

Stresszoldás tekintetében az egyik legjobb és leghatékonyabb módszer a mozgás, különösen a szakember által felügyelt edzés. Természetesen egyetlen mozgásformát sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a megfelelő ráhangolódás és az edzés előtti izmok, ízületek nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése, sőt, hátfájdalom, esetlegesen már kialakult deformitások esetén az első lépés a szakorvos és gyógytornász, mozgásterapeuta felkeresése. A személyre szabott mozgás nem csak a fájdalmakat csökkenti, de remekül oldja a stresszt is.

Lelkileg is fontos megerősödni

- Krónikus fájdalmaknál érdemes szem előtt tartani, hogy a lelki életünkben is véghez vihetünk bizonyos változtatásokat – természetesen mindenki csak olyan mértékben és módszerrel, ami számára még elfogadható. Ha megtanuljuk kezelni a stresszt, tudatosan kontrollálni a feszültséget, csökkenteni a múlton és a jövőn való szorongást, vagy szakember segítségével feldolgozzuk esetleges konkrét traumáinkat, számos fizikai panasztól megszabadulhatunk, így például a nem szervi okból kialakuló hátfájástól. Ha hátfájást tapasztalunk és orvos által igazoltan nincs szervi ok vagy elváltozás, érdemes feltenni magunknak a kérdést: milyen súlyt cipelek a hátamon? Mi az a nehézség, amit már nem birok el és belegörnyedek ennek a tehernek a hordozásába? A pszichológiai segítség ráadásul akkor is hozzájárul a gyógyuláshoz, ha mégis fizikai ok húzódik meg a fájdalom mögött – hangsúlyozza Kispál Mónika, a FájdalomKözpont pszichológusa. – Sokaknak jelenthet nagy segítséget az autogén tréning, amit a konzultációk során megtanulva otthon is végezhet később a kliens. De mindenkinél egyénileg kell megtalálni a stresszoldás „kulcsát”. Vannak, akiknél a racionálisabb módszerek válnak be, például az álom- vagy a hála-napló vezetése. A cél, hogy a folyamat végén lelkileg megerősödve megszabadulhassunk a fizikai fájdalmaktól is.

Forrás: FájdalomKözpont (www.fajdalomkozpont.hu)